Hađer
| Hađer | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Sziszek-Monoszló |
| Község | Glina |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 44400 |
| Körzethívószám | (+385) 44 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 51 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 140 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 23′, k. h. 16° 07′45.383333°N 16.116667°EKoordináták: é. sz. 45° 23′, k. h. 16° 07′45.383333°N 16.116667°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Hađer falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Glinához tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Sziszek városától légvonalban 24, közúton 33 km-re délnyugatra, községközpontjától légvonalban 3, közúton 6 km-re északra, a Maja folyó torkolatával szemben, Glina folyó dombos bal partján fekszik.
Története
[szerkesztés]Hađer a környék számos településéhez hasonlóan a 17. század vége felé népesült be. 1696-ban a szábor a bánt tette meg a Kulpa és az Una közötti határvédő erők parancsnokává, melyet hosszas huzavona után 1704-ben a bécsi udvar is elfogadott. Ezzel létrejött a Báni végvidék, horvátul Banovina (vagy Banja), mely katonai határőrvidék része lett. 1731-ben Branjug zágrábi püspök megalapította a viduševaci plébániát, melyhez akkor Viduševacon kívül Dvorišće, Jame, Trstenica és Hađer is hozzá tartozott. 1745-ben megalakult a Glina központú első báni ezred, melynek fennhatósága alá ez a vidék is tartozott. 1881-ben megszűnt a katonai közigazgatás. A falunak 1857-ben 177, 1910-ben 272 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A második világháború idején a Független Horvát Állam része volt. 1991. június 25-én az akkor kikiáltott független Horvátország része lett. 1991 őszén a szerbek a falut elfoglalták és lerombolták, a horvát lakosságot elűzték. 1995. augusztus 8-án a Vihar hadművelettel foglalta vissza a horvát hadsereg. A településnek 2011-ben 50 lakosa volt, akik mezőgazdasággal (főként szőlőtermesztéssel) és állattartással foglalkoztak. A katolikus hívek a mala solinai plébániához tartoztak.
Népesség
[szerkesztés]| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 177 | 190 | 185 | 221 | 257 | 272 | 251 | 269 | 192 | 198 | 195 | 161 | 153 | 134 | 71 | 50 |
Nevezetességei
[szerkesztés]A Lourdes-i Szűzanya tiszteletére szentelt kápolnája 1913-ban épült. Ezután még kétszer kellett újjáépíteni. Először a II. világháború után, másodszor pedig a honvédő háborút követően, mivel mindkét háború során lerombolták. A második újjáépítés 2012-ben fejeződött be, újraszentelése 2014. június 28-án történt. Ekkor avatták fel a honvédő háború 15, és a II. világháború 28 halálos áldozatának nevét tartalmazó emléktáblát is.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források
[szerkesztés]- Glina város hivatalos oldala (horvátul)
- Glina község rendezési tervének III. módosítása 2017. (horvátul)
- Glas koncila.hr: S. Lina Slavica Plukavec: Razoreni i teško oštećeni crkveni objekti Zagrebačke nadbispupije u sprskoj agresiji na Hrvatsku 1991-1995. (horvátul)
- Snv:hr: Filip Slikan: Kulturno historijski spomenici Banije Zagreb.2008 Archiválva 2016. augusztus 7-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- A Radio Banovina cikke a kápolna újraszenteléséről (horvátul)
További információk
[szerkesztés]- Glina város információs portálja (horvátul)
