Japán nyelvvizsga
Az angol nevén Japanese Language Proficiency Test (röviden JLPT, japánul 日本語能力試験 [nihongo nórjoku siken]) japán nyelvvizsga, melyet minden évben két időpontban, decemberben és júliusban rendeznek meg.
Története
[szerkesztés]Az első vizsgát 1984-ben tartották. Ebben az évben 7000 ember vett részt. 2003-ig a külföldről érkező diákok számára a JLPT volt az egyetemre való felvétel feltétele.
2004-ben a JLPT vizsga 40 országban volt jelen, beleértve Japánt is. 2004-ben 302 198 vizsgázó vett részt, és 47%-uk (kb. 140 000 fő) tett sikeres vizsgát. Ez a szám később tovább nőtt: 2008-ban már 559 056 hallgatót jelentett, ugyanakkor a sikeres vizsgát tettek száma 36%-ra csökkent.
Amikor 2009-ben átalakították a vizsgarendszert (évente két vizsgaidőpont), akkor Kelet-Ázsiában 768 114-en vizsgáztak. 2010-ben 610 000 ember vett részt rajta.
Adminisztráció
[szerkesztés]Japánban a JLPT vizsgák javítását, adminisztrálását az Oktatási Minisztérium (文部科学省 [Monbu-kagaku-só]), más országokban pedig a Japán Alapítvány végzi.
Szintek
[szerkesztés]A vizsgának öt szintje van. Az ötödik szintet 2010-ben alakították ki, így a vizsgaszintek ma a következők:
- N1: felsőfokú, „anyanyelvi” szint.
- N2: felsőfok. A mindennapi szituációkban használt nyelv megértése és közvetítése.
- N3: középfok (erős középfok). A mindennapi szituációkban használt nyelv megértése.
- N4: középfok. Alap nyelvi szint.
- N5: belépőszint. A legalapvetőbb nyelvtan megértése.
Vizsgarészek
[szerkesztés]| Szint | Vizsgarészek (Szintekre kiszabott idő) |
Rendelkezésre álló idő | ||
|---|---|---|---|---|
| N1 | Nyelvismeret (szókincs/nyelvtan)・Olvasott szöveg értése (110 perc) |
Hallás utáni szövegértés (60 perc) |
170 perc | |
| N2 | Nyelvismeret (szókincs/nyelvtan)・Olvasott szöveg értése (105 perc) |
Hallás utáni szövegértés (50 perc) |
155 perc | |
| N3 | Nyelvismeret (szókincs) (30 perc) |
Nyelvismeret (nyelvtan)・Olvasott szöveg értése (70 perc) |
Hallás után szövegértés (40 perc) |
140 perc |
| N4 | Nyelvismeret (szókincs) (30 perc) |
Nyelvismeret (nyelvtan)・Olvasott szöveg értése (60 perc) |
Hallás utáni szövegértés (35 perc) |
125 perc |
| N5 | Nyelvismeret (szókincs) (25 perc) |
Nyelvismeret (nyelvtan)・Olvasott szöveg értése (50 perc) |
Hallás utáni szövegértés (30 perc) |
105 perc |
Korábban
[szerkesztés]1984–2009 között még csak 4 szint létezett:
| Szint | Kandzsiismeret | Szókincs | Hallás utáni szövegértés | Tanulásra fordított idő | Elégséges eredmény |
|---|---|---|---|---|---|
| 4 | ~100 (103) | ~800 (728) | alapfok | 150 óra (belépő szintnek megfelelő) | 60% |
| 3 | ~300 (284) | ~1500 (1409) | Középfok | 300 óra (Középfoknak megfelelő) | |
| 2 | ~1000 (1023) | ~6000 (5035) | Középfok | 600 óra (Középfoknak megfelelő) | |
| 1 | ~2000 (1926) | ~10 000 (8009) | Felsőfok | 900 óra (Felsőfoknak megfelelő) | 70% |
| Szint | Kandzsi és szókincs |
Hallás utáni szövegértés |
Olvasott szöveg értése és nyelvtan |
Teljes idő |
|---|---|---|---|---|
| 4 | 25 perc | 25 perc | 50 perc | 100 perc |
| 3 | 35 perc | 35 perc | 70 perc | 140 perc |
| 2 | 35 perc | 40 perc | 70 perc | 145 perc |
| 1 | 45 perc | 45 perc | 90 perc | 180 perc |
Ma az N5-ös szint felel meg az akkori 4-es szintnek, az N4-es az akkori 3-asnak, az N3-as szint a régi 3-as és 2-es szint közé esik, az N2-es a régi 2-es szintnek felel meg.
Az N1-es a régi 1-es szintnek feleltethető meg, de annál kicsit nehezebb is lehet.[1]A korábbi vizsgákon nem szereplő új kérdéstípusok is megjelentek.[2][3][4]
Pontozás
[szerkesztés]| Vizsgaszint | A vizsga teljesítéséhez szükséges pontszám | Nyelvismeret (szókincs/nyelvtan） |
Olvasott szöveg értése | Hallás utáni szövegértés |
|---|---|---|---|---|
| N1 | 100 pont | 19 pont | 19 pont | 19 pont |
| N2 | 90 pont | 19 pont | 19 pont | 19 pont |
| N3 | 95 pont | 19 pont | 19 pont | 19 pont |
| Elért pontszám | 180 pont | 60 pont | 60 pont | 60 pont |
| N4 | 90 pont | 38 pont | 19 pont | |
| N5 | 80 pont | 38 pont | 19 pont | |
| Elért pontszám | 145 pont | 120 pont | 60 pont | |
Magyarországon
[szerkesztés]A japán nyelvvizsgát Magyarországon a Károli Gáspár Református Egyetem Japanológia Tanszéke tartja, a vizsgahelyszín a teremkapacitás értelmében változó. Évente két alkalommal van lehetőség vizsgázni, minden év júliusában és decemberében. A nyelvvizsga csak írásbeliből áll, nincs szóbeli része, de lehetőség van szóbeli vizsgarészt is szerezni, így komplex nyelvvizsgának elismertethető.[forrás?]
Források
[szerkesztés]- Gyakori kérdések és válaszok a nyelvvizsgával kapcsolatban (angolul)
- Statisztikai adatok (angolul)
- Hasznos könyvek (angolul)
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben a Japanese-Language_Proficiency_Test című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
[szerkesztés]- Hivatalos honlap (japánul)
- Hivatalos honlap (angolul)
- A nyelvvizsgára való felkészülést segítő könyvek
- Segédanyagok nyelvvizsgára készülőknek
- Az eredeti 1000 kanji szótára, japán–magyar szójegyzék, kandzsijegyzék, nyelvi teszt a JLPT nyelvvizsgákhoz Archiválva 2009. április 25-i dátummal a Wayback Machine-ben
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Points for Revision. The Japan Foundation. [2008. augusztus 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. február 21.)
- ↑ 2 új kérdéstípus. Sasaki Hitoko, Matsumoto Noriko. NIHONGO SO-MATOME – Reading Comprehension. Tokio: ASK publishing, 6-7. o. (2015. október 13.). ISBN 978-4-87217-765-7
- ↑ 1 új kérdéstípus. Sasaki Hitoko, Matsumoto Noriko. NIHONGO SO-MATOME – Listening. Tokio: ASK publishing, 6-7. o. (2014. szeptember 30.). ISBN 978-4-87217-791-6
- ↑ 2 új kérdéstípus. Sasaki Hitoko, Matsumoto Noriko. NIHONGO SO-MATOME – Grammar. Tokio: ASK publishing, 6-7. o. (2015. szeptember 30.). ISBN 978-4-87217-726-8