Dolovo (Dobrinj)
| Dolovo | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Tengermellék-Hegyvidék |
| Község | Dobrinj |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Neven Komadina |
| Irányítószám | 51514 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 0 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 278 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 06′ 55″, k. h. 14° 36′ 49″45.115200°N 14.613700°EKoordináták: é. sz. 45° 06′ 55″, k. h. 14° 36′ 49″45.115200°N 14.613700°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Dolovo falu Horvátországban Tengermellék-Hegyvidék megyében. Közigazgatásilag Dobrinjhoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Krk belsejében, községközpontjától 2 km-re délre, Kras és Gostinjac között fekszik. Krasról makadámút vezet a faluba, mely egy dombok közötti völgyben fekszik. A kihalt településen néhány régi kőház romja és egykor megművelt, de mára buja növényzettel benőtt kertek, rétek, legelők és sűrű erdő található.
Története
[szerkesztés]A falu keletkezési ideje nem ismert, de valószínűleg elég régi. 1780-ban a népesség összeíráskor a szomszédos Gostinjaccal együtt 128 lakosa volt. A 19. század folyamán osztrák uralom alatt állt. 1867-től 1918-ig az Osztrák-Magyar Monarchia része volt. 1880-ban 30, 1910-ben 53 lakosa volt. Az Osztrák–Magyar Monarchia bukását rövid olasz uralom követte, majd a település a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság része lett. A második világháború idején előbb olasz, majd német csapatok szállták meg. A háborút követően újra Jugoszlávia, majd az önálló horvát állam része lett. Utoljára 1971-ben számláltak itt lakosságot, amikor négyen lakták. Azóta folyamatosan pusztul, de tervek vannak a főként turisztikai célból történő újjáépítésére.
Lakosság
[szerkesztés]| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 0 | 0 | 30 | 29 | 22 | 53 | 14 | 15 | 9 | 5 | 6 | 4 | 0 | 0 | 0 | 0 |
Nevezetességei
[szerkesztés]A dolovói etnozóna[4] a dobrinji régió földrajzi és kultúrtörténeti területének része. Központja Dolovo településéből és szűkebb környezetéből áll, tágabb környezete pedig a település körüli szélesebb területen terül el, beleértve a romos Szent György-kápolnát és a Kras-Dobrinj úton álló utikápolnát. Az övezet elsősorban mezőgazdasági terület. A mezőgazdasági telkek alakja és nevei alapján lehetséges, hogy az övezet a 12. század óta, sőt az első horvátok érkezések idejétől kezdve, az 5-6. századtól létezik.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: RRI-0367-1975.
További információk
[szerkesztés]- Dobrinj község hivatalos oldala
- Dobrinj turisztikai egyesületének honlapja Archiválva 2010. július 26-i dátummal a Wayback Machine-ben
- A Dobrinjhoz tartozó települések ismertetője
