Lisszosz
Lisszosz | |
Albánia, Lezha | |
Az akrolisszoszi fellegvár részlete (1995) | |
Alapítás | i. e. 385 (előtte is lakott) |
Alapító | I. Dionüsziosz szürakuszai türannosz |
Lakói | illírek, szürakuszaiak, rómaiak |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 41° 46′ 56″, k. h. 19° 38′ 36″41.782280°N 19.643260°EKoordináták: é. sz. 41° 46′ 56″, k. h. 19° 38′ 36″41.782280°N 19.643260°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Lisszosz témájú médiaállományokat. |
Lisszosz (ógörög Λισσός; latin Lissus) ókori illír város és erőd Illíriában, később görög gyarmatváros, majd municipium a Római Birodalom Illyricum provinciájában. Ma Lezha városa Északnyugat-Albániában, az adriai partvidéken elterülő síkon, a Drin torkolatánál.
Története
[szerkesztés]Az i. e. 8. században illírek telepedtek le itt, akik az i. e. 6. században a város melletti hegytetőn létrehozták erődített településüket is. Szürakuszai türannosza, I. Dionüsziosz i. e. 385-ben alapított itt gyarmatot Lisszosz néven, de az erőd Akrolisszosz (Ἀκρόλισσόσ) néven tovább élte a maga életét mint hírhedt illír rablóvár. V. Philipposz makedón király i. e. 213-ban rövid időre elfoglalta a települést. I. e. 168-ban Lissus néven római uralom alá került a város, s ekkor létesítették közeli kikötőjét, Nymphaeumot is (ma Shëngjin). Marcus Antonius i. e. 48-ban már ezt a kikötőt használta, amikor Pompeius elleni hadjárata során kikötött Illíriában. Korábban, i. e. 56-ban Iulius Caesar is járt Lissusban, és megerősíttette a város védelmét.
Az i. sz. 3–4. században Lissus püspöki székhely volt.
Régészeti leírása
[szerkesztés]Az egykori illír fellegvár, Akrolisszosz impozáns romjai egy mintegy 1,5 hektáros területen ma is láthatóak és bejárhatóak. Az 500 méter hosszan húzódó várfal egyes részei még őrzik az eredeti ciklopfalazás nyomait. A városban feltárták néhány illír és római korabeli épület, valamint egy 5–6. századi keresztelőkápolna romjait.
Források
[szerkesztés]- Dienes Tibor: Albánia: Útikönyv. Budapest: Hibernia. [2005]. 120. o. = Varázslatos Tájak, ISBN 9638646713
- Robert Elsie: Historical dictionary of Albania. 2nd ed. Lanham: Scarecrow Press. 2010. 272. o. = European Historical Dictionaries, 75. ISBN 9780810861886
- Gillian Gloyer: Albania: The Bradt Travel Guide. Chalfont St Peter: Bradt Travel Guides. 2012. 190. o. ISBN 978-1841623870
- Oliver Gilkes: Albania: An archaeological guide. London; New York: I. B. Tauris. 2013. 16. o. ISBN 9781780760698