Ugrás a tartalomhoz

Debreczeni József (író)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk az íróról szól. Hasonló címmel lásd még: Debreczeni József (egyértelműsítő lap).
Debreczeni József
SzületettBrunner József
1905. október 13
Budapest, Magyar Királyság
Elhunyt1978. április 26. (72 évesen)
Belgrád, Jugoszlávia
Nemzetiségemagyar
Foglalkozása
KitüntetéseiHíd Irodalmi Díj (1975)[1]
Sablon • Wikidata • Segítség

Brunner József, írói nevén Debreczeni József (Budapest, 1905. október 13. – Belgrád, 1978. április 26.) író, újságíró, műfordító, költő, drámaíró.

A szabadkai Napló és a budapesti Ünnep című lapok szerkesztője volt, ahonnan a zsidóellenes törvények miatt elbocsátották. Három év munkaszolgálat után Auschwitzba deportálták, erről Hideg krematórium című táborregényében számolt be.[2] Kényszermunkát és több koncentrációs tábort is átvészelt (AL Falkenberg, más néven Eule, Sowina, AL Fürstenstein, Książ-kastély(wd), Wałbrzych), végül a lengyelországi Dörnhauban(wd), a Gross-Rosen koncentrációs tábor(wd) egyik Project Riese(wd)[3] altáborába került.[4]

1945 után Belgrádba költözött,[5] vajdasági és belgrádi újságok munkatársa lett, és műfordítással is foglalkozott. Elnyerte a Híd-díjat(wd), a volt Jugoszlávia magyar irodalmának legmagasabb kitüntetését.[6][5]

A 2023-as újbóli megjelenésekor igen kedvező kritikát kapott Cold Crematoriumot az első ottani megjelenést követően kétszer is újranyomták Szerbiában, de Magyarországon csak 2024-ben adták ki, annak ellenére, hogy a kommunista uralom éveiben tabunak számító holokauszt iránti erős érdeklődés övezte.[4] Alexander Bruner, Debreczeni bátyjának, Mirko Brunernek a fia a könyv utószavában azt írja, hogy Mirko „számos kísérletet tett az érdeklődő amerikai kiadók felé a könyv angol nyelvű lefordítására és kiadására”, miközben az 1950-es években jugoszláv diplomataként Washingtonban állomásozott. de „minden körben visszautasították”.[2] A New York Times egyik áttekintése arról számolt be, hogy „a könyv évtizedekig homályban maradt, a hidegháborús politika szorításában - a Nyugat számára túl szovjetfilozófiai, a Kelet számára túl zsidóközpontú.[7]

Művei

[szerkesztés]
  • Történet (versek, Zombor, 1925)
  • Bazsalikom: modern szerb költők antológiája (Szenteleky Kornéllal közösen, Szabadka, 1928)
  • Miss Universum (regény, Szabadka, 1929)
  • Illetlen utca (dráma, Bp., 1933)
  • Az első félidő (ifjúsági regény, Sebők Imre rajzaival, Bp., 1939)
  • Tündöklő tájon (versek, Újvidék, 1949)
  • Hideg krematórium (Hladni krematorijum, naplóregény, Beograd, 1951)
  • Vacsoracsillag (versek, Újvidék, 1952)
  • Hihetetlen nyár (Neverovatno leto, regény, 1955)
  • Belgrádi éjfél (válogatott versek, Újvidék, 1958)
  • Emberhús (Ljudsko meso : izbrane pripovetke, elbeszélések, Újvidék, 1958)
  • Csodabolt (próza, Újvidék, 1959)
  • Szamár a hegyen (szatírák, Újvidék, 1962)
  • Dal legyen a jel (válogatott versek, Újvidék, 1966)

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ https://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC03014/03154.htm
  2. ↑ a b Cold crematorium: reporting from the land of Auschwitz. New York: St. Martin's Press (2023. december 2.). ISBN 1250290538 
  3. ↑ Riese (németül "óriás") a náci Németország építési projektjének kódneve volt 1943 és 1945 között.
  4. ↑ a b „Review: A seasoned reporter’s eye makes this Holocaust memoir unforgettable”, Washington Post, 2024. február 29. (Hozzáférés: 2024. március 1.) 
  5. ↑ a b József Debreczeni, Bruner. mek.oszk.hu (Hungarian Biographical Lexicon) . (Hozzáférés: 2024. március 1.)
  6. ↑ Debreczeni József a Macmillan Publishers oldalán
  7. ↑ Kaiser, Menachem. „How to Talk About Auschwitz”, The New York Times, 2024. január 23. (Hozzáférés: 2024. március 13.) (amerikai angol nyelvű) 

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Debreczeni_József_(író)&oldid=27553697”