Kabalás (Szlovákia)
| Kabalás (Kobylnice) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Eperjesi | ||
| Járás | Felsővízközi | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1363 | ||
| Polgármester | František Vojček | ||
| Irányítószám | 087 01 | ||
| Körzethívószám | 054 | ||
| Forgalmi rendszám | SK | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 90 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 9 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 209 m | ||
| Terület | 10,42 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 49° 05′ 30″, k. h. 21° 32′ 32″49.091667°N 21.542222°EKoordináták: é. sz. 49° 05′ 30″, k. h. 21° 32′ 32″49.091667°N 21.542222°E | |||
| Kabalás weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kabalás témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Kabalás (szlovákul: Kobylnice) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Felsővízközi járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Girálttól 3 km-re délkeletre, a Tapoly mellett fekszik.
Története
[szerkesztés]A község területén a régészeti leletek tanúsága szerint már a kőkorszak végén és a bronzkorban is éltek emberek. Az itt talált halomsírok a kelet-szlovákiai hasonló halomsírok csoportjába illeszkednek.
A mai települést 1363-ban „Alsou Kabalapataka” néven említik először. 1372-ben „Kwbwlnyche” a neve. 1391-ben a Rozgonyi csakád birtoka. A csicsvai váruradalomhoz tartozott. 1414-ben „Kubolnicha” alakban szerepel írott forrásokban. 1493-ban 7 portája adózott. 1715-ben 1 lakatlan és 6 lakott háza volt. 1787-ben 40 házában 273 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „KOBULNYICZA. Orosz falu Zemplén Várm. földes Ura Pothurnyai Uraság, lakosai ó hitűek, fekszik Hanusfalvához 1, és Sztropkó Városához 2 órányira, hegyes határja 3 nyomásbéli, zabot, és tatárkát terem, erdeje bikkes, szőleje nints, mész földgye van, rétek nélkül szűkölködik, piatza Sztropkón, és Hanusfalván.”[2]
A 19. században a Bán, Dessewffy és más nemes családok voltak birtokosai. 1828-ban 32 háza és 237 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal és erdei munkákkal foglalkoztak. Később sokan a közeli Girált üzemeiben dolgoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Kobulnicza, Zemplén v. orosz falu, Sáros vmegye szélén: 6 romai, 288 g. kath., 10 zsidó lak. 635 hold szántóföld. F. u. Szulovszky, Poturnyai. Ut. p. Eperjes.”[3]
1920 előtt Sáros vármegye Girálti járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 126, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 112 lakosából 111 szlovák volt.
2011-ben 95 lakosából 87 szlovák és 7 ruszin.
Nevezetes személyek
[szerkesztés]A település szülötte Szent Alexis Toth (Saint Alexis of Wilkes-Barre, Szent Tóth Elek) (1853-1909) görögkatolikus, majd ortodox lelkész, az Amerikai Kárpátorosz (Ruszin) Ortodox Egyház püspöke. 1994-ben az Egyház szentjévé avatták.[4]
Nevezetességei
[szerkesztés]Görögkatolikus temploma 1788-ban épült klasszicista stílusban.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Archivált másolat. [2012. május 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. december 22.)
További információk
[szerkesztés]A Felsővízközi járás települései | ||
|---|---|---|
| ||
|  | |
