Marciháza

Marciháza (Marțihaz)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Partium
Fejlesztési régió	Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Bihar
Község	Madarász
Rang	falu
Községközpont	Madarász (Mădăras)
Irányítószám	417333
SIRUTA-kód	30050
Népesség
Népesség	269 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	24
Földrajzi adatok
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 52′ 27″, k. h. 21° 38′ 51″46.874249, 21.647518
A Wikimédia Commons tartalmaz Marciháza témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Marciháza (Marțihaz), település Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.

Fekvése

A Korhány-patak mellett, Nagyszalonta közelében, Cséffától délnyugatra, Inánd és Nagyszalonta közt fekvő település.

Története

Marciháza (Marcellháza) Árpád-kori település. Nevét 1291–1294 között v. f-rum Marcelli néven említette először oklevél.

1341-ben Nicolaus f. Mathie de Marcilhaza, 1412-ben Marchelhaza, 1458-ban Marcelhaza, 1808-ban Marcziháza, 1913-ban Marciháza néven írták.

Marcell fiainak faluja volt, 1291–1294 között a pápai tizedjegyzék szerint papja másodízben 20 dénár pápai tizedet fizetett. 1341-ben Marciházi nemes királyi ember birtoka.

1851-ben Fényes Elek írta a településről:

Bihar vármegyében, a Korhány vizénél, 18 római katholikus, 300 óhitü lakossal, s anyatemplommal, 17 4/8 urbéri telekkel. Birja a Thurzó nemzetség, mellynek itt szép laka s tágas kertje van. Határa mintegy 3000 holdnyi, s mindent jól megterem:

Későbbi birtokosai Marczelházyaknak írták magukat s e falujukat az 1412 évi összeirásokban Marczelháza néven találjuk feljegyezve.

1910-ben 655 lakosából 135 magyar, 6 szlovák, 514 román volt. Ebből 44 római katolikus, 81 református, 515 görögkeleti ortodox volt.

A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Cséffai járásához tartozott.

1920-ban határfalu volt.

Források

• Fényes Elek: Magyarország történeti földrajza
• Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.  
• Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.  

Nevezetességek

• Görög keleti ortodox temploma régi építmény. Harangját Súghó György öntette 1782-ben.