Ugrás a tartalomhoz

Herend

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Herend
Herend - Porcelángyár
Herend - Porcelángyár
Herend címere
Herend címere		 Herend zászlaja
Herend zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
VármegyeVeszprém
JárásVeszprémi
Jogállásváros
PolgármesterUjhelyi Gábor Alex (független)[1]
Irányítószám8440
Körzethívószám88
Testvértelepülései
Lista
Népesség
Teljes népesség3409 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség172,14 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület19,56 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 07′ 57″, k. h. 17° 45′ 04″47.132500°N 17.751111°EKoordináták: é. sz. 47° 07′ 57″, k. h. 17° 45′ 04″47.132500°N 17.751111°E
Herend (Veszprém vármegye)
Herend
Herend
Pozíció Veszprém vármegye térképén
Herend weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Herend témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Herend (németül Herrendorf) város Veszprém vármegye Veszprémi járásában. Nevét világszerte ismerik porcelángyárának köszönhetően. Már Fényes Elek (1807–1876) országleírásában oly jelentősnek vélte a települést, hogy annak ellenére, hogy puszta volt, a veszprémi járás községei között önálló szócikket szentelt neki. (Fényes Elek: Magyarország geográfiai szótára, amelyben minden város, falu és puszta, betűrendben körülményesen leiratik. Pest, 1851).

Fekvése

[szerkesztés]

Herend a 8-as főút mentén, az Északi- és Déli-Bakony találkozásánál, a Herend-Szentgál medence közepén fekszik, 341 méter tengerszint feletti magasságon. A főút a kisváros belterületének déli szélén halad el, a település tényleges főutcája a 8313-as út. Végighalad a területén a Székesfehérvár–Szombathely-vasútvonal is, az itteni vasútállomásra a központ felől a 83 305-ös út (települési nevén Vasút utca) vezet. Átfolyik rajta a Séd patak.

Története

[szerkesztés]

A falu határában késő római kori leleteket találtak, míg a község mai területén a középkorban több kisebb falu is állt. A vidék, a környék mindig vadászterület volt, annak megfelelő lakosokkal. Mivel Veszprém 1552 és 1566 között török kézen volt, a törökök fehérvári robotra kényszerítették a herendi lakosságot, és a török kiűzése után a falu elnéptelenedett.

A herendi puszta 1764 és 1847 között került ismételt betelepítésre, ekkor kezdett újra fejlődni. Sok volt a német ajkú, ahogy az 1828. évi összeírás, majd az 1836. évi nemesi vagyonösszeírás adatai mutatják.

A település 1999. július 1-jétől városi rangot kapott.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1992: Bors Gábor (független)[3]
  • 1992–1994: Rybár István (független)[4][5]
  • 1994–1998: Bors Gábor (független)[6]
  • 1998–2000: Bors Gábor (független)[7]
  • 2000–2002: Rieth Nándor (független)[8][9]
  • 2002–2004: Rieth Nándor (független)[10]
  • 2004–2006: Vajai László (független)[11]
  • 2006–2010: Vajai László (független)[12]
  • 2010–2014: Vajai László (független)[13]
  • 2014–2019: Jánszky Lajos László (Fidesz-KDNP)[14]
  • 2019–2024: Jánszky Lajos László (Fidesz-KDNP)[15]
  • 2024– : Ujhelyi Gábor Alex (független)[1]

A településen 1992-ben lemondott a polgármester így időközi választást tartottak. 2000. december 17-én ismét időközi polgármester-választást tartottak, aminek oka még tisztázást igényel.[8][16]

Nem sokkal a következő önkormányzati ciklus félideje után, 2004. november 14-én újabb időközi polgármester-választás (és képviselő-testületi választás) zajlott Herenden, ezúttal az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[17] A választáson a város addigi első embere is elindult, de valamivel 29 % alatti eredményével, három jelölt közül csak a második helyet érte el, kihívóinak egyike 63,48 %-os eredményével messze felülmúlta őt.[11]

Gazdaság

[szerkesztés]
Bővebben: Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt.

Oktatás

[szerkesztés]

A városban a porcelánipari szakmunkásképző intézet és német nemzetiségi általános iskola működik.

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
3377
3411
3384
3390
3362
3346
3409
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás idején a lakosok 77,5%-a magyarnak, 10,8% németnek, 0,5% cigánynak, 0,2% románnak mondta magát (22,1% nem nyilatkozott). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 47,1%, református 4,4%, evangélikus 0,8%, felekezeten kívüli 12,3% (34,8% nem nyilatkozott).[18]

2022-ben a lakosság 90,4%-a vallotta magát magyarnak, 6,5% németnek, 0,4% cigánynak, 0,2% románnak, 0,2% ukránnak, 0,1-0,1% lengyelnek, horvátnak, örménynek és ruszinnak, 2,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 37,4% volt római katolikus, 5,8% református, 0,7% evangélikus, 0,3% görög katolikus, 1,3% egyéb keresztény, 0,8% egyéb katolikus, 12% felekezeten kívüli (41,3% nem válaszolt).[19]

Látnivalók

[szerkesztés]
  • Porcelánmúzeum (1964 óta)
  • Porcelanium épületegyüttese (1999 óta): Minimanufaktúra, Apicius Étterem és Kávézó, Viktória Porcelánbolt
  • Római katolikus templom a porcelánablakkal

Képgaléria

[szerkesztés]
  • Herend télen
    Herend télen
  • Porcelánmanufaktúra
    Porcelánmanufaktúra
  • A Fischer Mór Porcelánipari Szakközépiskola
    A Fischer Mór Porcelánipari Szakközépiskola

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Herend települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 5.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Herend települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Veszprém megyei önkormányzati almanach 1990 – 2020 Tények, adatok, értékelések, elemzések. Comitatus Könyvek Veszprém, 2020. Hozzáférés ideje: 2023. március 20. 
  5. ↑ (1991. december 16.) „Rybár István Herend polgármestere”. Veszprém Megyei Napló 47. (294.), 3. o. 
  6. ↑ Herend települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 19.)
  7. ↑ Herend települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 6.)
  8. ↑ a b A 2000. december 17-én tartott időközi választások eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2000. december 17. (Hozzáférés: 2020. május 25.)
  9. ↑ A hivatkozott forrásból a választás részletes eredményei nem állapíthatók meg.
  10. ↑ Herend települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 6.)
  11. ↑ a b Herend települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2004. november 14. (Hozzáférés: 2020. május 28.)
  12. ↑ Herend települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 6.)
  13. ↑ Herend települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2019. december 21.)
  14. ↑ Herend települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 19.)
  15. ↑ Herend települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. augusztus 3.)
  16. ↑ Időközi választások 2000-ben (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2000 (Hozzáférés: 2020. május 25.)
  17. ↑ Időközi önkormányzati választások 2004-ben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2004 (Hozzáférés: 2020. május 28.)
  18. ↑ Herend Helységnévtár
  19. ↑ Herend Helységnévtár

További információk

[szerkesztés]

Online

[szerkesztés]

Könyvek

[szerkesztés]
  • Hudi József: Herend története, Veszprém, 1998 [1]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Herend&oldid=27477726”