Lieboch
| Lieboch | |||
 | |||
| A Xavéri Szt. Ferenc-plébániatemplom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Ausztria | ||
| Tartomány | Stájerország | ||
| Járás | Graz-környéki járás | ||
| Irányítószám | 8501 | ||
| Körzethívószám | 03136 | ||
| Forgalmi rendszám | GU | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 5096 fő (2018. jan. 1.)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 334 m | ||
| Terület | 11,73 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 58′ 27″, k. h. 15° 20′ 15″46.974167°N 15.337500°EKoordináták: é. sz. 46° 58′ 27″, k. h. 15° 20′ 15″46.974167°N 15.337500°E | |||
| Lieboch weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Lieboch témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Lieboch osztrák mezőváros Stájerország Graz-környéki járásában. 2017 januárjában 5060 lakosa volt.
Fekvése
[szerkesztés]
Lieboch a Nyugat-stájerországi dombság keleti lábainál fekszik. Legfontosabb folyóvizei a Liebochbach, a Lusenbach és a Arkenbach (mindhárom a mezőváros területének déli részén torkollik a Kainachba, a Mura mellékfolyójába). Keleten a Kaiserwald erdejének egy kis része tartozik hozzá. Az önkormányzat 3 települést egyesít: Lieboch (3175 lakos 2018-ban), Schadendorf (900 lakos) és Spatenhof (1021 lakos).
A környező önkormányzatok: északra Hitzendorf, északkeletre Haselsdorf-Tobelbad, keletre Premstätten, délkeletre Dobl-Zwaring, délre Lannach, nyugatra Mooskirchen, északnyugatra Söding-Sankt Johann.
Története
[szerkesztés]Lieboch területén valamikor legkésőbb a 7-8. században szlávok települtek be, tőlük származik a település neve (a Liubócha valószínűleg klán- vagy személynév volt). Miután a szlávok államát bekebelezte a Bajor Hercegség, a Kainach völgyébe bajorok telepesek érkeztek (falvaikat jellemzően az -ing végződésről lehet megismerni, mint Zwaring", Fading, Söding). A szláv lakosság a 12. századra asszimilálódott, elnémetesedett.
Lieboch első írásos említése 1138-ból származik. A falu ekkor a salzburgi érsek birtoka volt, aki a tanyáit (legalább 26-ot) kiadta különböző hűbéreseinek. A közvetlen felügyeletet valószínűleg a spatenhofi Parneck lovagi nemzetség látta el.
Lieboch a 19. századi vasútépítések után nyert nagyobb jelentőséget, mert itt ágazott el a Köflachi és a Wies-Eibiswaldi vasútvonal. Az 1930-as években szabályozták a Kainachot, ami lecsökkentette az árvízveszélyt, ám egyúttal elpusztította az addig megmaradt ártéri erdőket. A Grazhoz közeli település a 20. század második felében is jelentős ipari fejlesztéseket vonzott, különösen a Déli autópálya 1970-es évekbeli megépítése után. Leiboch fejlődésének elismeréseként 1979-ben mezővárosi státuszt kapott a tartományi kormányzattól.
Lakosság
[szerkesztés]A liebochi önkormányzat területén 2017 januárjában 5060 fő élt. A lakosságszám 1900 óta gyarapodó tendenciát mutat, az utóbbi évtizedekben elsősorban a Grazból a környező településekre kiköltözők miatt. 2015-ben a helybeliek 94,1%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1,7% a régi (2004 előtti), 2,8% az új EU-tagállamokból érkezett. 2001-ben a lakosok 82%-a római katolikusnak, 3,5% evangélikusnak, 11,5% pedig felekezet nélkülinek vallotta magát. Ugyanekkor 9 magyar élt a mezővárosban.
Látnivalók
[szerkesztés]- a liebochi vasútmúzeum
- a modern, 1965-ös építésű Xavéri Szt. Ferenc-plébániatemplon
- a barokk Nepomuki Szt. János-szobor
Testvértelepülések
[szerkesztés]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)
Források
[szerkesztés]- A település honlapja
- 60629 – Lieboch Statistik Austria
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Lieboch című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
