II. János moldvai fejedelem
| II. János | |
 | |
| II. János egy korabeli érmén (1563) | |
| Moldva fejedelme | |
| Uralkodási ideje | |
| 1561. november 18. – 1563. november 5. | |
| Elődje | IV. Sándor |
| Utódja | VII. István |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1511 Szamosz |
| Elhunyt | 1563. november 5. Szucsáva |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz II. János témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
II. János moldvai fejedelem (korabeli magyar forrásokban: Iacob Heraclides és Heraklides Jakab; moldávul: Ioan al II-lea, Despot Vodă és Iacob Eraclide; görögül: Ιάκωβος Ηρακλείδης [Jákovosz Iraklídisz]; 1511., Szamosz – 1563. november 5., Szucsáva) Moldva fejedelme volt 1561. november 18. – 1563. november 5. között.
Eredeti neve Vaszilikosz volt, és Kréta vagy Szamosz szigetén született egy tengerész fiaként. Fiatalon egy görög nemes, Jákovosz Iraklídisz szolgálatába állt, aki a Szamosz és Párosz despotája címet viselte. Joannisz Laszkarisz filozófiára és irodalomra tanította. A görög nemes halálos ágyán örökösévé tette. Megkaparintva ura iratait, az örökös elkezdte törvényes fiúnak kiadni magát, így felvette címeit is.
A görög zsoldosok élén részt vett V. Károly német-római császár háborújában II. Henrik francia király ellen. Miután Károly vereséget szenvedett Renty mellett, Heraclides Wittenbergbe utazott, ahol jó kapcsolata volt Philipp Melanchthonnal és a reformáció többi vezéregyéniségével és ő maga is a protestáns tanok hívévé vált. (Rövid uralkodása alatt megpróbálta protestánssá tenni az országot: lutheránus papokat hozatott az elűzött katolikus papok helyére, és Cotnari-ban reformált iskolát alapított, ahol igazgatónak Johannes Sommert tette meg.)[1]
1556-ban megjárta Dániát, Svédországot, Poroszországot és Lengyelországot, majd Moldvába ment Alexandru Lăpușneanu fejedelem udvarába, ahol azt állította, hogy rokona Ruxandrának, az uralkodó feleségének. Családfát is kitalált magának, amelyet 1558-ban Brassóban jelentetett meg.[2] Az udvarban terveket szőtt Lăpușneanu hatalmának megdöntésére, de lelepleződvén Erdélybe szökött. Ott sereget gyűjtött és ismét a moldvai trónra tört, de a próbálkozását a lengyelek meghiúsították. A következő kísérlethez már I. Ferdinánd támogatását is elnyerte,[3] és 1561. november 10-én győzelmet aratott Lăpușneanu felett. Trónra lépve, Heraclides bebiztosította a helyzetét a török szultánnál azzal, hogy megemelte az éves adót. Hamarosan azonban János Zsigmond erdélyi fejedelem bevádolta a szultánnál azzal, hogy Ferdinánd pártján áll. Másrészt az országban nőtt az elégedetlenség, többek között azért is, mert a fejedelem által előnyben részesített protestantizmus zavarta az ortodox egyház köreit.[4] Az elégedetlenek élére Tomșa hetman állt. Heraclides Szucsáva várába menekült, de három hónap ostrom után a vár feladására kényszerült és Tomșa megölte.[5]
Vasile Alecsandri drámát írt róla Despot Vodă címmel.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Juhász István: Nyugati missziós törekvések a románoknál (pdf). [2011. július 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. november 9.)
- ↑ Régi magyarországi nyomtatványok 1473–1600. Budapest: Akadémiai. 1971. 187. o.
- ↑ szerk.: Szilágyi Sándor: A magyar nemzet története. ISBN 963-9374-26-1. Hozzáférés ideje: 2008. november 9.
- ↑ Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XII. (Saád–Steinensis). Budapest: Hornyánszky. 1908. (Johannes Sommer címszó).
- ↑ Bokor József (szerk.). Moldva, A Pallas nagy lexikona. Budapest: Arcanum FolioNET Kft. (1998). ISBN 963-85923-2-X. Hozzáférés ideje: 2007. január 11.
Források
[szerkesztés]- Bártfai Szabó László: Ghymesi Forgách Ferencz : 1535-1577. (Hozzáférés: 2008. november 9.)
- Despot vajda hatalomra kerülése és bukása
- Levelek Heraclides Jakab moldva vajda és Zay Ferencz kassi főkapitány összeköttetéseinek történetéhez; sajtó alá rend. Thallóczy Lajos; Athenaeum Ny., Budapest, 1890
- Szentmártoni Kálmán: Heraklides Basilikos Jakab moldvai fejedelem és a magyarok; Globus Ny., Odorheiu [Székelyudvarhely], 1930
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]További információk
[szerkesztés]- Johann Sommer: Vita Jacobi despotae Moldavorum. Wittenberg, 1587; mellékletben tan. Pirnát Antal, fakszimile szöveggond. Kőszeghy Péter; MTA Irodalomtudományi Intézet–Akadémiai, Budapest, 1987 (Bibliotheca Hungarica antiqua)
| Előző uralkodó: IV. Sándor |
Következő uralkodó: VII. (Tomșa) István |
