Csáky Ferenc
| Csáky Ferenc | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1630[1][2][3] |
| Elhunyt | 1670 (39-40 évesen)[1][2][3] |
Körösszegi és adorjáni gróf Csáky Ferenc (1630–1670) Szepes vármegye főispánja, Felső-magyarországi főkapitány.
Élete
[szerkesztés]Apja Csáky (VIII.) István Kolozs vármegye főispánja, császári és királyi kamarás és tanácsos, 1638-ban nyerte el családja számára Szepes vármegye örökös főispánságát. Anyja Forgács Éva[4]
Főkapitánynak a király nevezte ki Kassán, 1665-ben, a közelégületlenség némi „csendesítése” miatt.[5] A felső magyarországi és a bánya-városi véghelyek főkapitánya Kassán székelt, ezért legtöbbször kassai kapitánynak is nevezték. A főkapitány parancsolt a felügyelete alá tartozó végvári katonaságnak, a rendelkezéseit követniük kellett az ottani főurak, vármegyék és városok hadainak.
Mint főkapitány csak neki volt joga és egyben feladata megválaszolni a török elöljárók leveleit, amelyet a különböző magyar végvári kapitányokhoz írtak. Ezek a levelek mind bekerültek a Csáky levéltárba és ezek a dokumentumok igen sokoldalú és színes források a tiszántúli hódoltság problémáinak a vizsgálatához az 1660 és 1670-es évekre vonatkozólag. Miután Csáky gróf részt vett a Thököly felkelésben, ezért 1671-ben hűtlenség miatt részvétele miatt a tulajdonában lévő felső-magyarországi bányavidék közül az egyik Szomolnok-Gölnic környéki bányák fele részét a kincstár lefoglalta, s ezeket Kassán székelő szepesi királyi kamara kezelte. Ezek csak 1693-ban kerültek vissza Csáky Istvánhoz I. Lipót magyar király adománya folytán.
Nagyon sok forrás maradt fenn Csáky Ferenc mint főkapitány leveleiből.
Csak példaként kettő:
• Csáky Ferenc főkapitány levele az egri pasához (1670. október 20-án).[mj 1]
• Gróf Csáky Ferenc Magyarország felső részeinek főgenerálisa, Kassán 1688. október 5-én nagy kunokat háborgató csavargók ellen oltalmat igér.
A Zrinyi és Frangepán összeesküvés miatt gróf Csáky Ferenc halála után, a király németeket nevezett ki kassai főkapitánynak. Majd 1687-ben ismét a családból Csáky Istvánt nevezte ki főkapitánynak Eszterházy Pál nádor javaslatára.[mj 2]
Megjegyzések
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b 2017. október 9., Csáky, Franz, 12038
- ↑ a b CERL Thesaurus (angol nyelven). Consortium of European Research Libraries
- ↑ a b MAK (lengyel nyelven)
- ↑ Forgách Zsigmond nádor leánya.
- ↑ Verseghy Ferenc Elektronikus Könyvtár
Források
[szerkesztés]- Ember Győző: Az újkori magyar közigazgatás története Mohácstól a török kiűzéséig. Budapest: (kiadó nélkül). 1946.
- Szepes megyei Történelmi Társulat Millenniumi Kiadványa: Szepesi bányavárosok története. VII. kötet. Lőcse: (kiadó nélkül). 1903.
- Végvári levelek: Egri és váradi pasák levelezése a magyar végvári kapitányokkal. Sajtó alá rendezte Izsépy Judit Budapesti Egyetemi Könyvtár Kiadványa. 1962.
- Nagy Iván: Magyarország családai czímerekkel és nemzékrendi táblákkal. Pest: Ráth Mór. 1857–1868.
További információk
[szerkesztés]- Rottal János levelezése Csáky Istvánnal és Ferenccel; sajtó alá rend. Barta M. János; MTA BTK, Bp., 2017 (Lymbus kötetek)
