Falconieri-palota

Falconieri-palota
Palazzo Falconieri
A Tevere felé néző udvari homlokzat
Település	Ponte
Építési stílus	barokk
Építész(ek)	Francesco Borromini
Hasznosítása
Felhasználási terület	palazzo
Tulajdonos	Római Magyar Akadémia
Elhelyezkedése
Falconieri-palota Pozíció Róma belvárosa térképén
é. sz. 41° 53′ 41″, k. h. 12° 28′ 10″41.8948, 12.4694
A Wikimédia Commons tartalmaz Falconieri-palota témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A Falconieri-palota (Palazzo Falconieri) egy 16. századi palota Rómában, a Via Giulián, a Santa Maria dell'Orazione e Morte-templom mellett.

Története

Először a Ceci, majd 1574-től az Odescalchi, 1606-tól pedig a Farnese család birtokolta, a címerek tanúsága szerint.

1638-ban Orazio Falconieri, a firenzei nemesi családból, Francesco Borrominit bízta meg a bővítéssel, 8-ról 11-re növelve a tartógerendák számát.

A Via Giuliára néző homlokzatán két nagy barokk herma látható női mellszobrokkal és pilaszterként vagy kariatidaként elhelyezett sólyomfejekkel, amelyek legalább egy része feltehetően Borromini munkája. A folyóra néző homlokzaton érdekes a három körívből álló loggia 1646-ból. Belül nagy értéket képvisel a nagy lépcsőház és a stukkós mennyezet.

1815 és 1818 között Maria Letizia Ramolino, Bonaparte Napóleon anyja élt ott Fesch bíboros féltestvéreként, aki akkor szintén a palotában lakott.

Ma itt található a Római Magyar Akadémia, amelyet 1927-ben alapítottak, miután a magyar állam megvásárolta az épületet. Az Akadémia szakkönyvtára több mint 20 000 kötetből áll.

Dandi házának díszleteként használták a Bűnügyi regény: a sorozat (Romanzo criminale) televíziós sorozatban.

Képek

• 
  Főhomlokzata a via Giulián
• 
  A palota udvara

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Palazzo Falconieri című olasz Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Bibliográfia

• I palazzi di Roma. Róma: Newton & Compton (2004). ISBN 88-541-0207-5