Ugrás a tartalomhoz

Lettország világörökségi helyszínei

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Lettország területéről eddig három helyszín került fel a világörökségi listára, három helyszín a javaslati listán várakozik a felvételre.

Riga történelmi központja
1997
Kulturális (I)(II)()
Védett terület: 438,3 ha, puffer zóna: 1574,2 ha, hivatkozás: 852
Riga, az észak-európai és balti Hanza-szövetség egyik legfontosabb központja a Daugava folyó torkolatánál, a Balti-tenger partján fekszik. Óvárosában számos középkori templom és kereskedőház épült, és itt található Európa egyik legszebb, szecessziós stílusban emelt épületcsoportja is. A középkori település gazdagságának alapja a Kelet- és Közép-Európával folytatott intenzív kereskedelem volt. A városmag szerkezetében ma is felismerhető a több évszázadig tartó virágzás emléke. A legkorábbi épületek túlnyomó többsége a gyakori tűzvészek, valamint a háborúk miatt elpusztult, és csak a 13. századi Ramer-torony, a 14. századi Lőportorony maradt meg. A 15. században Riga tipikus Hanza-várossá fejlődött, ebből a korból származik a felújított Három Fivér Háza néven ismert épületcsoport. A 17. századból maradt meg a nagyméretű Reutem-ház és a Dannenstern-ház. A Citadella építését 1760-ban kezdték meg, és ebből a korban emelték a Svéd kaput is. A város a 19. században újra fejlődésnek indult, ekkor alakult ki a középkori városmagot gyűrűként körbefogó két újabb negyed, az egyik nagyszabású neoklasszikus épületekből a másik szecessziós stílusú házakból áll. A Tőzsdepalotát 1852 és 1855 között emelték, az épületen erőteljes velencei hatás figyelhető meg.
Struve földmérő vonal
 Észtország,  Fehéroroszország,  Finnország,  Lettország,  Litvánia,  Moldova,  Norvégia,  Oroszország,  Svédország és  Ukrajna közös világörökségi helyszíne.
2005
Kulturális (I)(IV)(VI)
Hivatkozás: 1187
A 19. századra a háromszögeléses módszer módszer már elérte azt a fejlettségi szintet, hogy rendszeresen alkalmazták a földméréseknél. Friedrich Georg Wilhelm von Struve német csillagász eldöntötte, hogy ezzel a módszerrel pontosan meghatározza a Föld formáját és nagyságát. A méréseket úgynevezett háromszögelési technikával, mérőpontok által meghatározott háromszöghálózat segítségével végezték. A munkát 1816-ban kezdték el és majdnem negyven évvel később 1855-ben fejezték be. A cél a tartui meridián, a Tartu városán áthaladó hosszúsági kör pontos megmérése volt. A tíz országon (Norvégia, Svédország, Finnország, Oroszország, Észtország, Lettország, Litvánia, Fehéroroszország, Ukrajna, Moldovai Köztársaság) áthaladó földmérő vonal a Jeges-tengertől a Fekete-tengerig húzódik, hossza 2820 kilométer, 258 háromszögből és 265 felsőrendű és 60 alsórendű pontból áll. A telepített mérési pontokból napjainkra 34 maradt meg.
Kuldīga óvárosa
2023
Kulturális (V)
Védett terület: 84,33 ha, puffer zóna: 88,85 ha, hivatkozás: 1658
A Lettország nyugati részén található a Venta folyó és a Alekšupīte patak találkozásánál fekvő, a 13. században alapított Kuldīga városa kivételesen jól megőrzött példája a hagyományos városi településeknek. Az eredetileg kisméretű középkori falu a 16. és 18. század között a Kurföldi és Zemgalei hercegség fontos közigazgatási központjává fejlődött. Egy dombon elterülő ovális középkori városmagja elkülönül a település többi részétől. A hercegség időszakára jellemző építészeti módszerek és kézműves hagyományok a 19. században is fennmaradtak. Kuldīga jelenlegi városszerkezete nagyrészt megőrizte fénykorára jellemző elrendezését. Épületeit különböző módszerekkel és stílusban emelték, a hagyományos helyi rönképítészet mellett külső hatások alapján készült épületek is megtalálhatók a településen. Ez a stíluskeveredés a Balti-tenger környékén élő népek valamint az utazók közötti gazdag áru- és kulturális csere bizonyítéka.

Elhelyezkedésük

[szerkesztés]
Világörökségi helyszínek
Lettország világörökségi helyszínei (Lettország)

Érdekesség

[szerkesztés]

Jules Verne Három orosz és három angol kalandjai regényében az egyik főszereplő alakját Friedrich Georg Wilhelm von Struve-ról mintázta, a földmérés fejlődését is bemutató regényben a Struve földmérő vonalról számos említést tesz.

Források

[szerkesztés]