Ugrás a tartalomhoz

Marc Garneau

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Marc Garneau

Született1949. február 23. (75 éves)[1][2]
Québec
Iskolái
Rendfokozatsorhajókapitány
Űrben töltött idő41 881 perc
Repülések
Kitüntetései
  • Companion of the Order of Canada
  • honorary doctorate at the Laval University
  • az Ottawai Egyetem díszdoktora
  • International Space Hall of Fame
A Wikimédia Commons tartalmaz Marc Garneau témájú médiaállományokat.

Joseph Jean-Pierre Marc Garneau dr. (Quebec, Quebec, 1949. február 23. –) a kanadai haditengerészet kapitánya, űrhajós, politikus. Az első kanadai űrhajós.

Életpálya

[szerkesztés]

1970-ben a Royal Military College of Kingston keretében szerzett főiskolai gépészmérnöki oklevelet szerzett. 1973-ban Royal Military College of Kingston (London) villamosmérnöki doktori (Ph.D.) címet szerzett. 1974–1976 Algonquinban HMCS rendszer mérnöke.

Több mint 4000 kérelmező közül a hat kanadai kiválasztott űrhajós egyikeként 1983. december 5-től a Lyndon B. Johnson Űrközpontban részesült űrhajóskiképzésben. 1976–1977 között a haditengerészeti rakétarendszer (Tribal osztályú rombolók) oktatásának elősegítésére szimulátort tervezett. 1977–1980 között Ottawában a haditengerészeti fegyverrendszerek tervező-mérnöke. 1983-ban egy repülőgéppel vontatott céleszközt készített a haditengerészeti tüzérség gyakorlatainak értékeléséhez. Három űrszolgálata alatt összesen 29 napot, 2 órát és 1 percet (698 óra) töltött a világűrben.Űrhajós pályafutását 2001. január 31-én fejezte be. 2001. november 22-től 2005. november 28-ig a Kanadai Űrügynökség (CSA) ügyvezető alelnöke. 2005-től beválasztották a kanadai parlamentbe.

Űrrepülések

[szerkesztés]
  • STS–41–G, Challenger űrrepülőgép 6. rakományfelelős. Egy műholdat állítottak pályairányba. Filmre vették a teljes szolgálatot, amiből dokumentumfilm készült. Egy űrszolgálata alatt összesen 8 napot, 5 órát, 23 percet és 33 másodpercet (197 óra) töltött a világűrben. 5 293 847 kilométert (3 289 444 mérföldet) repült, 133 alkalommal kerülte meg a Földet.
  • STS–77, az Endeavour űrrepülőgép 11. repülésének küldetésfelelős. Pályára állítottak kettő műholdat valamint a Spartan-207/IAE (Inflatable Antenna Experiment) – felfújható, gömb alakú űreszközt. Tesztelve a felfújható űreszközök készítésének lehetőségét. Szolgálata alatt kereskedelmi kutatást, kísérleteket és anyag előállítást (gyógyszernek nem minősülő) végeztek. A Coca-Cola megbízásából vizsgálták termékeinek fogyaszthatóságát. Második űrszolgálata alatt összesen 10 napot, 00 órát és 40 percet (241 óra) töltött a világűrben. 6 600 000 kilométert (4 100 000 mérföldet) repült, 161 kerülte meg a Földet.
  • STS–97, az Endeavour űrrepülőgép 15. repülésének küldetésfelelős. A Nemzetközi Űrállomásra (ISS) repült, telepítették az első napelemet. Utánpótlás ellátást vittek, visszafelé leszállították a becsomagolt szemetet. Elvégezték a meghatározott kutatási, kísérleti, anyag előállítási feladatokat. Egy űrszolgálata alatt összesen 10 napot, 19 órát és 58 percet (260 óra) töltött a világűrben. 7 203 000 kilométert (4 476 000 mérföldet) repült, 170 kerülte meg a Földet.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Library of Parliament. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. Roglo

Források

[szerkesztés]
  • Marc Garneau. spacefacts.de. (Hozzáférés: 2013. szeptember 14.)
  • Marc Garneau. astronautix.com. (Hozzáférés: 2012. szeptember 14.)
  • Marc Garneau. asc-csa.gc.ca. [2012. június 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 14.)