Csillagos zsákállat

Csillagos zsákállat
A jobb oldali a szóban forgó állat telepe
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Előgerinchúrosok (Urochordata) Osztály: Aszcídiák (Ascidiacea) Rend: Páros ivarmirigyesek (Pleurogona) Család: Botryllidae Nem: Botryllus Faj: B. schlosseri
Tudományos név
Botryllus schlosseri (Pallas, 1766)
Szinonimák
Szinonimák Alcyonium borlasii Turton, 1807 Alcyonium schlosseri Pallas, 1766 Aplidium verrucosum Dalyell, 1839 Botryllus aurolineatus Giard, 1872 Botryllus badium Alder & Hancock, 1912 Botryllus badius Alder & Hancock, 1912 Botryllus bivittatus Milne-Edwards, 1841 Botryllus calendula Giard, 1872 Botryllus calyculatus Alder & Hancock, 1907 Botryllus castaneus Alder & Hancock, 1848 Botryllus gemmeus Savigny, 1816 Botryllus gouldii Verrill, 1871 Botryllus marionis Giard, 1872 Botryllus miniatus Alder & Hancock, 1912 Botryllus minutus Savigny, 1816 Botryllus morio Giard, 1872 Botryllus polycyclus Savigny, 1816 Botryllus pruinosus Giard, 1872 Botryllus rubens Alder & Hancock, 1848 Botryllus rubigo Giard, 1872 Botryllus smaragdus Milne-Edwards, 1841 Botryllus stellatus Gaertner, 1774 Botryllus violaceus Milne-Edwards, 1841 Botryllus violatinctus Hartmeyer, 1909 Botryllus virescens Alder & Hancock, 1848 Polycyclus renieri Salfi, 1931
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Csillagos zsákállat témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Csillagos zsákállat témájú kategóriát.

A csillagos zsákállat vagy kéktelepes zsákállat (Botryllus schlosseri) az aszcídiák (Ascidiacea) osztályának a páros ivarmirigyesek (Pleurogona) rendjébe, ezen belül a Botryllidae családjába tartozó faj.

Előfordulása

A csillagos zsákállat általában mérsékelt övi, planktonban gazdag tengerek lakója. Az Atlanti-óceán északkeleti részén, az Északi-tengerben, valamint a Földközi-tengerben őshonos. Az emberi tevékenységek következtében, mint például a hajózás, az állat az utóbbi száz évben a Föld egyéb részeire is eljutott.

Megjelenése

A kolónia 2 milliméter hosszú állatok telepe. Egy-egy csoport mintegy 6 mm²-es területet von be, a csoportok legfeljebb 15 centiméter átmérőjű szőnyegeket alkotnak.

Életmódja, élőhelye

A sekély, partközeli vizektől az árapályzónáig él.

A felnőtt állat sziklákra vagy tengerifű (Zostera) hosszú leveleire tapad, és lebegő szerves részecskékkel, mikroszkopikus élőlényekkel táplálkozik. Néhány hónapig él.

Szaporodása

Minden állatnak van hím és női ivarszerve is; utóbbiban nagy petéket termel. A megtermékenyítés belső, de két állat „dolgozik” együtt. A mozgékony, ebihal alakú lárvák addig úsznak, amíg megfelelő helyet nem találnak, ott aztán letelepednek, és kifejlett állattá alakulnak.

Források

• Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6 
• Magyar nagylexikon II. (And–Bag). Főszerk. Élesztős László, Rostás Sándor. Budapest: Akadémiai. 1994. 491. o. ISBN 963-05-6800-4