Ugrás a tartalomhoz

Higroszkóposság

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A higroszkóposság bizonyos szilárd és folyékony anyagoknak azon tulajdonsága, hogy szabad helyen tárolva képesek a levegő nedvességtartalmát összegyűjteni és megkötni. Eközben az anyag (folyadék esetén) felhígul, illetve (szilárd anyag esetén) elfolyósodik vagy összecsomósodik. Az elnevezés a görög hygrosz (υγρός = ’nedves’) és szkoposz (σκοπός = ’megfigyelő’) szavakból származik.[1]

Erősen higroszkópos anyagok egyes szervetlen sók, pl. kalcium-klorid, magnézium-klorid, cink-klorid () vagy foszfor-pentoxid (), de hasonló tulajdonságokat mutatnak olyan hétköznapi anyagok is, mint a cukor, a karamell, a méz, a konyhasó (), az etanol (), a metanol (), illetve a glicerin (). A kénsav () már híg állapotában is higroszkópos, tömény formában pedig kifejezetten az.

Néhány erősen higroszkópos anyag vízmegkötő hatását kihasználva szárítószerként alkalmazható (elsősorban az elfolyósodó sók, továbbá a tömény kénsav és foszforsav) – például exszikkátorokban, szárítótornyokban.

A higroszkópos anyagokat először a légnedvesség jelzésére használták (lásd: higrométer(en)).

A talaj higroszkópossága

[szerkesztés]

A higroszkóposságot a talaj esetében is tudjuk értelmezni, mivel a száraz talaj is képes a levegőből nedvességet megkötni. A felvett víz mennyisége a levegő páratartalmán kívül a talaj tulajdonságaitól, elsősorban szemcseösszetételétől is függ. A higroszkóposság mértékéből következtetni lehet a talaj fizikai jellemzőire, talajnemére. Ennek mérésekor a légszáraz talajt meghatározott páratartalmú térbe helyezik és néhány nap múlva lemérik nedvességtartalmát.

Kétféle módszer terjedt el. A Mitscherlich-féle higroszkóposságot (Hy) 10%-os kénsav felett, a Sík-féle higroszkóposságot (hy) kristályos kalcium-klorid felett mérik. A két érték átszámítására a Klimes–Szmik-összefüggést használják, eszerint: .

A mérési eredményből a vizsgált talaj fizikai milyensége a következő határértékek alapján következik:

Higroszkóposság mértéke: 0,5–1,0 hy 1,0–2,0 hy 2,0–3,5 hy 3,5–5,0 hy 5,0–6,5 hy 6,5–8,0 hy
Talajnem: homoktalaj homokos vályog vályog agyagos vályog agyag nehéz agyag

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Fülöp József: Rövid kémiai értelmező és etimológiai szótár. Celldömölk: Pauz–Westermann Könyvkiadó Kft. 1998. 63. o. ISBN 963 8334 96 7  

Források

[szerkesztés]
  • Kis kémiai szótár. Fordította Hársing Lászlóné. Budapest: Gondolat. 1972. 180. o.  
  • Akadémiai kislexikon. Főszerkesztő: Beck Mihály és Peschka Vilmos. Budapest: Akadémiai Kiadó. 1 kötet., 760. o. ISBN 963 05 5279 5  
  • Dr. Otto – Albrecht Neumüller: Römpp vegyészeti lexikon. Budapest: Műszaki Könyvkiadó. 1982. 2 kötet., 481. o. ISBN 963-10-3269-8