Cobolyfalu

	Cobolyfalu
	; Cobolyfalu zászlaja
	; Cobolyfalu zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Trencséni
Járás	Trencséni
Rang	község
Polgármester	Marian Hudec
Irányítószám	913 38
Körzethívószám	032
Forgalmi rendszám	TN
Testvérvárosok	Lista Gmina Rudniki
	Népesség
Teljes népesség	2408 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	124 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	284 m
Terület	17,38 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 52′ 00″, k. h. 18° 04′ 59″48.866667°N 18.083056°EKoordináták: é. sz. 48° 52′ 00″, k. h. 18° 04′ 59″48.866667°N 18.083056°E
	Cobolyfalu weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Cobolyfalu témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Cobolyfalu (1899-ig Szoblahó, szlovákul Soblahov) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Trencséni járásban.

Fekvése

Trencséntől 4 km-re délkeletre fekszik.

Története

A falu már a 13. században létezett – temploma is állt már a 14. század első felében –, de csak 1393-ban „Sablaho” néven említik először. 1421-1422-ben a husziták foglalták el. 1439-ben Erzsébet királyné adományából a Cillei család birtoka, ezután a trencséni váruradalom része. 1513-ban Cobolyfalvi Mihály a birtokosa. 1550-ben 37 jobbágytelek volt a településen, melyen 33 család gazdálkodott. A török rajtaütések, majd a kuruc harcok során többször feldúlták a falut, 1671-ben földrengés pusztított. Ezek az események alaposan visszavetették a fejlődésben.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „SZOBLAKOV. Szoblaho. Tót falu Trentsén Várm. földes Ura Gr. Illésházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Trentsénhez nem meszsze, hegyek között; határja jó, vagyonnyai külömbfélék, piatzok közel.”^[2]

A 18. században 1835-ig a trencséni uradalom révén az Illésházy család a falu földesura.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Szoblaho, tót falu, Trencsén vmegyében, Trencsénhez nyugotra 3 fertálynyira. Lakja 690 kath., 14 zsidó. Kath. paroch. templom. Határja sok helyt soványas; erdeje nagy; van savanyuviz forrása is. F. u. a dubniczai uradalom.”^[3]

A trianoni békéig Trencsén vármegye Trencséni járásához tartozott.

Népessége

1628-ban 31 jobbágyháza és 19 lakatlan háza volt.

1828-ban 102 házában 741 lakos élt.

1880-ban 848 lakosából 780 szlovák, 17 német, 6 magyar, 11 egyéb anyanyelvű és 34 csecsemő volt. Ebből 830 római katolikus és 18 zsidó vallású.

1910-ben 988 lakosából 968 szlovák, 13 magyar és 7 német anyanyelvű volt.

2001-ben 1933 lakosából 1904 szlovák volt.

2011-ben 2154 lakosából 2043 szlovák, 12 cseh, 4 egyéb, 2 magyar, 1 cigány és 92 ismeretlen nemzetiségű volt.

Neves személyek

Itt született 1786-ban Betták Ádám katolikus plébános.

Nevezetességei

Szent Miklós tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 14. század első felében épült koragótikus stílusban. Reneszánsz kapuzatát és mellékhajóját 1537-ben építették hozzá.
Nepomuki Szent János szobra 1789-ben készült.
A temető kápolnája szintén 18. századi.

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

Források

Milan Šišmiš - Marián Zemene 2009: Soblahov
Lucia Benediková - Karol Pieta 2018: Lužické hradisko s následným laténským osídlením v Soblahove (okres Trenčín). In: Sídla, artefakty a čas...

További információk

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[1]

[2]

[3]