Franciaország földrajza
| Franciaország | |
 | |
| Franciaország domborzati térképe | |
 é. sz. 47°, k. h. 2°47.000000°N 2.000000°E | |
| Kontinens | Európa |
| Szubrégió | Nyugat-Európa |
| Főbb területi jellemzők | |
| Területi helyezés | 49. |
| Teljes terület | 543 965 km² |
| Partvonal | 3 427 km |
| Szárazföldi határ | 3 966 km |
| Környező országok |  Belgium,  Luxemburg,  Németország,  Svájc,  Olaszország,  Monaco,  Spanyolország,  Andorra |
| Extrém területi jellemzők | |
| Legmagasabb pont | Mont Blanc (Olaszországgal együtt), 4808 m |
| Legalacsonyabb pont | Rhône delta, -2 m |
| Leghosszabb folyó | Loire, 1004 km |
| Használatban levő terület | |
| Egyéb jellemzők | |
| Éghajlat | óceáni, mediterrán |
| Domborzat | északon és nyugaton síkságok, délen és keleten hegyvidék |
| Természeti kincsek | kősó, kálisó, feketekőszén, barnakőszén, rézérc, ezüstérc, bauxit, vasérc |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Franciaország témájú médiaállományokat. | |
Franciaország Európa harmadik legnagyobb területű országa, területe 543 965 km².[1] Lakóinak száma (2010-ben 64,7[1] millió fő) alapján a második legnagyobb Németország mögött. Az országot alakja után a lakói hatszögnek is becézik (l'Hexagone), nevét Île-de-France tartományról kapta, fővárosa Párizs.
Földrajzi határai nagyrészt természetesek, amik igen nagy védettséget jelentettek a számára. A vizek közül nyugaton az Atlanti-óceán, délen a Földközi-tenger határolja. Szomszédos országai délen Spanyolország és Andorra, keleten Olaszország, Svájc és Németország, északon Luxemburg és Belgium, a nyugatra fekvő Nagy-Britanniától a La Manche csatorna választja el.
Domborzat
[szerkesztés]
Franciaország domborzata igen változatos. Az északi és nyugati részeket síkságok, a déli és keleti felét inkább dombságok és hegyvidékek foglalják el.
Északnyugaton a földtörténeti óidőben keletkezett kristályos és átmeneti kőzetek lepusztultak, így hozták létre évmilliók alatt a hullámos tönkfelszínt, ami ma Normandiát és Bretagne-t jellemzi. Az ország nyugati részén találhatóak a tenger felé nyitott medencék. Ezek közül északon a Szajnát körülvevő Párizsi-medence, délebbre a Garonne és a Loire medencéje (Aquitaniai-medence), ezek mind jó feltételeket kínálnak a mezőgazdaság számára. Franciaország középső részét foglalja el a Francia-középhegység, ami a Variszkuszi-hegységrendszer tagja. A hegység átlagmagassága 800-1000 méter, legmagasabb csúcsai 1500-1800 méter fölé magasodnak. Legváltozatosabb, legszebb része az Auvergne vulkáni vidéke, melyet harmad- és negyedidőszaki vulkanizmus alakított ki. Az ország északi részét a szintén óidei Ardennek szegélyezi, északkeletről a Vogézek óidei vonulatai húzódnak. Keleten a Jura-hegység, délkeleten és délen az Alpok, illetve a Pireneusok magasodnak. Az ország határán emelkedik a Mont Blanc, Európa legmagasabb hegycsúcsa a maga 4807 méterével. A Francia-középhegység és az Alpok között terül el a Rhône völgye, egy kellemes éghajlatú dombság.
Vízrajz
[szerkesztés]
A Vogézek déli részétől déli irányban, a Francia-középhegység keleti részén a Cévennekig húzódó vízválasztó vágja ketté az országot. A vízválasztótól keletre a Rhône és a Saône gyűjti össze az Alpok és a keleti országrész vizeit és szállítja a Földközi-tengerbe. Franciaország többi nagy folyója már az Atlanti-óceán vízgyűjtő területéhez tartozik.
Az északi terület legjelentősebb folyója a Szajna. Az Oise, az Aisne, a Marne és a Yonne vizeit összegyűjtve a Párizsi-medencén átfolyva a La Manche-ba torkollik. A Francia-középhegységben eredő Loire a Bretagne-tönk déli peremét átszelve éri el az óceánt. Az Aquitániai-medence fő folyója, a Garonne a Pireneusokból és a Francia-középhegység nyugati oldalairól lefutó vizeket gyűjti össze. A Francia-középhegységből lefutó másik jelentős folyóval, a Dordogne-nyal közös tölcsértorkolatuk a Gironde.
A Lorraine-i fennsíkon és az Ardennekben eredő folyók az Északi-tengerbe szállítják vizüket. A Maas, a Moselle és az Ill a Rajna mellékfolyói. Az éghajlatnak megfelelően az ország folyóit egyenletes vízjárás és bő utánpótlás jellemzi. Az egyes vízrendszereket fejlett csatornahálózat köti össze.
Éghajlat
[szerkesztés]
Franciaország éghajlatát az óceáni és mediterrán hatások befolyásolják legerősebben. Az ország túlnyomó részének éghajlata enyhe telű óceáni, a tengerpartoktól távolabbi területeken azonban a kontinentális éghajlat sajátosságai is megjelennek. A földközi-tengeri partvidék éghajlata jellemzően mediterrán, ugyanakkor a magasabb hegyvidékeken, így elsősorban az alpi területeken változatos magashegységi éghajlat alakult ki. Az ide látogatók tehát egész évben igen eltérő időjárással találkozhatnak az ország különböző részein.
A mediterrán térség éghajlata jelentősen különbözik a többi régióétól. Itt a legenyhébb a tél (a leghidegebb hónap középhőmérséklete 6-8 °C), míg a mérsékleten meleg nyári hónapokra 22-24 °C-os középhőmérsékletek jellemzők. Júliusban és augusztusban gyakori itt a nyári szárazság, amikor egy-egy hónap során csupán 10–30 mm csapadék hullik. Franciaország déli vidékein a nyári hónapokban jóval többet süt a nap, általában 11-12 órát - míg északon egy nyári napon 7-9 órás napsütésre lehet számítani. A tenger vize a földközi-tengeri partokon augusztusban a legmelegebb, 23-25 °C-os, de júniusban és júliusban is felmelegedhet 21-23 °C-ig.
A Franciaország déli részén található Provence tartomány egyik jellegzetes időjárási sajátossága a sokszor napokon át fújó, kellemetlenül erős északi szél, a misztrál, amely elsősorban télen, de az év más szakában is gyakori. (Öltözködés: A Földközi-tenger partvidékén nyári délutánokon gyakorta 29-32 °C-ig emelkedik a hőmérséklet, így a pamut és a kimondottan nyárias öltözködés a megfelelő. Természetes, hogy - elsősorban a tengerparti strandokon - sapka, kalap viselése szükséges lehet.)
| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 6,9 | 8,2 | 11,8 | 14,7 | 19,0 | 22,7 | 25,2 | 25,0 | 20,8 | 15,8 | 10,4 | 7,8 | 15,7 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | 2,5 | 2,8 | 5,1 | 6,8 | 10,5 | 13,3 | 15,5 | 15,4 | 12,5 | 9,2 | 5,3 | 3,6 | 8,6 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 54 | 44 | 49 | 53 | 65 | 55 | 63 | 43 | 55 | 60 | 52 | 59 | 650 |
| Havi napsütéses órák száma | 56 | 87 | 130 | 174 | 202 | 219 | 239 | 220 | 171 | 127 | 75 | 50 | 1749 |
| Forrás: Meteo France (angolul) | |||||||||||||
| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 12,5 | 13,1 | 14,5 | 16,7 | 19,8 | 23,3 | 26,4 | 26,6 | 24,2 | 20,8 | 16,2 | 13,5 | 19,0 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | 4,9 | 5,6 | 7,2 | 9,7 | 13,0 | 16,4 | 19,3 | 19,3 | 16,9 | 13,2 | 8,6 | 5,7 | 11,7 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 83 | 76 | 71 | 62 | 49 | 37 | 16 | 31 | 54 | 108 | 104 | 78 | 769 |
Népesség és települések
[szerkesztés]
Régiók
[szerkesztés]Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]Franciaország tengerentúli területeinek és megyéinek földrajza:
- Francia Polinézia földrajza
- Clipperton-sziget
- Saint-Pierre és Miquelon földrajza
- Guadeloupe földrajza
- Martinique földrajza
- Francia Guyana földrajza
- Mayotte földrajza
- Réunion földrajza
- Francia déli és antarktiszi területek
- Wallis és Futuna
- Új-Kaledónia földrajza
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Világföldrajz. Főszerkesztő: Tóth József, Akadémiai Kiadó, Budapest, 2010 ISBN 978 963 05 8948 2
- Világatlasz. Cartographia Kiadó, Budapest, 2007 ISBN 963 352 360 5
