A számelméletben az Euler-szorzat a Dirichlet-sor prímszámokkal indexelt kiterjesztése a végtelenbe. Az elnevezés abból ered, hogy a Riemann-féle zéta-függvény esetét Euler tanulmányozta, és ő bizonyította be annak végtelen szorzat reprezentációját.
Általában, ha az a függvény multiplikatív, akkor a
Dirichlet-sor egyenlő a következővel:
ahol a szorzatot a prímek fölött veszik, és éppen az
összeg.
Hogyha ezeket formális generátorfüggvénynek tekintjük, akkor adódik, hogy egy efféle formális Euler-szorzat kiterjesztése szükséges és elégséges feltétele az a függvény multiplikativitásának. Eszerint azoknak a különböző értékeknek szorzata, ahol p prímosztója n-nek, és n prímtényezős felbontásában p éppen k-szor szerepel.
Speciálisan, ha teljesen multiplikatív, akkor egy mértani sor. Ekkor
mint a Riemann-féle zéta-függvény esete, és általánosabban, a Dirichlet-karakterek esetén.
A gyakorlatban a végtelen soroknak azok a speciális esetei érdekesek, amikor a sor abszolút konvergens. Ezen a tartományon a sor összege nem lehet nulla, így itt a tényezők sem lehetnek nullák.
A moduláris formák tétele szerint tipikus, hogy itt a nevezők másodfokú polinomok. Az általános Langlands-elmélet tartalmaz egy hasonló fejtegetést az m-edfokú polinomokkal kapcsolatban, és a reprezentációelmélet is hasonlót
mond GLm-ről.
A Riemann-féle zéta-függvényhez kapcsolódó Euler-szorzat a mértani sor összegének felhasználásával
- .
A Liouville-függvényre
Reciprokaikat felhasználva a Möbius-függvény két Euler-szorzata
és
A kettő hányadosa:
Mivel páros számokra a Riemann-féle zéta-függvény értéke és egy racionális szám szorzata, ez a végtelen szorzat racionális számot ad értékül páros hatványokra. Például, mivel , , és ,
és így tovább, ami Ramanudzsan első eredménye. Ez a végtelen szorzat a következővel is ekvivalens:
ahol az n különböző prímosztóinak számát jelöli. és a négyzetmentes osztók száma.
Hogyha az N konduktor Dirichlet-karaktere, akkor teljesen multiplikatív, és csak n maradékosztályától függ modulo N, és akkor és csak akkor, ha n nem relatív prím. Ekkor
- .
Itt kényelmesebb elhagyni az N konduktor prímosztóit a szorzatból. Ramanudzsan megpróbálta általánosítani az Euler-szorzatot a zéta-függvényre:
minden -re, ahol a polilogaritmus. -re a fenti szorzat nem más, mint
Sok ismert konstansnak van Euler-szorzatos kifejtése:
A Leibniz-formula a π-re:
értelmezhető Dirichlet-sorként az egyetlen modulo 4 Dirichlet-karakter segítségével, és szuperpartikuláris arányok Dirichlet-szorzatává alakítható:
ahol minden számláló prím, és a nevező a legközelebbi néggyel osztható szám.[1]
További Euler-szorzatok:
Ikerprím-konstans:
Landau-Ramanudzsan-konstans:
Murata-konstans (A065485 sorozat az OEIS-ben):
Erősen gondtalan konstans A065472:
Artin-konstans A005596:
Landau-konstans A082695:
Gondtalan konstans A065463:
Reciproka A065489:
Feller-Tornier-konstans A065493:
Kvadratikus osztályszám konstans A065465:
Totient összegzési konstans A065483:
Gondtalan konstans A065464:
Erősen gondtalan konstans A065473:
Stephens-konstans: A065478:
Barban-konstans: A175640:
Heath-Brown–Moroz-konstans A118228:
- G. Polya, Induction and Analogy in Mathematics Volume 1 Princeton University Press (1954) L.C. Card 53-6388 (A very accessible English translation of Euler's memoir regarding this "Most Extraordinary Law of the Numbers" appears starting on page 91)
- Apostol, Tom M. (1976), Introduction to analytic number theory, Undergraduate Texts in Mathematics, New York-Heidelberg: Springer-Verlag, ISBN 978-0-387-90163-3* G.H. Hardy and E.M. Wright, An introduction to the theory of numbers, 5th ed., Oxford (1979) ISBN 0-19-853171-0 (Chapter 17 gives further examples.)
- George E. Andrews, Bruce C. Berndt, Ramanujan's Lost Notebook: Part I, Springer (2005), ISBN 0-387-25529-X
- G. Niklasch, Some number theoretical constants: 1000-digit values"