Lótenyésztés
A lótenyésztés az állattenyésztés egyik fontos ágazata.
Története
[szerkesztés]A lótartásnak és lótenyésztésnek kivált az araboknál alakultak ki szigorú hagyományai. A modern lósport kifejlődésével Anglia jutott bizonyos vezetőszerephez.
Története Magyarországon
[szerkesztés]A magyarság mint jellegzetes lovasnép tűnt fel Európában és a lótartás terén mindig jelentős szerepet vitt; a magyarországi lóvásárokról pl. a 15. század első felében Bertrandon de la Brocquiére francia lovag is bámulattal emlékezett meg. A magyar lovaskatonaság példaadó jelentőségét jellemzően mutatja a huszárság európai elterjedése.
A magyar ló történetét négy korszakra szokták osztani: a honfoglalás korabeli magyar ló kora, az arab ló hatásának korszaka, a spanyol ló divatja és az angol telivér korszaka.
A legkésőbbik korszakban került ide hadizsákmányul Franciaországból a Nonius nevű anglonormann mén 1816-ban; ezzel a mezőhegyesi ménesben alapítottak fajtát. A magyar lótenyésztés a világháború után új irányt vett, amennyiben a lótenyésztésben vidékenként és kerületenként a talajnak és a takarmányozási lehetőségeknek legmegfelelőbb, egyöntetű fajta tenyésztését tűzték ki célul. A gazdagabb, jó földű részeken a sok takarmányt igénylő, legerősebb magyar lovat, a „Nonius“-t, míg az ország legnagyobb részén az angol félvért, hegyesebb vidékeken a lipicai fajtát, a Kárpátalján az ősi huzult v. hegyi tarpánt, a nyugati megyékben a nórit tenyésztik. E tenyészkerületek mén szükségletét elsősorban az állami ménesekből, másodsorban magánménesekből fedezik. A bábolnai m. kir. állami ménes bármely fajtához tartozó tenyészkerületbe a nemességet, keménységet, igénytelenséget,jó mozgást adó és örökítő arabs teli- vért, arabs fajtát és az Erdélyből Bábolnára került lipicai fajtát, a mezőhegyesi magyar királyi állami ménes a nagy és kis Nonius (anglonormann) a Furioso és Northstar erősebb angol félvér és a Gidrán, angol-arabs méneket, a kisbéri m. kir. állami ménes az angol telivér méneket és az angol félvér méneket, a turjaremetei magyar királyi állami ménes Kárpátalján a húzni méneket tenyészti. A nyugat-magyarországi hidegvérű tenyész-kerület ménjeit Belgiumból, Németországból, főképpen a Rajna vidékéről vagy magyar magántenyésztőktől vásárolja.
1868-ban magyar-osztrák vegyes bizottság szállt ki Mezőhegyesre az ingó és ingatlan vagyon számbavételére. A magyar bizottság vezetője Kozma Ferenc volt. 1869. január 1-jén történt Mezőhegyes végleges átadása magyar vezetésbe. Kozma Ferenc azonnal megkezdte a méntelepek újjászervezését, nevezetesen Bábolnán tiszta arab, Kisbéren telivér angol, Mezőhegyesen és Fogarason többféle kitűnő fajtát hozott be, és nemes fajokból elárasztotta az országot elsőrendű ménlovakkal.
Az 1885-ös országos kiállításon rendezett lókiállítás a maga nemében páratlan volt Európában.
A ló
[szerkesztés]A ló (Equus caballus) közel hatezer éve társa az embernek. A ló evolúciója 70 millió év alatt ment végbe. A vadló az amerikai kontinensen kihalt, csak az eurázsiai kontinensen maradt fenn.
Az ember és a vadló első találkozása ugyanúgy a vadász és a zsákmány találkozása volt, mint a többi állat esetében. A ló háziasítására az i. e. 4. évezredben került sor. Kezdetben békés célra használták a lovakat, teherszállításra, igásállatként, illetve hátaslóként. Az újabb történelemformáló korszakot a lovasnomád népek jelentették, a lovas harcászat elterjesztésével. A lovassportok ugrásszerű fejlődésével a fejlett országokban mára döntően a sportló lett a lótenyésztés célja, noha a fejlődő világban a lovak legtöbbje ma is gazdasági munkát végez. Egyes lovasnomád múltú népeknél napjainkban is fejik a lovat, a ló húsa pedig egyik-másik nyugati országban a gazdagok asztalára is kerül.
Egyes lófajták
[szerkesztés]A lófajtákat többféle szempont alapján csoportosíthatjuk. A melegvérű lófajták közül nemzetközileg elterjedtek az arab ló és az angol telivér, magyar fajták a kisbéri félvér, gidrán, nóniusz. Hidegvérű lófajták például a belga-ardenni ló, a magyar hidegvérű ló, a muraközi ló, a percheron. Az ember környezetének védelme, az erdők egészségének megőrzése, megújulásának biztosítása a hidegvérű lófajták reneszánszát hozta. További csoportot képeznek a pónifajták: shetland póni, welsh póni stb.
A lóállomány
[szerkesztés]| Földünkön élő lóállomány és annak hústermelése (FAO, 2002)[1] | ||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Kontinens | Állomány (millió db) |
% | Hústermelés (millió tonna) |
% | ||||
| Afrika | 4,9 | 8 | 13 | 2 | ||||
| Észak- és Közép-Amerika | 14,1 | 24 | 129 | 19 | ||||
| Dél-Amerika | 15,6 | 27 | 97 | 14 | ||||
| Ázsia | 16,2 | 28 | 289 | 43 | ||||
| Európa | 7,0 | 12 | 124 | 18 | ||||
| Óceánia | 0,4 | 1 | 22 | 3 | ||||
| Világ | 58,2 | 100 | 674 | 100 | ||||
A különböző statisztikai adatok szerint a világ lóállománya 60-65 millió. A KSH 2009. december 1-jei összeírása szerint Magyarország lóállománya 61 ezerre tehető.[forrás?]
A ló rokon fajai[2] közül a házi szamarat tenyésztik, amely az afrikai vadszamár háziasított változata. A ló és a házi szamár hibridje az öszvér. A világ háziszamár-állománya 40 millióra, az öszvérek állománya 15 millióra tehető.
Források
[szerkesztés]- Uj Idők Lexikona 17–18. Lazacfélék – Nád (Budapest, 1940)
További információk
[szerkesztés]- Régi magyar méneskönyvek; összeáll. Bodó Imre, Ernst József; Magyar Lótenyésztő és Lovas Szervezetek Szövetsége, Budapest, 2004
- Vér Imre: A lovasgazda. Lótartók, kistenyésztők, lovasiskola vezetők kézikönyve; Lapu, Székesfehérvár, 2004
- Pongrácz László: A ló tenyésztése és genetikája; Szaktudás, Budapest, 2005
- A mesterlovász könyve; szerk. Pongrácz László; Szaktudás, Budapest, 2006 (Mestergazda könyvek)
- Novotni Péter: Lovak testközelben; Aquila, Debrecen, 2007
- Lóerő. A ló teljesítményét befolyásoló tényezők; szerk. Pongrácz László; Equinter, Budapest, 2007 (Lovassport)
- Huszthy Ádám: Lovas kislexikon; Apriori International, Székesfehérvár, 2008 (Lovasmester)
- Lovas lexikon; összeáll. Gerencsér Ferenc; Anno, Budapest, 2009
- Vígh Attila–Török Miklós: Lovas viselkedéskultúra, a lótartás biztonságtechnikája. A lótartó és -tenyésztő, a lóápoló és -gondozó, a belovagló és a lovastúra-vezető szakképzés tankönyve; FVM VKSZI, Budapest, 2010
- Wilfried Bellinghausen: Lóbetegségekről lótartóknak; ford. Horváth András, Horváth Daniella; Mezőgazda, Budapest, 2010
- Jo Bird: A természetes lótartás. Miként nevelhetünk egészséges, optimális teljesítményre képes állatot?; előszó Pat Parelli, ford. Bíró Katalin; Gabo, Budapest, 2010
- Ulrike Schöber: 1000 lófajta. A világ lófajtái, lótartás, lovaglás; ford. Haynal Katalin, Zsuzsics Renáta; 2. átdolg. kiad.; Alexandra, Pécs, 2010
- Christoph Löbbing: Lótartók könyve; ford. Bajcsy Árpád Csaba; Mezőgazda, Budapest, 2010 (Lovasakadémia)
- Judith Draper: Lovak. Fajták, tenyésztés, gondozás. Képes enciklopédia; ford. Bódogh-Szabó Pál; Kossuth, Budapest, 2011
- Novotni Péter: A ló viselkedése. Lovak nyelvén; Mezőgazda, Budapest, 2011 (Lovasakadémia)
- Kárpáti László: Ló inszeminálás. Az inszeminátor (ló) szakképzési tankönyve; VM Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézet, Budapest, 2011
- Bodó Imre–Novotni Péter: Színek és lovak; Agroinform, Budapest, 2011
- Robert M. Miller: Értsük meg a ló viselkedését!; ford. Mihók Zsuzsanna; Mezőgazda, Budapest, 2012 (Lovaskultúra)
- Génmegőrzés. Készségvizsgák sportolva, szórakozva; szerk. Mihók Sándor, Németh Zoltán; Póni- és Kislótenyésztők Országos Egyesülete, Debrecen, 2013
- Gyakorlati lótenyésztés; szerk. Bodó Imre, Hecker Walter; Mezőgazda, Budapest, 2013 (Fókusz sorozat)
- David Frape: A ló takarmányozása; ford. Mihók Zsuzsanna; Mezőgazda, Budapest, 2013 (Lovaskultúra)
- Lótenyésztés, lótartás, lóhasználat; szerk. Bodó Imre, Hecker Walter; átdolg., bőv. kiad.; Mezőgazda, Budapest, 2013
- Gillian Higgins: A ló mozgásának biomechanikája; ford. Mihók Zsuzsanna; Mezőgazda, Budapest, 2014 (Lovaskultúra)
- Szajkó István–Kertészné Győrffy Eszter–Mentes Katalin: A lovak tenyésztése, takarmányozása és betegségei. A lovász, a patkolókovács, a lovastúra-vezető és a lóápoló és gondozó szakképzések tankönyve; Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet, Budapest, 2014 + CD-ROM
- Zsigrai György–Juhász Csaba: Lótenyésztés. Lótartás, lóápolás. Útmutató fiatalok számára; Debreceni Egyetem, Debrecen, 2015
- Fajtafenntartás, génmegőrzés, lóhasználat(változás); szerk. Mihók Sándor; Póni- és Kislótenyésztők Országos Egyesülete, Debrecen, 2016
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Dr. Szabó Lajos. A mezőgazdaság földrajza. Szaktudás Kiadó Ház Rt., 226. o. (2007). ISBN 9639553462
- ↑ Lásd: ázsiai vadszamarak (Hemionus), szamarak (Asinus), zebrák (Hippotigris)