Centella
 | ||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Ázsiaigázló (Centella asiatica) (Mumbai, India)
| ||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Centella témájú kategóriát. |
A Centella az ernyősvirágzatúak (Apiales) rendjében a zellerfélék (Apiaceae) családjának Mackinlayoideae alcsaládjának egyik növénynemzetsége, amelybe mintegy félszáz növényfaj tartozik.
A nemzetség az 1980-as évek eleji rendszerezés szerint az ernyősvirágzatúak rendjén belül a gázló (Hydrocotyle) növénynemzetség rokonságába tartozott, onnan vált ki önálló nemzetségként, s akkor még csak 20 fajt számlált. Ekkor még mindkét nemzetséget a zellerfélék (Apiaceae) családjába sorolták.[1] Jelenleg a gázló (Hydrocotyle) növénynemzetség a renden belül egy másik családba, az aráliafélékhez (Araliaceae) tartozik.
Fajok
[szerkesztés]A Királyi Botanikus Kertek (Royal Botanic Gardens, Kew) által fenntartott Plants of the World Online adatbázis szerint az alábbi 54 faj tartozik a növénynemzetségbe 2024. december 1-jén:[2]
- Centella abbreviata (A. Rich.) Nannf.
- Centella affinis (Eckl. et Zeyh.) Adamson
- Centella annua M.T.R.Schub. et B.-E.van Wyk
- Centella asiatica (L.) Urb. – ázsiaigázló, gotu kola
- Centella brachycarpa M.T.R.Schub. et B.-E.van Wyk
- Centella caespitosa Adamson
- Centella calcaria M.T.R.Schub. et B.-E.van Wyk
- Centella callioda (Cham. et Schltdl.) Drude
- Centella capensis (L.) Domin
- Centella cochlearia (Domin) Adamson
- Centella comptonii Adamson
- Centella cordifolia (Hook.f.) Nannf.
- Centella coriacea Nannf.
- Centella cryptocarpa M.T.R.Schub. et B.-E.van Wyk
- Centella debilis (Eckl. et Zeyh.) Drude
- Centella dentata Adamson
- Centella didymocarpa Adamson
- Centella difformis (Eckl. et Zeyh.) Adamson
- Centella dolichocarpa M.T.R.Schub. et B.-E.van Wyk
- Centella erecta (L.f.) Fernald
- Centella eriantha (A.Rich.) Drude
- Centella flexuosa (Eckl. et Zeyh.) Drude
- Centella fourcadei Adamson
- Centella fusca (Eckl. et Zeyh.) Adamson
- Centella glabrata L.
- Centella glauca M.T.R.Schub. et B.-E.van Wyk
- Centella graminifolia Adamson
- Centella gymnocarpa M.T.R.Schub. et B.-E.van Wyk
- Centella laevis Adamson
- Centella lanata Compton
- Centella lasiophylla Adamson
- Centella linifolia (L.f.) Drude
- Centella longifolia (Adamson) M.T.R.Schub. et B.-E.van Wyk
- Centella macrocarpa (A.Rich.) Adamson
- Centella macroda (Spreng.) B.L.Burtt
- Centella montana (Cham. et Schltdl.) Domin
- Centella obtriangularis Cannon
- Centella pilosa M.T.R.Schub. et B.-E.van Wyk
- Centella pottebergensis Adamson
- Centella recticarpa Adamson
- Centella restioides Adamson
- Centella rupestris (Eckl. et Zeyh.) Adamson
- Centella scabra Adamson
- Centella sessilis Adamson
- Centella stenophylla Adamson
- Centella stipitata Adamson
- Centella ternata M.T.R.Schub. et B.-E.van Wyk
- Centella thesioides M.T.R.Schub. et B.-E.van Wyk
- Centella tridentata (L.f.) Drude ex Domin
- Centella triloba (Thunb.) Drude
- Centella umbellata M.T.R.Schub. et B.-E.van Wyk
- Centella uniflora (Colenso) Nannf.
- Centella villosa L.
- Centella virgata (L.f.) Drude
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Siegfried Danert, Peter Hanelt, Johannes Helm, Joachim Kruse, Jürgen Schultze-Motel: Urania Növényvilág: Magasabbrendű növények II. Fordította: Horánszky András és Stohl Gábor. Szakmailag ellenőrizte: Simon Tibor. 1976 (első kiadás, ISBN 963 280 083 4), 1981 (második, változatlan kiadás, ISBN 963 281 004 X). Budapest: Gondolat Kiadó. 158. o.
- ↑ Centella L. powo.science.kew.org (Plant of the Worl Online). (angolul) Royal Botanic Gardens, Kew (Hozzáférés: 2024. december 1.)