Hylophilus semicinereus
 | ||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Hylophilus semicinereus Sclater & Salvin, 1867 | ||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Hylophilus semicinereus témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Hylophilus semicinereus témájú kategóriát. |
A Hylophilus semicinereus a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a lombgébicsfélék (Vireonidae) családjába tartozó faj.[1][2]
Rendszerezése
[szerkesztés]A fajt Philip Lutley Sclater és Osbert Salvin írták le 1867-ben.[3]
Alfajai
[szerkesztés]- Hylophilus semicinereus juruanus Gyldenstolpe, 1941
- Hylophilus semicinereus semicinereus P. L. Sclater & Salvin, 1867
- Hylophilus semicinereus viridiceps (Todd, 1929)[2]
Előfordulása
[szerkesztés]Dél-Amerika északi részén, Bolívia, Brazília, Francia Guyana, Kolumbia, Peru és Venezuela területén honos. A természetes élőhelye a szubtrópusi vagy trópusi síkvidéki esőerdők és mocsári erdők. Állandó, nem vonuló faj.[4]
Megjelenése
[szerkesztés]Testhossza 12 centiméter, az egyetlen mért példány testtömege 13 gramm.[3]
Életmódja
[szerkesztés]Rovarokkal táplálkozik.[3]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2018. július 12.)
- ↑ a b Integrated Taxonomic Information System besorolása. (Hozzáférés: 2018. július 12.)
- ↑ a b c Hand Books the Birds. (Hozzáférés: 2018. július 12.)
- ↑ A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2018. július 10.)
Források
[szerkesztés]- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2018. július 12.)
