II. Bardülisz illír király
| II. Bardülisz | |
| Dasszarétia uralkodója | |
| Uralkodási ideje | |
| i. e. 325 körül ? – i. e. 290 körül ? | |
| Elődje | Kleitosz |
| Utódja | nem ismert |
| az Illír Királyság uralkodója | |
| Uralkodási ideje | |
| i. e. 295 körül ? – i. e. 290 körül ? | |
| Elődje | Glaukiasz |
| Utódja | Monuniosz |
| Született | i. e. 4. század |
| Elhunyt | nem ismert |
| Édesapja | Kleitosz |
| Gyermekei |
|
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
II. Bardülisz (ógörög Βάρδυλις, latin Bardylis, Bardulis) Dasszarétia királya, majd az ókori Illír Királyság uralkodója a feltevések szerint az i. e. 290-es évek második felében. Az első névről ismert illír király, Bardülisz unokája, Kleitosz dasszaréta király fia, aki i. e. 325 körül visszaszerezte a Dasszarétia feletti hatalmat, majd vélhetően veje, I. Pürrhosz épeiroszi király segítségével az i. e. 290-es évek második felében az illírek királya lett. Azonos nevű nagyapjától való megkülönböztetésül gyakran említik Ifjabbik Bardülisz néven.
Uralkodása
[szerkesztés]II. Bardülisz életéről és uralkodásáról meglehetősen kevés adat áll rendelkezésünkre. Apai nagyapja az Illír Királyságot az i. e. 4. század első felében regionális nagyhatalommá tevő, Epirusz és Makedónia egy részét is meghódító Bardülisz volt.[1] Nagyapja uralmának II. Philipposz makedón király vetett véget i. e. 358-ban, amikor az Erigón-völgyi csatában megsemmisítette az illír sereget, Bardülisz fia – egyúttal II. Bardülisz apja –, Kleitosz pedig makedón fennhatóság alatt uralkodott tovább a feltételezések szerint Dasszarétiában vagy Dél-Dardániában.[2] Ez alatt az időszak alatt az Illír Királyság hatalmi centruma a Pleuratosz és Glaukiasz által uralt adriai partvidék volt. Bardülisz apja, Kleitosz i. e. 335-ben fellázadt a makedónok ellen, de III. Alexandrosz a pélioni csatában vereséget mért rá, ezzel uralma megszűnt.[3]
II. Bardülisz egyes források szerint i. e. 325 körül vagy III. Alexandrosz i. e. 323-ban bekövetkezett halála után visszaállította nagyapja és apja országát, amikor visszafoglalta a makedónoktól Dasszarétia vidékét.[4] Ebben az időszakban azonban még a taulant Glaukiasz volt az illírek királya, akinek i. e. 302 körül bekövetkezett halálát hatalmi vákuum és zűrzavar követte: az epiróták elfoglalták és országukhoz csatolták a korábbi taulant Illír Királyság területeit.[5] II. Bardülisz ezt követően, i. e. 295 körül Birkenna nevű leányát Épeirosz nagy hatalmú uralkodójához, I. Pürrhoszhoz adta feleségül, miután annak első felesége, Antigoné meghalt.[6] Vélhetően az így létrejött dinasztikus kapcsolatnak tudható be, hogy i. e. 295 körül II. Bardülisz az illírek királya lett.[7] Uralkodásáról semmit nem tudunk, csak azt, hogy rövid lehetett, mert i. e. 290 körül már Monuniosz volt az illírek királya. Utóbbiról ismert olyan hipotézis, hogy II. Bardülisz fia volt,[8] amit igazolhat az a körülmény, hogy Monuniosz feltételezett nyughelye a dasszaréta területen található Selca e Poshtme-i királysírok egyike.[9]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Papazoglou 1965 :151.; Hammond 1966 :248.; Wilkes 1992 :118–119.; Hammond 1994 :14–15.; Ceka 2013 :97–98., 101–102., 191., 389.
- ↑ Papazoglou 1965 :145., 152.; Hammond 1966 :239., 244–245., 248., 252.; Pollo & Puto 1981 :11.; Wilkes 1992 :120.; Hammond 1994 :15.; Ceka 2013 :102.; Zavalani 2015 :13.
- ↑ Hammond 1966 :245., 252.; Wilkes 1992 :123–124.; Ceka 2013 :103–105.; Zavalani 2015 :13–14.
- ↑ Hammond 1966 :243.; Ceka 2013 :134–135.; Zavalani 2015 :14.
- ↑ Papazoglou 1965 :163.
- ↑ Papazoglou 1965 :162.; Hammond 1966 :243.; Wilkes 1992 :125.; Ceka 2013 :134., 139., 387.; Zavalani 2015 :14.
- ↑ Papazoglou 1965 :162–163.; Ceka 2013 :135.
- ↑ Hammond 1966 :246.; Ceka 2013 :135.
- ↑ Wilkes 1992 :146.; Jacques 2009 :120.; Ceka 2013 :136–137., 197.
Források
[szerkesztés]- ↑ Ceka 2013: Neritan Ceka: The Illyrians to the Albanians. Tirana: Migjeni. 2013. ISBN 9789928407467
- ↑ Hammond 1966: N. G. L. Hammond: The kingdoms of Illyria circa 400–167 B.C. The Annual of the British School at Athens, LXI. évf. (1966) 239–253. o.
- ↑ Hammond 1994: N. G. L. Hammond: Macedonia before Philip and Philip’s first year in power. Mediterranean Archaeology, VII. évf. (1994) 13–15. o.
- ↑ Jacques 2009: Edwin E Jacques: The Albanians: An ethnic history from prehistoric times to the present. Jefferson: McFarland. 2009. ISBN 9780786442386
- ↑ Papazoglou 1965: Fanoula Papazoglou: Les origines et la destinée de l’État illyrien: Illyrii proprie dicti. Historia – Zeitschrift für Alte Geschichte, XIV. évf. 2. sz. (1965. április) 143–179. o.
- ↑ Pollo & Puto 1981: Stefanaq Pollo – Arben Puto: The history of Albania from its origins to the present day. Ass. by Kristo Frasheri, Skënder Anamali; transl. by Carol Wiseman, Ginni Hole. London: Routledge & Kegan. 1981. ISBN 071000365X
- ↑ Wilkes 1992: John Wilkes: The Illyrians. Oxford; Cambridge: Blackwell. 1992. = The Peoples of Europe, ISBN 0631146717
- ↑ Zavalani 2015: Tajar Zavalani: History of Albania. Ed. by Robert Elsie, Bejtullah Destani. London: Centre for Albanian Studies. 2015. = Albanian Studies, ISBN 9781507595671
