Gerevich Emil
| Gerevich Emil | |
 | |
| Gerevich Emil az 1890-es években | |
| Született | 1854. december 11. Kovászó |
| Elhunyt | 1902. december 24. Kassa |
| Sírhelye | Verejný cintorín[1] |
 | |
| Gerevich Emil aláírása | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Gerevich Emil (névváltozat: Gerevics, Gerevits) (Kovászó, 1854. december 11. – Kassa, 1902. december 24.[2]) matematikus, tanár, főreáliskolai igazgató, miniszteri biztos. Az első magyar matematikus, aki behatóbban foglalkozott a felfelé menő lánctörtekkel.[3]
Gerevich Tibor művészettörténész és Gerevich Aladár miskolci vívómester apja, Gerevich Aladár hétszeres olimpiai aranyérmes kardvívó és Gerevich László Kossuth-díjas régész, művészettörténész nagyapja, Gerevich Pál világbajnok kardvívó, Gerevich György vívóedző és Gerevich József pszichiáter, neurológus dédnagyapja, Gerevich András költő üknagyapja.
Életútja
[szerkesztés]Emil – a Gerevich család első országosan ismert tagja – 1854-ben született egy kicsiny Bereg vármegyei faluban, Kovászón. Édesapja, Gerevich (névváltozat: Gerevics) János itt volt görögkatolikus pap 1846 és 1864 között.[4] Az egyházi feljegyzések szerint apja 1863-ban helyettes plébános, a faluban 291 fő görögkatolikus volt, a környéken további 58 fő tartozott a gyülekezethez.[5] Mivel szülei korán meghaltak és nem rendelkeztek számottevő vagyonnal,[6][7] így Emil kénytelen volt nevelősködéssel fenntartani magát. Középiskolai tanulmányait Máramarosszigeten kezdte, Lőcsén a katolikus főgimnáziumban (1867) folytatta, majd Ungváron a katolikus gimnáziumban (1869–1871). A fővárosban matematikát és természettudományokat tanult a tudományegyetemen és a műegyetemen. 1876-ban kezd tanítani, előbb Lendván, majd 1877-től Máramarosszigeten, itt a felsőbb leányiskola rendes tanára. 1885-ben kinevezik a besztercebányai felsőbb leányiskola igazgatójává, majd 1891-től a kassai főreáliskola vezetőjévé. Számos tankönyvet írt, cikkei jelentek meg fővárosi és vidéki lapokban.[8]
A római katolikus felsőbb leányiskolák miniszteri biztosa volt, továbbá Kassa törvényhatósági bizottságának tagja, a Kassai Tanári Kör elnöke.[2]
1902. december 24-én hunyt el, sírja a kassai köztemetőben (Verejný cintorín) található.[9]
Családja
[szerkesztés]
A görögkatolikus papi családban született, ám a tanári pályát választó Gerevich Emil az egyik tanítványát, Ilniczky Ilonát (Veléte, 1854. február 26. – Budapest, 1948. március 27.[11])[12] jegyezte el,[13] majd vette feleségül 1877-ben. A házasságból négy fiúgyermek született: Aladár (1879) és Tibor (1882) Máramarosszigeten, majd Zoltán (1886) és Géza (1888) Besztercebányán.
Legidősebb fia előbb katonatisztként szolgál a hadseregben, utána évtizedeken keresztül vívómesterként dolgozott a fővárosban, számos vidéki városban, a leghosszabb ideig Miskolcon. Tibor a Horthy-korszak jeles művészettörténészeként vált ismertté Magyarországon és külföldön. Zoltán (1886–1932) közgazdász diplomát szerzett, tisztként harcolt az első világháborúban, majd a külügyminisztériumban dolgozott. A legkisebbik fiú, Géza (1888–1962) okleveles gépészmérnök lett, előbb ipari iskolában tanított, majd minisztériumi műszaki tanácsosként, osztálytanácsosként dolgozott az Iparügyi Minisztériumban.
Művei
[szerkesztés]- A lefelé menő láncztörtekről. Analytikai tanulmány. Máramarosziget, 1885
- A lefelé menő láncztörtek analizise. Besztercebánya, 1889
- Konstruktiv planimetria. A gymnasiumok III. és IV. osztályai számára. Budapest, 1898
- Rajzoló mértan. Polgári és felsőbb leányiskolák számára. Budapest, 1905
Társszerzőként
[szerkesztés]- Számtan a középiskolák számára. Budapest, 1893 (Orbók Mórral)
- Fizika a kozmográfia elemeivel polgári fiú iskolák és tanítóképzők számára, Budapest, 1896 (Bóbita Endrével)
Cikkei
[szerkesztés]- Könyvismertető -- König Gyula: Analizis. (Ismerteti Dr. Gerevich Emil), Orvos-Természettudományi Ismertető, 1888, 75-84. o.
- A lutri története. Ország-Világ, 1889. augusztus 3., 1989. szeptember 20.
- A felsőbb leányiskolák reformja. (Visszhang Suppan Vilmos "A felsőbb leányiskai igazgatók memoranduma" czímű czikkére.), Nemzeti Nőnevelés, 1891
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ https://www.cemetery.sk/?gr_id=17135&pid=620
- ↑ a b Gerevich Emil gyászjelentése
- ↑ História - Tudósnaptár: Gerevich Emil
- ↑ Lehoczky Tivadar: A beregmegyei görögszertartásu katholikus lelkészséget története a XIX. század végéig. Munkács, 1904, 120. o.: „1846 Gerevich János 1864 Sztankaninecz”
- ↑ Egyetemes magyar-s erdélyorszagi katholikus egyházi névtár (1863), 90. o.
- ↑ Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái
- ↑ Édesapja neve 1864 után eltűnik az egyházi feljegyzésekből, így valószínűsíthető, hogy Gerevich János ekkor halt meg.
- ↑ Magyar írók élete és munkái: Gerevich Emil
- ↑ Szlovákia virtuális temetői
- ↑ Balról jobbra: szoknyában a kicsi Géza ül, Aladár, Gerevich Emil, felesége Ilniczky Ilona, Tibor, Aladár lábánál karba tett kézzel Zoltán ül.
- ↑ Özv. Gerevich Emilné gyászjelentése
- ↑ Gerevich 65. o.
- ↑ „Velejtén Ilniczky Ilona kisasszonyt Ilniczky Antal birtokos leányát e napokban jegyezte el Gerevits Emil jeles képzettségű tanár.” Fővárosi Lapok, 1877. január 6.
Források
[szerkesztés]- ↑ Gerevich: Gerevich László: Ki volt Gerevich Tibor? Személyes emlékek.... Meridián, 2018. (Hozzáférés: 2023. december 4.)
További információk
[szerkesztés]Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]