Ugrás a tartalomhoz

Krivij Rih

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Krivij Rih (Кривий Ріг)
Krivij Rih címere
Krivij Rih címere
Krivij Rih zászlaja
Krivij Rih zászlaja
Közigazgatás
Ország Ukrajna
TerületDnyipropetrovszki terület
JárásKryvyi Rih Raion (2020. július 18. – )
KözségKryvyi Rih urban hromada (2020. július 17. – )
Rangváros
Alapítás éve17. század
PolgármesterJurij Hrihorovics Vilkul
Irányítószám50000–50479
Körzethívószám+380 56(4)
Testvértelepülései
Lista
Népesség
Teljes népesség603 904 fő (2022. febr. 1.)[1]
Népsűrűség1 472,94 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság84 m
Terület410 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 54′ 36″, k. h. 33° 23′ 24″47.910000°N 33.390000°EKoordináták: é. sz. 47° 54′ 36″, k. h. 33° 23′ 24″47.910000°N 33.390000°E
Krivij Rih weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Krivij Rih témájú médiaállományokat.

Krivij Rih (ukránul: Кривий Ріг, oroszul: Кривой Рог, magyar átírásban: Krivoj Rog) város Ukrajna Dnyipropetrovszki területén, az Inhulec és a Szakszahany folyók összefolyásánál. A Krivij Rih-i agglomerációs körzet központja.

Gazdasága

[szerkesztés]

Jelentős ukrán ipari és kulturális központ. Jellemző iparága az acélgyártás és fémfeldolgozás, mely a Krivij Rih-i vasérc-medence (Krivbasz) érceit dolgozza fel.

Népessége

[szerkesztés]

Becsült népessége 2007-ben 690 629 fő volt. A 2001-es ukrajnai népszámlálás adatai szerint a Krivij Rih-i Városi Tanácshoz tartozó településekkel együtt a város lakossága 712,5 ezer fő volt (1989-ben 769,1 ezer fő).[2]

A népesség alakulása 1781 és 2022 között
Lakosok száma
2184
22 709
70 025
242 100
510 000
683 600
784 000
739 400
647 727
603 904
1781192019331953196719851991199920152022
Adatok: Wikidata

Története

[szerkesztés]

A települést a zaporizzsjai kozákok alapították a 17. században az Orosz Birodalom részeként. Első hivatalos írásos említése 1775-ből származik, amikor az Inhulec folyó mentén található postaállomások listájában említik. Ezt tekintik a település alapításának hivatalos időpontjának is. Első tudományos igényű leírása Johann Anton Güldenstädttől származik, aki 1773-ban látogatta meg a területet. 1761-ben már templomot szenteltek, akkorra készült el a Szent Miklós-templom. A város történetének korai időszakának dokumentumai 1941-ben, amikor a második világháború miatt azokat Nyikopolba szállították, megsemmisültek.

1860-ban kisvárosi rangot kapott, abban az időben a Herszoni kormányzósághoz tartozott. Lakosainak többsége a 19. század közepén zsidó volt.

A környéken 1881-ben találtak először vasércet, melynek ipari szintű kitermelését Alekszandr Pol archeológus és vállalkozó szorgalmazta. Ettől az időszaktól a várost gyors gazdasági növekedés jellemezte, lakossága gyorsan növekedett. A lakosság etnikai összetétele is jelentősen módosult. Az ipari tevékenység sok oroszt vonzott a városba a Kijevi, a Kurszki és az Orjoli kormányzóságokból.

1919-ben a városi rangot kapott és a Jekatyerinoszlavi kormányzósághoz (Jekatyerinoszlav mai neve Dnyipro) csatolták, járási székhely lett.

Az oroszországi polgárháború időszakában Krivoj Rog Nesztor Mahno anarchista mozgalmának egyik központja volt. A város ipara a szovjet időszakban tovább fejlődött. 1931-ben alapították a ma is jelentős acélgyártó vállalatot, a Krivorozssztalt.

A második világháború idején, 1941 augusztusában foglalták el a német csapatok, és csak 1944-ben került ismét szovjet fennhatóság alá a város. A háború alatt a város jelentős része elpusztult.

Városi jelképek[3]

[szerkesztés]

A város szovjet címerét 1972-ben fogadták el. A címer alapja egy harántolt szögletes címerpajzs. A címerpajzs bal oldala piros, a jobb oldala világoskék színű, a rajzolatok ezüst színűek. A pajzs bal oldalán egy bánya, a jobb oldalán egy vegyi kombinát stilizált rajzolata látható, utalva a város nehéziparára. A címerpajzs felső részén a város neve található ukránul, ezüst színben.

Krivij Rih jelenlegi címerét 1998. május 20-án hagyta jóvá a városi tanács. Az új címer a város kozák eredetére utal. Krivij Rih 1775-ig a Zaporizzsjai Szics területéjez tartozott. A kerektalpú hasított címerpajzs két részre oszlik, a bal oldala világoszöld, jobb oldala piros színű. A címerpajzs alsó részén egy kozák lőportartó szaru látható. A szarvból (ukránul: rih) készült lőportartó a kozák múlton túl egyúttal a város nevének eredetére, a két folyó, az Inhulec és a Szakszahany összefolyásának az alakjára is utal. A szarv fölött a címerpajzson egy aranyszínű háromágú tölgyfalevél található, két makkal. A háromágú tölgyfalevél az ukrán nemzeti szimbólumra, a háromágú szigonyra (trizub) utal. A címerpajzs körben kartussal díszített.

A város zászlaja megegyezik a város címerével, a címerpajzs elemeit tartalmazza. A zászló alakja négyzet, függőlegesen két részre osztva. Bal oldala világoszöld, jobb oldala piros, rajta a címer szimbólumai, a fehér lőportartó szarú és az arany színű háromágú tölgyfalevél.

A város pecsétjét ugyancsak 1998-ban, a zászlóval és a címerrel együtt fogadták el. A pecsét kör alakú. Középen a címer szimbólumait, a lőportartó szarut és a háromágú tölgyfalevelet tartalmazza. A pecséten körben a Pecsatka miszta Krivoho Rohu (magyarul: Krivij Rih város pecsétje) ukrán nyelvű felirat olvasható.

Híres szülöttei

[szerkesztés]

Nemzetközi kapcsolatai[4]

[szerkesztés]

Testvérvárosok

[szerkesztés]

Partnertelepülések

[szerkesztés]
  • Kassa, Szlovákia (2017-től)
  • Lublin, Lengyelország (2017-től)
  • Miskolc, Magyarország (2016-tól)

Jegyzetek

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]