Home (Washington)
| Home | |
 | |
| Közigazgatási adatok | |
| Ország |  Amerikai Egyesült Államok |
| Állam | Washington |
| Megye | Pierce megye |
| Rang | statisztikai település |
| Népesség | |
| Népesség | 1543 fő (2020. ápr. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 84,6 fő/km²[2] |
| Háztartások száma | 596 |
| Egy főre jutó jövedelem | 30 561 $ |
| Földrajzi adatok | |
| Tengerszint feletti magasság | 30 m |
| Terület | 16,37 km² |
| - ebből vízi | 0,1 km² |
| Időzóna | Pacific Time Zone UTC−08:00 |
| Azonosítók | |
| GNIS | |
| GeoNames | 5797582 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 16′ 37″, ny. h. 122° 45′ 58″47.276900°N 122.766000°WKoordináták: é. sz. 47° 16′ 37″, ny. h. 122° 45′ 58″47.276900°N 122.766000°W | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Home témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Home az Amerikai Egyesült Államok északnyugati részén, Washington állam Pierce megyéjében elhelyezkedő statisztikai település. A 2010. évi népszámlálási adatok alapján 1377 lakosa van.
Home a 20. század elején anarchista kolóniaként működött.[3][4]
Történet
[szerkesztés]Az Eatonville-hez közeli Glennis iparkolónia kudarca után George H. Allen, Oliver A. Verity és B. F. O’Dell 1895-ben a mai Home területén anarchista közösséget alapítottak; egy év múlva családjaik is csatlakoztak hozzájuk.[5] Az 1800-as évek végén az USA-ban kétszáz hasonló település jött létre.[6] A három telepes 110 ezer négyzetméternyi területet vásárolt, amit alkalmi munkákból származó bevételből fizettek ki. A helység kezeléséért felelős szövetkezet szabályai szerint a tagok magukénak tekintik az anarchista eszmeiséget és hajlandóak telküket kifizetni.[7]
A helységet formálisan 1901-ben alapították meg; területe ekkor 0,88 négyzetkilométerrel nőtt. Az anarchisták, nudisták, diétás trendeket követők, szabadgondolkodók és kommunisták által lakott településen Elbert Hubbard író, az anarchista Emma Goldman és a kommunista William Z. Foster is tartottak előadásokat.[8]
Gertie Vose anarchista úgy gondolta, hogy fiának, a visszahúzódó Donald Vose-nak jót tenne a közösségben való részvétel. Gertie Vose a település meghatározó alakja lett, és Emma Goldmannel több éven át tartották a kapcsolatot. Donald Vose-t felelőtlen és a közösségben való részvételre alkalmatlan személyként jellemezték.[9] Ahogy egyre különbözőbb emberek érkeztek Home-ba, a közösség repedezni kezdett.
William McKinley elnök meggyilkolását követően többen is támadták a közösséget; egy csoport támadást tervezett ellenük, azonban a szállítóhajó tulajdonosa nem engedte, hogy a fedélzetre lépjenek.[10]
1902-ben a település postáját bezárták, mivel többen is úgy vélték, hogy a közösség veszélyt jelent a társadalomra. A hivatal bezárásához vezető perben szerepet játszott a radikális feminista Lois Waisbrooker[6] és Emma Goldman is.[11]
Az 1910-es években a település két csoportra oszlott: a nudistákra és a prűdekre, akik a helyi újságban üzentek egymásnak. Jay Fox, az Agitator szerkesztője kiállt a nudisták mellett azokkal szemben, akik a strandolókat feljelentették. Az újságcikkek miatt Foxot két hónapra bebörtönözték. A naturizmust és az anarchista eszmeiséget a kívülállók elfogadhatatlannak tartották,[12][13] melynek következtében a közösségszervező feloszlott.[14]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ 2020. évi népszámlálás az Egyesült Államokban. (Hozzáférés: 2022. január 1.)
- ↑ 2010
- ↑ LeWarne
- ↑ Brigitte Koenig: Law and disorder at home: free love, free speech, and the search for an anarchist utopia. (angolul) Labor History, XLV. évf. 2. sz. (2004) 195–223. o. doi
- ↑ LeWarne 168–171. o.
- ↑ a b Charles P. LeWarne: The Anarchist Colony at Home, Washington, 1901–1902. (angolul) Journal of the Southwest, XIV. évf. 2. sz. (1972) 155–168. o. JSTOR
- ↑ LeWarne 171–173. o.
- ↑ LeWarne 175, 176, 199. o.
- ↑ Anira Balzer: Donald Vose: Home-grown Traitor. (angolul) Communal Societies, (????) 8. sz.
- ↑ LeWarne 177–182. o.
- ↑ Timothy Robbins: Emma Goldman Reading Walt Whitman: Aesthetics, Agitation, and the Anarchist Ideal. (angolul) Texas Studies in Literature & Language, 57. sz. (2015) 80–105. o.
- ↑ Justin Wadland: Trying Home: The Rise and Fall of an Anarchist Utopia on Puget Sound. (angolul) Corvallis (Oregon): Oregon State University Press. 2014. ISBN 9780870717420
- ↑ Brian Hoffman: Naked: A Cultural History of American Nudism. (angolul) New York: New York University Press. 2015. ISBN 9780814790533
- ↑ Free Love Colony Dissolved by Court. (angolul) Omaha Daily Bee, XLIX. évf. 6. sz. (1919. július 27.) ISSN 2169-7264
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Home, Washington című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
[szerkesztés]- ↑ LeWarne: Charles Pierce LeWarne: Utopias on Puget Sound, 1885–1915. (angolul) Seattle: University of Washington Press. 1975. 168–226. o.
További információk
[szerkesztés]
- HomeTownLocator (angolul)
- The Anarchist Encyclopedia (angolul)
