Ugrás a tartalomhoz

Gelei József (zoológus)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gelei József
Arcképe az SZTE EK gyűjteményéből
Arcképe az SZTE EK gyűjteményéből
SzületettGelei József
1885. augusztus 20.
Árkos
Elhunyt1952. május 20. (66 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
GyermekeiGelei Gábor
Foglalkozásazoológus, egyetemi tanár, MTA tag
IskoláiJános Zsigmond Unitárius Kollégium
SírhelyeFarkasréti temető (23/2-4-12)[1][2]
A Wikimédia Commons tartalmaz Gelei József témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Ez a szócikk a zoológusról szól. Hasonló címmel lásd még: Gelei József (egyértelműsítő lap).

Gelei József (Árkos, 1885. augusztus 20. – Budapest, 1952. május 20.) zoológus, az MTA tagja.

Kutatási területe: protozoakutatás, a citológia és a Turbelláriák rendszertana, gerinctelenek mikrotechnikája.

Életpályája

[szerkesztés]

Egyszerű székely középnemesi család gyermekeként született. A kolozsvári unitárius kollégium elvégzése után az ottani egyetemen tanult természetrajz-vegytan szakon, 1905-ben kapott középiskolai tanári oklevelet. 1908-ban védte meg egyetemi doktori disszertációját. 1909-ben tanársegéd Apáthy István mellett. Grazi tanulmányai után tíz esztendeig a kolozsvári állattani Intézetben dolgozott, majd müncheni (1911.) és würzburgi (1913-14.) egyetemen végzett állattani kísérleteket.

1914-ben az összehasonlító sejttan tárgykörből a kolozsvári egyetemen magántanárrá habilitálták. Az impériumváltás miatt 1919-1924-ig a kolozsvári unitárius kollégiumban tanított, és az Erdélyi Múzeum-Egyesület őreként tevékenykedett. 1924-ben meghívták az Apáthy prof. halálával (1923.) Szegeden megüresedett Ferencz József Tudományegyetem általános állattani és összehasonlító bonctani tanszék professzorának; az egyetem rektora volt 1935 és 1938 között. A második bécsi döntés következtében 1940-1944-ig ismét a kolozsvári egyetemen tanszékvezető. 1947-től haláláig a Szegedi Tudományegyetem Orvostudományi Karának Biológiai Intézetét vezette, 1952-ben az új tudományos minősítés szerint elérte a tudományok doktora fokozatot.

Több előadást tartott külföldön és részt vett a hazai biológiai kutatás újjászervezésében. Tagja volt az Unitárius Irodalmi Társaságnak. Tudományos munkásságának elismeréseképpen 1923-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1938-ban rendes tagjai sorába választották. Nevéről számos újonnan felfedezett élőlényt neveztek el. Több, mint 100 tanulmánya és önálló munkája jelent meg. Tudományos közleményeit többnyire németül publikálta.

1941-45-ig az unitárius egyház főgondnoka volt. Meglátogatott több egyházközséget, ahol előadásokat is tartott. Támogatta a fiatal lelkészeket munkáik megjelentetésében. Kezdeményezője volt az egyháztársadalom megújításának és a népből sarjadt fiatal tehetségek támogatásának. Megalapította a Berde Bizottságot, melynek célja a nép fiai közül kiválasztani az arra alkalmas középiskolai és iparos tanulókat.

Főbb művei (válogatás)

[szerkesztés]
1925-ben, az akadémiai székfoglaló alkalmából készült felvétel.
  • Tanulmányok a Dendrocelum lacteum Oerstd. szövettanáról. Budapest, 1909-1912. 289 p. 16 t.
  • A Chromoszomák hosszanti párosodása s e folyamat örökléstani jelentősége. Budapest, 1920. 253 p.
  • Adatok a sejt biológiájához (1927)
  • Állati tökéletesség a véglény fokán (1940)
  • Feinstrukturen einzelligen Organismen (1943)
  • Biológia orvostanhallgatók részére (1950)

Tudományos tisztség

[szerkesztés]
  • Országos Természettudományi Tanács, Magyar Biológiai Kutatóintézet (Tihany) Tanácsának tagja

Társasági tagság

[szerkesztés]
  • Természettudományi Társaság, Állattani Szakosztály, alelnök (1929-1932)
  • Magyar Élettani Társaság

Kitüntetések

[szerkesztés]
  • MTA Vitézi-díj (1910)
  • Marczibányi-díj (1935)
  • Finn Fehér Rózsa Rend I. o. parancsnoki keresztje a csillagokkal

Emlékezete

[szerkesztés]
  • Halálának 25. (1977) évfordulóján a Magyar Orvostörténelmi Társulat, a Szegedi Akadémiai Bizottság (SZAB) és a Szegedi Orvostudományi Egyetem méltatta munkásságát.[3]
  • Halálának 30. (1982) évfordulóján a szegedi József Attila Tudományegyetem Egyetemi Könyvtára rendezett tiszteletére emlékkiállítást.[4]
  • Szülőfaluja, a székelyföldi Árkos általános iskolája az ő nevét viseli
  • Szegeden utca őrzi nevét
  • Szeged belvárosában, a Tisza Lajos krt.-i református palota homlokzatán emléktábla jelzi egykori lakóhelyét
  • A János Zsigmond Unitárius Kollégium (Kolozsvár) természettudományos gyűjteménye Gelei József nevét vette fel.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
  2. ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
  3. ↑ Ábrahám Ambrus: Commemoration of József Gelei, on the occasion of the twenty-fifth anniversary of his death. Acta Biologica (ABiolSze). Szeged, 1978.
  4. ↑ SZTE Egyetemi Könyvtár, évfordulós emlékcsarnok

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Gelei_József_(zoológus)&oldid=27092069”