Felsőperesény
Felsőperesény (Horné Pršany) | |
Közigazgatás | |
Ország | Szlovákia |
Kerület | Besztercebányai |
Járás | Besztercebányai |
Rang | község |
Első írásos említés | 1407 |
Polgármester | Ivan Dobrota |
Irányítószám | 974 05 (pošta Banská Bystrica 5) |
Körzethívószám | 048 |
Forgalmi rendszám | BB |
Népesség | |
Teljes népesség | 398 fő (2021. jan. 1.)[1] |
Népsűrűség | 106 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 641 m |
Terület | 3,53 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 48° 42′, k. h. 19° 05′48.700000°N 19.083333°EKoordináták: é. sz. 48° 42′, k. h. 19° 05′48.700000°N 19.083333°E | |
Felsőperesény weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőperesény témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség | |
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Felsőperesény (1886-ig Felső-Prsán, szlovákul: Horné Pršany) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Besztercebányai járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Besztercebányától 6 km-re délnyugatra fekszik.
Története
[szerkesztés]A falu egy a 13. században említett korábbi település helyén keletkezett, 1407-ben „Persen” alakban említik először. 1447-ben „Perssan”, 1467-ben „Prssan”, 1560-ban „Persany” néven szerepel az írott forrásokban.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „PRSÁN. Tót falu Zólyom Vármegyében, földes Urai Rakovszky, és Radvánszky Uraságok, lakosai katolikusok, és másfélék, fekszik Radványnak szomszédságában, mellynek filiája, határja is hozzá hasonlító.”[2]
A 18-19. században lakói a mezőgazdaságon kívül fuvarozással és idénymunkákkal foglalkoztak. 1828-ban 26 házában 178 lakos élt.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Prssán, tót falu, Zólyom vgyében, a szkubini partoknak nevezett emelkedett helyen, ut. p. Beszterczebánya: 150 evang., 51 kath. lakossal, kik közt 21 telkes gazda, 17 zsellér, 5 lakó. Urbéri telek 12, s ezenkivül a földesuraságnak, u. m. Rakóvszky családnak és Radvánszky Antalnak is van majorsága. – Homokkal vegyes földe jó mivelés mellett meglehetős termést ad. Határában van egy lőportár.”[3]
A trianoni diktátumig területe Zólyom vármegye Besztercebányai járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 271, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 372 lakosából 367 szlovák volt.
2011-ben 374 lakosából 367 szlovák.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára | Országleírások | Kézikönyvtár. www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2022. május 26.)