Dunasápújfalu
| Dunasápújfalu (Nová Dedinka) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Pozsonyi | ||
| Járás | Szenci | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1252 | ||
| Polgármester | Zuzana Árvová | ||
| Irányítószám | 900 29 | ||
| Körzethívószám | 02 | ||
| Forgalmi rendszám | SC | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 3150 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 196 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 128 m | ||
| Terület | 10,24 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 11′ 17″, k. h. 17° 21′ 31″48.188056°N 17.358611°EKoordináták: é. sz. 48° 11′ 17″, k. h. 17° 21′ 31″48.188056°N 17.358611°E | |||
| Dunasápújfalu weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Dunasápújfalu témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Dunasápújfalu (szlovákul Nová Dedinka, a Dunasáppal való egyesítés előtt Nová Ves pri Dunaji, németül Neudorf) község Szlovákiában, a Pozsonyi kerületben, a Szenci járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Pozsony központjától 20 km-re keletre, a Kis-Dunába igyekvő Fekete-víz bal partján fekszik. Dunasáp és Dunaújfalu egyesítése (1960).
Nevének eredete
[szerkesztés]-
Nem hivatalos szlovák nyelvű üdvözlőtábla 2016-ban -
A Községi és az Anyakönyvi Hivatal "magyar nyelvű" táblája 2016-ban (Nová Dedinka)
A legkorábbi fennmaradt írott forrásokban például Saap, Pomsa és Pomsahaza alakban fordul elő az egyik településrész.
Mivel a jelenlegi település két 1945 után egyesített egykor önálló településből (Dunasáp és Dunaújfalu[2] 1960-ban egyesült) áll, értelemszerűen nincs hivatalos magyar névalakja. Állítólag a rendszerváltást követően a Dunaújfalu alakot használták.[forrás?] Az 534/2011 sz. szlovák kormányrendeletének aktuális melléklete értelmében a szlovákiai közigazgatásban használható magyar forma Dunasápújfalu (ezt használják az önkormányzatok a hivatalos érintkezésben és ez szerepel többek között ma a helységnévtáblákon is).[3] A kisebbségi kormánybiztos hivatala által összeállított lista azonban nem veszi figyelembe még a szlovákiai azonos magyar névalakokat sem, mint ahogy a lista szlovák politikai befolyásoltsága is egyértelmű.[4] A második világháború után Csehszlovákiában a jogfosztások ideje alatt a magyar nyelv használatát előbb betiltották, majd korlátozták. A szlovák jogrend értelmében a településeknek vagy azok részeinek ma is csak egy hivatalos szlovák neve van,[5] tehát a magyar helységnévhasználat a kormányrendeletek mellékletei ellenére sem minősülnek hivatalos helynévnek Szlovákiában.
Története
[szerkesztés]
1328-ban Pomsa néven említik először, majd 1397-ben Pomsahaza alakban szerepel oklevélben. A pozsonyi káptalan birtoka volt. 1445-ben Pozsony várának kapitánya, Temesközi Bálint a kegyura. 1479-ben Temesközi Miklós Vas Andrásnak adta el. 1647-ben a Pálffy család királyfai uradalmához tartozott. 1715-ben 32 adózó volt a faluban.[6] 1828-ban 44 házában 324 lakos élt. Lakói főként mezőgazdaságból tartották fenn magukat. 1869-ben 298 lakosa volt.
A középkorban Dunaújfalu mellett feküdt Várörs település, mely a gróf Cseszneky család birtoka volt.
Fényes Elek szerint „Ujfalu (Duna-), Poson m. magyar helység, ut. p. Cseklészhez 1/2 óra, a Feketeviz mellett. Számlál 331 kath. lak. F. u. gr. Pálffy Ferencz.”[7]
A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Szenci járásához tartozott. 1960-ban Dunasápot és Dunaújfalut egyesítették.
Népessége
[szerkesztés]1880-ban Dunaújfalu 328 lakosából 295 magyar, 18 szlovák, 3 német anyanyelvű, 3 idegen és 9 csecsemő; ebből 318 római katolikus, 9 zsidó és 1 evangélikus vallású. Dunasáp 356 lakosából 201 szlovák, 99 magyar, 34 német anyanyelvű és 22 csecsemő volt; ebből 317 római katolikus, 24 zsidó és 15 evangélikus vallású.
1910-ben Dunaújfalu 355 lakosából 328 magyar, 23 szlovák és 4 német anyanyelvű volt. Dunasáp 369 lakosából 295 magyar, 27 szlovák, 1 német és 46 egyéb anyanyelvű.
2001-ben 1626 lakosából 1128 szlovák és 467 magyar volt.
2011-ben 2002 lakosából 1524 szlovák, 408 magyar, 8 cseh, 5 ukrán, 2-2 német és morva, 1-1 orosz és bolgár, továbbá 51 ismeretlen nemzetiségű volt.
2021-ben 3150 lakosából 2636 (+53) szlovák, 343 (+86) magyar, 2 (+15) ruszin, 32 (+11) egyéb és 137 ismeretlen nemzetiségű volt.[8]
Neves személyek
[szerkesztés]- Itt él Iveta Radičová szlovák politikus, szociológus, volt miniszterelnök.
- Itt született Neszméri Tünde, a Magyar Koalíció Pártja volt alelnöke.
- Itt él Peter Cmorík, szlovák énekes, a Peter Cmorík Band frontembere.
Nevezetességei
[szerkesztés]
- Középkori római katolikus templomát a 16. század első felében reneszánsz stílusban bővítették, de később is alakítottak rajta. Falán gótikus freskók láthatók.
- A határában található Szent Úr kápolna valószínűleg szintén Árpád-kori.
A fentiek egy és ugyanazon templomra utalnak, mely az egykori „Pomsa” helység temploma lehetett.[9] Ez a templom – Dunasáp és Dunaújfalu egyesítése előtti – újfalui határban fekszik, a mai Feketevíztől délre, míg maga a falu a Feketevíz északi oldalán fekszik. Mára már csak a templom és a mellette fekvő temető maradt fenn. Érdekessége ennek, hogy a temetőt a dunasápiak „örökölték”, bár területileg az újfalui határban fekszik. Dunaújfalunak külön temetője van közvetlen a falu mellett.
A múlt századi két világháború között új iskolát építtetett Dunaújfalu közössége, s a korábbi iskolából – mely a Dunasáp felőli akkori faluvégen helyezkedett el – imaházat alakítottak ki. Ebből fejlődött ki többszöri átalakítás után a másik templom, melyet Nagyboldogasszony tiszteletére szenteltek fel.
A nevezetességek között megemlíthető még a dunasápi és a dunaújfalui téglaépítésű harangláb is – mindkettő a 19. században épült.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Az eredeti névalakokra lásd: 1898/IV. tc.; Belügyi Közlöny 1911/13, 96 Pozsony vármegye községeinek, valamint ezen vármegye és Pozsony thj. város területén fekvő egyéb lakott helyek neveinek megállapítása; Belügyi Közlöny 1938/56, 1213 A visszacsatolt felvidéki területeken és azokkal határos részeken alakított vármegyék járás beosztása.
- ↑ 2.. pont, 2011. évi 534. kormányrendelet Nariadenie vlády Slovenskej republiky, ktorým sa mení a dopĺňa nariadenie vlády Slovenskej republiky č. 221/1999 Z. z., ktorým sa vydáva zoznam obcí, v ktorých občania Slovenskej republiky patriaci k národnostnej menšine tvoria najmenej 20 % obyvateľstva (Szlovák nyelven) (Hozzáférés ideje: 2021. július 16.)[halott link] Az 534/2011. sz. szlovák kormányrendelet melléklete, eredetileg a 221/1999-es kormányrendelet 2012-től hatályos mellékletének módosítása.
- ↑ Veres István: Ógyalla lehet, Nemeskosút nem. Új Szó, LXIV. évf. 294. sz. (2011. december 21.) 3. o.
- ↑ Új Szó 2022. július 26.
- ↑ Az 1715-ös összeírás[halott link]
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ ma7.sk Dunaújfalu alatt
- ↑ Püspöki Nagy Péter 1981: Boldogfa. Madách kiadó, 114.
Források
[szerkesztés]- Marián Samuel - Ján Hunka: Nález falošného anonymného denára z Novej Dedinky. Denarius 6.
- felvidek.ma
- vasarnap.ujszo.com[halott link]
- felvidek.ma
További információk
[szerkesztés]
A Szenci járás települései | ||
|---|---|---|
| ||
|  | |
