Mundra
| Mundra (Mândra) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Románia | ||
| Történelmi régió | Erdély | ||
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió | ||
| Megye | Brassó | ||
| Község | Mundra | ||
| Rang | községközpont | ||
| Irányítószám | 507125 | ||
| SIRUTA-kód | 41426 | ||
| Népesség | |||
| Népesség | 1046 fő (2021. dec. 1.) | ||
| Magyar lakosság | 10 (2011)[1] | ||
| Népsűrűség | 45,12 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 423 m | ||
| Terület | 65 km² | ||
| Időzóna | EET, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 45° 49′ 22″, k. h. 25° 02′ 48″45.822892°N 25.046642°EKoordináták: é. sz. 45° 49′ 22″, k. h. 25° 02′ 48″45.822892°N 25.046642°E | |||
 | |||
| Mundra weboldala | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Mundra (románul: Mândra, németül: Maindre vagy Kladendorf) falu Romániában, Erdélyben, Brassó megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Fogarastól hét kilométerre délkeletre, az épülő A3-as autópálya mellett fekszik.
Nevének eredete
[szerkesztés]Neve a román mândra ('szép') szóból való. 1400-ban Mondra, 1520-ban Mundra, 1637-ben Mandra alakban írták.
Története
[szerkesztés]A hagyomány szerint eredetileg egy kavicsteraszon feküdt és csak később húzódott le a szélvédett patakvölgybe.[2] 1632-ben 36 jobbágycsalád lakta, közülük négy családfő volt pásztor, három halász és két vadőr, ugyanis a Rákóczi-család vadaskertet tartott fenn határában. Élt még itt két boér és két pap, nyolc háza pedig pusztán állt.[3] Ioan Mondrai, alias Literati (utóbbi neve arra utal, hogy Moldvában fejedelmi titkári címet viselt) 1656-ban erdélyi nemességet kapott II. Rákóczi Györgytől, régi mundrai boérsége mellé.[4] 1722-ben 115 boért és 80 jobbágyot írtak össze benne. Boéri (félnemesi) falunak számított és Fogaras vidékéhez, majd Fogaras vármegyéhez tartozott. A szász universitas 1848. május 15-én Fogaras vidékétől és a Guberniumtól kért segítséget, mert a mundrai nemesek irtani kezdték a Dumbrava vagy Magura határrészben lévő tölgyest. 24-én Jakab György vidéki vicekapitány vezetésével fegyveresek szálltak ki a faluba.[5] Nyikolaj von Engelhardt tizenkétezres hadteste 1849. július 11-én itt támadta meg a Fogarast védő hétfalusi honvédzászlóalj balszárnyát, amelyet Vida Dániel vezetett. Az oroszok csatát nyertek, amelynek a magyar oldalon ötven-hatvan halálos áldozata volt. A mundraiak még a 19. század második felében is kétnyomásos földművelést folytattak.
1850-ben 1012 lakosából 1010 volt román nemzetiségű; valamennyien ortodox vallásúak.
2002-ben 1147 lakosából 1121 volt román, 19 cigány és 7 magyar nemzetiségű; 1104 ortodox vallású.
Látnivalók
[szerkesztés]- A falutól északra, az Olt közelében tőzegláp.
- A falu ortodox temploma 1779-ben épült, belsejét 1821-ben festették ki.
- Népi textilek múzeuma.[6]
Híres emberek
[szerkesztés]- Itt született 1906-ban Horia Sima, a Vasgárda parancsnoka.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Brassó megye. adatbank.ro
- ↑ Sebők Samu: Adatok a fogarasmegyei oláhság néprajzához. Néprajzi Értesítő 1908, 60. o.
- ↑ Makkai László: I. Rákóczi György birtokainak gazdasági iratai (1631–1648). Bp., 1954, 455. o.
- ↑ Ioan Cav. de Pușcariu: Fragmente istorice despre boerii din Țara Făgărașului. Sibiiu, 1907, 291–95. és 301–04. o.
- ↑ Liviu Botezan: Participarea țărănimii din Transilvania, Banat, Crișana și Maramureș la revoluție în primăvara anului 1848 pentru desființarea iobăgiei. Cluj-Napoca, 2006, 479–80. o.
- ↑ [1]
További információk
[szerkesztés]- húsvéti tojás a Magyar Néprajzi Múzeum gyűjteményében [2][halott link]
Képek
[szerkesztés]
Brassó megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
