Kaucsukfa

Kaucsukfa
	Fiatal fa
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Növények (Plantae);
Törzs:	Zárvatermők (Magnoliophyta);
Csoport:	Valódi kétszikűek (Eudicots);
Csoport:	Core eudicots;
Csoport:	Superrosidae;
Csoport:	Rosidae;
Csoport:	Eurosids I;
Rend:	Malpighiales;
Család:	Kutyatejfélék (Euphorbiaceae);
Alcsalád:	Crotonoideae;
Nemzetség-; csoport:	Micrandreae;
Nemzetség:	Hevea;
Faj:	H. brasiliensis;
Tudományos név
	Hevea brasiliensis; (Willd. ex A.Juss.) Müll.Arg.
Szinonimák
Szinonimák
	Hevea brasiliensis f. acreana (Ule) Ducke; Hevea brasiliensis var. acreana Ule; Hevea brasiliensis f. angustifolia (Ule ex Huber) Ule; Hevea brasiliensis var. angustifolia Ule ex Huber; Hevea brasiliensis var. janeirensis (Müll.Arg.) Pax; Hevea brasiliensis f. latifolia (Ule ex Huber) Ule; Hevea brasiliensis var. latifolia Ule ex Huber; Hevea brasiliensis f. randiana (Huber) Ducke; Hevea brasiliensis var. randiana (Huber) Pax; Hevea brasiliensis var. stylosa Huber; Hevea camargoana Pires; Hevea granthamii Bartlett; Hevea janeirensis Müll.Arg.; Hevea randiana Huber; Hevea sieberi Warb.; Siphonia brasiliensis Willd. ex A.Juss.; Siphonia brasiliensis Kunth; Siphonia janeirensis (Müll.Arg.) O.F.Cook; Siphonia ridleyana O.F.Cook;
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Kaucsukfa témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Kaucsukfa témájú médiaállományokat és Kaucsukfa témájú kategóriát.

A kaucsukfa vagy gumifa (Hevea brasiliensis) a Malpighiales rendjébe, ezen belül a kutyatejfélék (Euphorbiaceae) családjába tartozó faj.

Előfordulása

A kaucsukfa csak bizonyos éghajlatú és páratartalmú helyeken él meg.^[1] Ezek az Egyenlítő-közeli trópusi sávban találhatók, nagyjából az északi és a déli szélesség 20. foka között, ahol a csapadék éves mennyisége körülbelül 1500–2000 milliméter. A kaucsukfa az Amazonas térségében őshonos.

Megjelenése

Legfeljebb 30 méter magas, gazdagon elágazó, többnyire karcsú koronájú fa. Kérge sima, világosszürke, átlós irányú bevágásokkal. A növény bőségesen tartalmaz tejnedvet. Levele hosszú nyelű, a levélkék fordított hosszúkás-tojásdadok, kihegyezettek, többnyire körülbelül 15 centiméter hosszúak, fonákjuk kékes viaszbevonatú. Levelei ujjasan összetettek, 3 levélkéjűek. A levelek szórt állásúak, a száraz évszakban lehullanak. Virága zöldes-fehér, mintegy 5 milliméteres. A virágok hajtásvégi bugákban fejlődnek. Termése 3-5 centiméteres, 3 rekeszű tok, amely hangos csattanással reped fel, és a magokat akár 15 méter távolságra is szétrepíti. Rekeszként 1, legfeljebb 3,5 centiméteres mag fejlődik. A magok barna foltosak.

Egyéb

A kaucsukfa a legfontosabb technikai haszonnövény, a természetes kaucsuk kereken 95 százalékát szolgáltatja, és az ebből készített termékek számát mintegy 50 000-re becsülik. A latextartalmú tejnedvet a kéreg átlós irányú bevágásával nyerik. A nyersgumi hőségben ragacsos, hidegben törékeny; csupán a vulkanizáció felfedezése (1839-ben) tette sokoldalúan felhasználhatóvá, és idézett elő nagy kaucsukkonjunktúrát Brazíliában. 1876-ban Henry Wickham 70 000 magot vitt Angliába, 2397 ki is csírázott belőlük a Királyi Botanikus Kertek orchideaházaiban. A legtöbb magoncot hajókon a brit gyarmatokra szállították, ahol csaknem valamennyi elpusztult. Csupán 22 növény élte túl a szállítást a szingapúri botanikus kertben; utódaikkal azóta több millió hektárt népesítettek be, elsősorban Thaiföldön, Malajziában és Indonéziában.