Krizopráz
| Krizopráz | |
 | |
| Általános adatok | |
| Képlet | SiO2 |
| Kristályrendszer | trigonális |
| Azonosítás | |
| Szín | olívazöldtől almazöldig |
| Fény | zsíros, viaszos |
| Átlátszóság | Közel átlátszatlan és közel átlátszó között változó |
| Fluoreszcencia | nincs |
| Keménység | 6,0-7,0 |
| Hasadás | nincs |
| Törés | kagylós, szemcsés |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Krizopráz témájú médiaállományokat. | |
A krizopráz a kalcedon (a szilícium-dioxid mikrokristályos formája) egyik drágakő variánsa, amely kis mennyiségű nikkelt tartalmaz. Színe általában almazöld, de a türkizkéktől a mélyzöldig változhat.[1] A krizopráz sötétebb változatait práznak is nevezik. (A práz kifejezést azonban a klorittartalmú kvarc leírására is használják, és bizonyos mértékig inkább színleíró, mintsem szigorúan meghatározott ásványfajta.) A krizopráz szó a görög χρυσός (krüszosz) 'arany' és πράσινον (prászinon) 'zöld' szóból származik.[2]
Jellemzői
[szerkesztés]A krizopráz kriptokristályos, ami azt jelenti, hogy olyan finom kristályokból áll, hogy normál nagyítással nem láthatók különálló szemcsékként. Ez különbözteti meg a hegyikristálytól, az ametiszttől, a citrintől és a kristályos kvarc többi fajtájától. A kriptokristályos kvarcok családjába tartozik még az achát, a karneol és az ónix. Sok nem átlátszó szilícium-dioxid-ásványtól eltérően a krizopráz színének, nem pedig bármilyen benne lévő mintázatnak köszönhetően vált keresetté.[3]
A smaragddal ellentétben, amely a zöld színét a króm jelenlétének köszönheti, a krizopráz színe a nikkelvegyületek nyomokban, nagyon apró zárványok formájában található. A nikkel általában különböző szilikátok formájában fordul elő, mint például kerolit vagy pimelit (nem NiO-ásvány, bunsenit, ahogyan arról korábban beszámoltak). A krizopráz a nikkeltartalmú szerpentinitek vagy más ultramafikus ofiolit kőzetek lateritizációjának eredménye. Az ausztráliai lelőhelyeken a krizopráz barna goethit és más vas-oxidokkal barna goethit telérek és lerakódások formájában fordul elő a magnezitben gazdag szaprolitban, egy vas- és szilícium-dioxid fedőréteg alatt.
A kalcedon minden formájához hasonlóan a krizopráz is a Mohs-féle keménységi skálán 6-7-es keménységű, és a kovakőhöz hasonlóan kagylós törésű.
Előfordulása
[szerkesztés]A krizopráz legismertebb forrásai Indonézia, Queensland, Nyugat-Ausztrália, Tanzánia Haneti települése, Németország, Lengyelország, Oroszország, Arizona, Kalifornia és Brazília. A Tanzánia középső részén található lelőhelyek 1986 óta folyamatosan termelnek. A lengyelországi Szklaryban (Alsó-Szilézia, Lengyelország) található krizopráz és nikkel-szilikát érc lelőhely valószínűleg a legnagyobb európai és vélhetően a világ legnagyobb krizopráz előfordulása volt.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Chrysoprase Value, Price, and Jewelry Information. (Hozzáférés: 2024. október 23.)
- ↑ Chrysoprase gemstone information. www.gemdat.org. (Hozzáférés: 2024. október 23.)
- ↑ You May Not Know the Green Gem Chrysoprase. But You Will.. (Hozzáférés: 2024. október 23.)
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Chrysoprase című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Irodalom
[szerkesztés]- Edition Dörfler: Mineralien Enzyklopädie, Nebel Verlag, ISBN 3-89555-076-0
- Walter Schumann: Der neue BLV Steine- und Mineralienführer 6. kiadás, BLV Verlags GmbH München 2002, ISBN 3-405-16441-9