I. Mihály portugál király

I. Mihály
Portugália királya
Uralkodási ideje
1828 – 1834
Elődje	II. Mária
Utódja	II. Mária
Életrajzi adatok
Uralkodóház	Bragança-ház
Született	1802. október 26. Lisszabon
Elhunyt	1866. november 14. (64 évesen) Esselbach
Nyughelye	Monastery of São Vicente de Fora
Édesapja	VI. János portugál király
Édesanyja	Bourbon Sarolta Johanna portugál királyné
Testvére(i)	I. Péter Infanta Ana de Jesus Maria, Marchioness of Loulé Bragança Mária Izabella spanyol királyné Bragança Mária Franciska Infanta Isabel Maria of Portugal Maria Teresa de Bragança Infanta Maria da Assunção of Portugal Infante Francisco António, Prince of Beira
Házastársa	Adelheid löwenstein-wertheim-rosenbergi hercegnő
Gyermekei	Mária das Neves infánsnő Mihály infáns, Bragança hercege Mária Terézia portugál infánsnő Maria José Adelgunda infánsnő Mária Anna luxemburgi nagyhercegné Mária Antónia portugál infánsnő Maria de Jesus de Bragança Maria Assunção de Bragança
A Wikimédia Commons tartalmaz I. Mihály témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

I. Mihály (Miguel I., vagy teljes nevén: Miguel Maria do Patrocinio João Carlos Francisco de Assis Xavier Paula Pedro de Alcántara António Rafael Gabriel Joaquim José Gonzaga Evaristo de Bragança) (Lisszabon, 1802. október 26. – Karlsruhe, 1866. november 14.) Portugália királya, Zita osztrák császárné, magyar királyné anyai nagyapja. Nevét az Osztrák Császárság egyik magyar kiállítású sorgyalogezrede, a 39. is viselte (K. K. 39. Infanterie-Regiment Dom Miguel).

Élete

VI. János király gyermeke. Esküdt ellensége volt az alkotmányosságnak, 1824-ben elfogatta a kormány tagjait, apját pedig őrizet alá helyeztette. János királynak sikerült egy angol hajóra menekülnie, és Mihálynak száműzetésbe kellett vonulnia. Apja halála után 1826. március 10-én bátyja, I. Dom Pedro brazil császár lemondott a portugál trónról, amit lányára, Mária da Glóriára hagyott azzal a kikötéssel, hogy nagykorúságáig Mihály legyen a régens, majd vegye őt nőül. Mihály át is vette a régensséget 1828. február 26-án, de már június 30-án kikiáltatta magát királlyá. Uralmát, amit csak a pápa és a spanyol király ismert el, a liberálisok kegyetlen üldözésével tette nevezetessé.

1831 júniusában Péter császár angol és francia segítséggel megjelent Portugáliában, és 1833. július 28-án elfoglalta Lisszabont. Mihály Evorába menekült, aholt 1834. május 26-án lemondott a trónról, de alighogy távozott, újból bejelentette trónigényét. Eztán Bécsben és Németországban élt.

Házassága, utódai

1851-ben feleségül vette Adelheid Zsófia löwenstein–wertheim–rosenbergi hercegnőt (1831–1909), Konstantin zu Löwenstein-Wertheim-Rosenberg herceg (1802–1838) és Marie Agnes von Hohenlohe-Langenburg hercegnő (1804–1833) leányát, akitől hét gyermeke született:

• Mária (1852–1941)
• Mihály (1853–1927)
• Mária Terézia (1855-1944), Károly Lajos osztrák főhercegnek (1833–1896), Ferenc József császár öccsének harmadik felesége.
• Mária Jozefa (José) (1857–1943), Károly Tivadar bajor herceg, a szemorvos második felesége.
• Adelgunda (1858–1946)
• Mária Anna (1861–1942), 1893-tól IV. Vilmos luxemburgi nagyherceg felesége.
• Mária Antónia (1862–1959), I. Róbert parmai herceg felesége, Zita osztrák császárné, magyar királyné édesanyja.

Érdekesség

• I. Mihály király nevét viselte 1827 és 1866 között a császári-királyi debreceni 39. sz. gyalogezred.

Jegyzetek

Előző uralkodó:
II. Dicsőséges Mária

Portugália királya
1828 – 1834
Bragança-ház

Következő uralkodó:
II. Dicsőséges Mária