Keszthelyi Zsolt
| Keszthelyi Zsolt | |
| Született | 1963 (61 éves) Baja |
| Foglalkozása | tanár |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Keszthelyi Zsolt (Baja, 1963.[1] – ) angol-francia szakos tanár, magyarországi rendszerváltást közvetlenül megelőző időszak egyik polgári ellenállója, aki súlyos szenvedéseken ment keresztül tetteiért.
Élete
[szerkesztés]Szegeden, majd Budapesten folytatott angol- és francia szakos tanulmányokat. Az 1980-as évek közepétől kezdett foglalkozni politikai okokból tiltott sajtótermékek (Égtájak között, Pofon) folyóiratok szerkesztésével, megjelentetésével. 1987-ben a rendőrség házkutatást tartott nála, és újságjainak példányait elkobozták.
Nem sokkal ezt követően hívták be a katonai szolgálatra. Ekkor került a közérdeklődésbe személye. Keszthelyi ugyanis megtagadta a fegyveres katonai szolgálatot. Erre korábban is volt példa lelkiismereti okokból,[2] azonban Keszthelyi politikai okokból döntött így, és ezt egy nyilatkozatban be is küldte (katonakönyvének visszaküldésével egyetemben) a katonaságnak. Tettéért 1987. február 25-én letartóztatták, és – a Gyorskocsi utcai büntetés-végrehajtási intézet épületében működő katonai bíróságon[3] nyilvános tárgyalást követően[4][5] – három év börtönre ítéltek, amelyet végül kettő és fél évre enyhítettek. Hányattatásait fokozta, hogy akadályozták a látogatását,[6] börtönből börtönbe szállították, az ismerőseitől küldött leveleket szándékosan nem kaphatta meg. Legsúlyosabb atrocitások a hírhedt Márianosztrai Fegyház és Börtönben érték, ahol – börtönőreinek tudtával – köztörvényes bűnözők súlyosan bántalmazták.[1][7] Az Amnesty International 1988 áprilisában politikai fogolynak nyilvánították.[8]
Letartóztatása után azonban hamarosan megalakult a Keszthelyi Zsolt Bizottság (tagja volt Nagy Jenő és Tamás Gáspár Miklós közéleti személyiségek),[4] kiszabadulásáért Magyarországon, de Lengyelországban is tüntetések zajlottak.[1]
Keszthelyi Zsoltot végül 1989. januárjában helyezték szabadlábra Márianosztrán.[9] A politikai életben (beleértve a magyarországi rendszerváltás eseményeit) ezután már nem vett részt, megkínzásai után teljesen visszavonult.[10] Neve az események után lassan feledésbe merült.[11]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c Krassó, i. m.
- ↑ Például a magyarországi Jehova tanúi, és a Bulányi György piarista szerzetes nevéhez köthető Bokor vallási közösség kispapjai részéről. (Vö.: Keresztes, i. m.)
- ↑ Küzdelem a gulyáskommunizmus mítosza ellen, 18:34
- ↑ a b Keresztes, i. m.
- ↑ Tárgyalására ugyanakkor nem engedték többek között Konrád György, Gadó Györgyöt, Solt Ottiliát és az Amnesty International erre az alkalomra hazánkba látogató képviselőjét sem. (Vö.: Szolgálatmegtagadók bíróság előtt In: Pesti Hírlap, 1990. május 15.) Így járt a korábban Keszthelyihez hasonlóan, politikai okokból hadkötelezettséget megtagadó Kiszely Károly is. (Keresztes, i. m.)
- ↑ Küzdelem a gulyáskommunizmus mítosza ellen, 22:17
- ↑ Küzdelem a gulyáskommunizmus mítosza ellen, 17:06
- ↑ Sára, i. m.
- ↑ Küzdelem a gulyáskommunizmus mítosza ellen, 22:54
- ↑ Küzdelem a gulyáskommunizmus mítosza ellen, 23:07
- ↑ Küzdelem a gulyáskommunizmus mítosza ellen, 17:08
Források
[szerkesztés]- Keresztes Bence: „A hadköteles az infantilis dac állapotában van”. Keszthelyi Zsolt politikai okokra hivatkozva tagadta meg a sorkatonai szolgálatot. Tárgyalását harminchat éve, 1987. április 27-én tartották. De miért épp rajta statuált példát a kádári hatalom? In: Magyar Hang, 2023. május 5-11., 3. o.
- Krassó György: Keszthelyi Zsolt börtönben (MTI híradás), 1989 → elektronikus elérhetőség: boldogsag.net
- Sára László: A tények, az emberi jogok és a pszichológusok felelőssége In: Kapu, 1989. december (2. évfolyam, 12. szám)
Egyéb irodalom
[szerkesztés]- Orosz István: A polgári engedetlenség etikájáról, In: Holmi, 1990. 7. szám, 783. o.
Videófelvételek
[szerkesztés]
Küzdelem a gulyáskommunizmus mítosza ellen – M5 História – Youtube.com, Közzététel: 2024. május 11.
