Ugrás a tartalomhoz

Horvát Néppárt – Liberális Demokraták

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Horvát Néppárt – Liberális Demokraták
Adatok
ElnökMirko Korotaj[1]
Alapítva1990. október 13.
SzékházZágráb
Tagok száma31 961[5] (2021)
Ideológiaszociálliberalizmus[2]
európa-pártiság[3]
Politikai elhelyezkedésbalközép,[4] közép[3]
Parlamenti jelenlétSzábor:
1 / 151
Európai Parlament (horvát mandátumok):
0 / 12
Európai pártLiberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért
EP-frakcióÚjítsuk meg Európát
Hivatalos színeiarany, narancssárga
Horvátország politikai élete
Weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Horvát Néppárt – Liberális Demokraták témájú médiaállományokat.

A Horvát Néppárt – Liberális Demokraták (horvátul: Hrvatska narodna stranka - Liberalni demokrati, HNS – LD) egy horvát baloldali liberális párt. 2017-ig a párt ellenezte a Horvát Demokratikus Közösség alkotta kormányt, de miután a Függetlenek Hídja kiszállt a koalícióból, a HNS a Plenković-kormány egyik tagja lett. 2020-tól a HNS 3 tagú parlamenti képviselőcsoporttal rendelkezik a horvát parlamentben. A HNS Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért európai parlamenti frakció teljes jogú tagja. 2022-től a párt vezetője Mirko Korotaj.

Története

[szerkesztés]

A kezdetek

[szerkesztés]

A Horvátországi Néppárt eredetileg 1841-ben alakult, a horvát romantikus nacionalizmus időszakában. Alakulásának előzményeként tarta számon az illír mozgalom 1835-tól zajló eseményeit.[6] 1861 után a Néppárt Népi Liberális Párt néven volt ismert, belőle szakadt ki a Független Néppárt (1880–1903), amely egyre inkább autonómiapárti lett, míg a régi Néppárt a „kiegyezés pártjává” fejlődött, és Népi Alkotmánypárt néven együttműködött a magyarbarát Unionista Párttal. A Haladó Párt (1904–1906) és a Horvát Népi Haladó Párt (1906–1910) szintén liberális pártok voltak az Osztrák–Magyar Monarchia Horvát–Szlavón Királyság nevű autonóm részén.

1860-ban a nemzeti liberálisok Dalmáciában (a Habsburg Birodalom osztrák részén) megalakították a Dalmáciai Néppártként is ismert Nemzeti Pártot. A párt 1889 körül konzervatív párttá fejlődött (Nemzeti Horvát Párt). A Jugoszláv Királyságban (1918–1941) a legnagyobb liberális párt a Független Demokrata Párt volt, amelyet az új állam volt osztrák-magyar részein élő szerbek és a szlovén centralista liberálisok alkottak. A kommunizmus idején a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaságban a Horvátországi Kommunisták Szövetsége liberális vezetői Savka Dabčević-Kučar és Miko Tripalo voltak, akik az 1971-es horvát tavasz vezetői személyiségei is voltak.

A mai Horvátországban

[szerkesztés]

A modern Horvát Néppártot (HNS), amely részt vett az 1990-es első többpárti választáson, Savka Dabčević-Kučar, Miko Tripalo és Dragutin Haramija és mások vezetésével 1990 végén hozták létre a Népi Egyetértés Koalíciójának (Koalicija narodnog sporazuma) tagjai. A HNS kis ellenzéki párt maradt. Az 1992-es választásokon a szavazatok 6,7%-át szerezték meg, és 6 mandátumot szereztek a horvát parlamentben. 1994-ben Radimir Čačić építőipari vállalkozó lett a pártelnök. Az 1995-ös választásokon egy választási szövetség tagjaként 2 mandátumot szereztek. A 2000. januári választáson négypárti koalíciót hoztak létre a Horvát Parasztpárttal (HSS), a Liberális Párttal (LS) és az Isztriai Demokratikus Szövetséggel (IDS), amelyek együttesen 25 parlamenti mandátumot szereztek, ebből kettő a HNS képviselőjének jutott. Ennek eredményeként a párt részt vett Ivica Račan 2000–2003-as kormányában, ahol képviselője Radimir Čačić közmunka-, építési és újjáépítési miniszter volt. Néhány héttel később a koalíció jelöltjét, a HNS-tagját, Stjepan Mesićet választották köztársasági elnökké. Szintén 2000-ben a HNS új pártelnököt választott, a Zágrábi Egyetem politikaszociológia professzora, Vesna Pusić személyében. A 2003. novemberi választásokon a Primorje-Gorski Kotar Szövetséggel és a Szlavónia-Baranyai Horvát Párttal kötött szövetségük a szavazatok 8%-át eredményezte, és a 151 mandátumból 11-et szerzett, ebből 10 a HNS képviselőjének jutott. A jelentősen javuló eredmények ellenére azonban a párt az ellenzékbe került.

A mai Néppárt második eleme, a Liberális Demokraták Pártja vagy Libra, a Račan-kormány idején keletkezett, amikor 2002-ben Dražen Budiša, a Horvát Szociálliberális Párt (HSLS) vezetője kilépett a koalícióból. Budiša pártjának tíz parlamenti képviselője, Jozo Radoš vezetésével megtagadta a kormány megbuktatását, helyette kivált a HSLS-ből, megalakítva a Librát, a Liberális Demokraták Pártját. Ez a párt 3 mandátumot szerzett a 2003-as választásokon. 2005. február 6-án a HNS hetedik konvencióján részt vevő 1250 képviselő többsége a Librával való egyesülés mellett szavazott, és az egyesített párt a Horvát Néppárt – Liberális Demokraták nevet kapta. A párt összes parlamenti mandátumának száma 13-ra nőtt.

A 2007. novemberi választásokon a párt önállóan indult, a szavazatok mintegy 7%-át és 7 mandátumot szerzett a horvát Száborban és ellenzékben maradt. 2008 áprilisában, miután legyőzte Dragutin Lesart, Radimir Čačićot választották meg pártelnöknek. Lesar kilépett a pártból, először független képviselőként tevékenykedett, majd 2010 márciusában megalapította a Horvát Laburisták – Munkáspártot. Zlatko Horvat képviselő is kilépett a pártból. A 2011-es választásokon a HNS részt vett a balközép Kukuriku koalícióban, amelynek élén az SDP állt. A koalíció győzelme után a HNS bekerült a kabinetbe, és képviselői külkapcsolati, kereskedelmi, kulturális stb. posztokat töltöttek be. Čačićot 2012 márciusában újra pártelnöknek választották, de miután két halálos áldozatot követelő közlekedési baleset miatt börtönbüntetésre ítélték, kilépett a kormányból és kénytelen volt elhagyni a pártot. 2013-ban Vesna Pusićot választották meg a pártelnöknek. 2014. szeptember 21-én a HNS zágrábi és varasdi szervezetének mintegy 200 tagja hagyta el a pártot, hogy Radimir Čačić vezetésével megalakítsák a liberális és centrista Néppárt – Reformistákat. A HNS a 2015-ös és 2016-os parlamenti választásokon is az SDP vezette népikoalíció tagja volt, és ellenzékbe került. Miután Ivan Vrdoljak pártelnök és a párt elnöksége úgy döntött, hogy a jobbközép Horvát Demokratikus Közösséggel (HDZ) lép szövetségre, bekerült a kormányba, és (a párt elnökségének ellenzékét háttérbe szorítva) támogatta Andrej Plenković kormányát. 2017 júniusában négy képviselő és az egyetlen az EP-képviselő (Jozo Radoš) elhagyta a pártot, hogy létrehozza a baloldali Polgári Liberális Szövetséget. Ez a szétválás azt is eredményezte, hogy számos párttag és szakági vezető hagyta el a pártot, és részben a Polgári Liberális Szövetséghez, részben más pártokhoz csatlakozott. 2018 októberében Marija Puh képviselő hagyta el a párt parlamenti frakcióját, hogy csatlakozzon Milan Bandic pártjához, így a frakció létszáma tovább csökkent, mindössze 4 képviselőre olvadt.[7]

A párt elnökei

[szerkesztés]
  • Savka Dabčević-Kučar (1990-1995)
  • Radimir Čačić (1995-2000)
  • Vesna Pusić (2000-2008)
  • Radimir Čačić (2008-2013)
  • Vesna Pusić (2013-2016)
  • Ivan Vrdoljak (2016-2017)
  • Predrag Štromar (2017)
  • Ivan Vrdoljak (2017-2020)
  • Predrag Štromar (2020)[8]
  • Stjepan Čuraj (2020-2022)
  • Mirko Korotaj (2022-)

A párt szervezete

[szerkesztés]

A Horvát Néppárt területi elv szerint szerveződik, mely a következőkből áll:

  • Regionális Szövetség mely a horvát régiók földrajzi, történelmi, gazdasági, kulturális és egyéb hagyományos sajátosságaihoz igazodva köti össze a HNS megyei szervezeteit:
  1. Közép-Horvátországi Regionális Szövetség
  2. Dalmáciai Regionális Szövetség
  3. Isztriai-Tengermellék-Hegyvidéki-Lika-Zenggi Regionális Szövetség
  4. Északnyugat-Horvátországi regionális Szövetség
  5. Szlavón-Baranyai Regionális szövetség
  • Megyei szervezet - a megyék területén szerveződik; A HNS-nek 21 megyei szervezete van
  • Területi szervezet - a HNS alapszervezeti egysége, amely egy település vagy város területére jön létre
  • Helyi szervezet - a helyi önkormányzat vagy önkormányzat területén jön létre, ahol nincs kirendeltség

Választási eredmények

[szerkesztés]
horvát parlamenti választások
Választás Szavazatok száma Szavazatok aránya Mandátumok száma Parlamenti szerepe
1992 176 214 6,67% 6 ellenzék
1995 441 390 18,26% 2 ellenzék
2000 432 527 14,70% 2 kormánypárt
2003 198 781 8% 10 ellenzék
2007 168 440 6,80% 7 ellenzék
20111 958 312 40% 14 kormánypárt
20151 744 507 32,31% 9 ellenzék
20161 636 960 33,47% 9 ellenzék, 2017-től kormánypárt
2020 21 725 1,30% 1 ellenzék2

1 a Népi Koalíció eredménye, melynek egyik ereje a Horvát Néppárt is

2 Kívülről támogatják a kormányt

európai parlamenti választások
Választás Szavazatok száma Szavazatok aránya Mandátumok száma
20131 237 778 32,07% 0
20141 275 904 29,93% 1
2019 27 958 2,60% 0

1 a Népi Koalíció eredménye, melynek egyik ereje a Horvát Néppárt

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ „HNS-ovke i HNS-ovci su odlučili. Novi predsjednik HNS-a je Stjepan Čuraj!”, 2020. december 12.. [2021. február 7-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2023. június 10.) (horvát nyelvű) 
  2. ↑ Close, Caroline. The liberal party family ideology: Distinct, but diverse, Liberal Parties in Europe. Routledge, 339. o. (2019. február 12.). ISBN 9781351245487 
  3. ↑ a b Gladoic, Andrea: Croatia's Largest Political Parties. Expat in Croatia , 2018. június 14. (Hozzáférés: 2018. október 12.)
  4. ↑ Key Political Parties in Croatia. Balkan Insight , 2010. szeptember 27.
  5. ↑ Izvješće o obavljenoj financijskoj reviziji - Hrvatska narodna stranka — liberalni demokrati za 2021. (horvát nyelven). State Audit Office, 2021. augusztus 29. [2023. január 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. december 19.)
  6. ↑ Povijest - 19 stoljeće (horvát nyelven). hns.hr. Croatian People's Party - Liberal Democrats. [2015. január 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. január 4.)
  7. ↑ „Bivša HNS-ovka prelazi Mikiju, sad će imati čak 10 zastupnika” (Hozzáférés: 2018. október 18.) (horvát nyelvű) 
  8. ↑ Predrag Štromar novi predsjednik HNS-a: Hrvatska se voli radom Archiválva 2020. július 3-i dátummal a Wayback Machine-ben. Hns.hr. 2020. máj. 24.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Horvát_Néppárt_–_Liberális_Demokraták&oldid=26907299”