Gatyáskuvik

Gatyáskuvik
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
	Magyarországon védett; Természetvédelmi érték: 50 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Osztály:	Madarak (Aves);
Rend:	Bagolyalakúak (Strigiformes);
Család:	Bagolyfélék (Strigidae);
Alcsalád:	Surniinae;
Nem:	Aegolius;
Faj:	A. funereus;
Tudományos név
	Aegolius funereus; (Linnaeus, 1758)
Elterjedés
	A gatyáskuvik elterjedési területe egész éves telelőhely
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Gatyáskuvik témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Gatyáskuvik témájú médiaállományokat és Gatyáskuvik témájú kategóriát.

A gatyáskuvik (Aegolius funereus) a madarak osztályának a bagolyalakúak (Strigiformes) rendjébe, a bagolyfélék (Strigidae) családjába tartozó faj.^[1]^[2]

Rendszerezése

A fajt Carl von Linné svéd természettudós írta le 1758-ban, a Strix nembe Strix funerea néven.^[3]

Alfajai

Tien-san hegységi gatyáskuvik (Aegolius funereus beickianus) Stresemann, 1928 – Tien-san hegység
kaukázusi gatyáskuvik (Aegolius funereus caucasicus) (Buturlin, 1907) – Kaukázus
európai gatyáskuvik (Aegolius funereus funereus) (Linnaeus, 1758) – Skandinávia, a balti államok, Szibéria az Ural hegységig
észak-ázsiai gatyáskuvik (Aegolius funereus magnus) (Buturlin, 1907) – Szibéria az Ural hegységtől keletre, Kamcsatka és Szahalin
mongol gatyáskuvik (Aegolius funereus pallens) (Schalow, 1908) – Mongólia, Északkelet-Kína
amerikai gatyáskuvik (Aegolius funereus richardsoni) (Bonaparte, 1838) – Alaszka, Kanada és az Egyesült Államok északi része]
közép-ázsiai gatyáskuvik (Aegolius funereus sibiricus) (Buturlin, 1910) – Közép-Ázsia

Előfordulása

Szigetszerűen Európában, Skandináviában, Szibériában és Észak-Amerikában fészkel. Természetes élőhelyei a tűlevelű erdők és mérsékelt övi erdők. Állandó, de kóborló faj.^[4]

Kárpát-medencei előfordulása

Magyarországon kis számban fészkel, de inkább kóborlóként van jelen.^[5]

Megjelenése

Testhossza 24-26 centiméter, szárnyfesztávolsága 54-62 centiméter, a testtömege pedig 100-190 gramm.^[5] A tojó nagyobb. Csüdje tollas, hogy kis áldozatok ne tudják megharapni. Csőre horgas, színe piszkos fehér.

Életmódja

Apró rágcsálókkal táplálkozik, főleg pockokat, egereket, cickányokat és peléket fogyaszt, de kisebb madarakat is eszik.^[5] Éjszaka és nesztelenül cserkészi be áldozatát.

Szaporodása

Fészket nem épít, keres egy megfelelő faodút és oda fészkel. A tojó 2-8 fehér tojást rak, melyeken 27-29 napot ül. A fiókák 29-38 nap múlva kirepülnek.

Természetvédelmi helyzete

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma szintén nagy és stabil. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.^[3] Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 50 000 forint.^[5]

Jegyzetek

↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2021. december 17.)
↑ A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2021. december 17.)
↑ ^a ^b Avibase. (Hozzáférés: 2021. december 17.)
↑ A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2021. december 17.)
↑ ^a ^b ^c ^d Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. (Hozzáférés: 2021. december 17.)

Források

A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2021. december 17.)

További információk

Ritka madarak hazai előfordulásai
Képek az interneten a fajról
Internet Bird Collection - videók a fajról. [2009. szeptember 23-i dátummal az eredetiből archiválva].

Madárportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[A-1] A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2021. december 17.)

[B-2] A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2021. december 17.)

[C-3] Avibase. (Hozzáférés: 2021. december 17.)

[D-4] A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2021. december 17.)

[F-5] Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. (Hozzáférés: 2021. december 17.)

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]