Fuzik János
| Fuzik János | |
 | |
| Az Országgyűlés 1. szlovák nemzetiségi szószólója | |
| Hivatali idő 2014. május 6. – 2018. május 7. | |
| Előd | nem volt |
| Utód | Paulik Antal |
| Született | 1957. október 10. Kesztölc |
| Elhunyt | 2022. szeptember 7. (64 évesen)[1] |
| Párt | Országos Szlovák Önkormányzat |
| Foglalkozás | újságíró |
| Iskolái | Comenius Egyetem (–1981) |
Fuzik János Sándor (szlovákul Ján Fuzik, Kesztölc, 1957. október 10. – 2022. szeptember 7.) magyarországi szlovák újságíró, dokumentumfilm-rendező, közéleti személyiség. 1999 és 2014 között az Országos Szlovák Önkormányzat elnöke. 2014 és 2018 között az Országgyűlés első szlovák nemzetiségi szószólója.
Életpályája
[szerkesztés]Fuzik a Pilisben, a jelentős szlovák lakossággal bíró Kesztölcön született. 1976-ban érettségizett a budapesti szlovák gimnáziumban, ezt követően felvételt nyert a pozsonyi Comenius Egyetemre, ahol újságírást tanult. A diplomát 1981-ben szerezte meg. Ezt követően visszatért Magyarországra, ahol a magyarországi szlovák sajtónál, a Ludové noviny című hetilapnál, kezdett el dolgozni. 1983-ban kikérték onnan és átkerült a Magyar Televízió szegedi körzeti stúdiójába, ahol megszervezte az első magyarországi szlovák nemzetiségi műsorait (Naša obrazovka, majd Domovina). Emellett magyar nyelvű műsorok, illetve riportok elkészítésében is részt vett.
A rendszerváltás után a nemzetiségi szerkesztőségeket átszervezték és az egységes paletta főszerkesztőjévé nevezték ki. Emellett dokumentumfilmeket is rendezett, amelyek témája a magyarországi szlovákság életével kapcsolatos. Az 1996-os EtnoFilm Fesztiválon a szlovák-magyar lakosságcseréről szóló Hívó szóra című dokumentumfilmje megkapta a fesztivál nagydíját.
A rendszerváltás után a magyarországi szlovák közéletben is aktív szerepet vállalt, alapítója a Magyarországi Szlovákok Szövetségének és a Szegedi Szlovákok Szervezetének is, mindkét egyesületben vezető szerepeket töltött be. 1999-ben megválasztották az Országos Szlovák Önkormányzat elnökévé, ekkor távozott a Magyar Televíziótól. Tisztségében összesen négy választási ciklust töltött. A 2014-es országgyűlési választáson az első szlovák nemzetiségi lista vezetője volt. Mivel a lista nem szerzett kedvezményes mandátumot, így Fuzikot nemzetiségi szószólóvá választották. Emiatt távozott az Országos Szlovák Önkormányzat elnöki tisztségéből. Az Országgyűlésben a magyarországi nemzetiségek bizottságának első elnökévé választották. A 2018-as országgyűlési választáson nem indult. 2020-ban kinevezték Magyarország eszéki főkonzulátusa vezetőjévé.[2]
Munkásságáért 2006-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjével tüntették ki.
Főbb dokumentumfilmjei
[szerkesztés]- A halottak a jó emberek (1993–94)
- A pásztortanító (1995)
- Keresztút (1996)
- Hívó szóra (1996)
- Történelmi perújítás (1997)
- Lefordított címer (1997)
- A kő volt a kenyerünk (1998)
- A pozsonyi tizenhármak (1999)
- „A magyarok nyilaitól…” (1999)
- Bejárónők (2000)
- A XIII. parancsolat (2000)
- Fedőneve: Zala (2001)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Meghalt Fuzik János
- ↑ A HMDK elnökével találkozott elsőként az új magyar nagykövet és főkonzul. HMDK (2020. május 21.) (Hozzáférés: 2020. május 23.)
Források
[szerkesztés]- Fuzik János országgyűlési életrajza
- MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. 349. o. ISBN 978-963-1787-283
- Rövid életrajz Kesztölc honlapján