Ugrás a tartalomhoz

Újszínház

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Budapesti Gyermekszínház szócikkből átirányítva)
Ez a szócikk az 1994-ben Székely Gábor vezetésével még Új Színház néven átalakult fővárosi színházról szól. Hasonló címmel lásd még: Új Színház (egyértelműsítő lap).
Újszínház
Az akkor Új Színház frontoldala 2004-ben
Az akkor Új Színház frontoldala 2004-ben
Általános adatok
Korábbi neveiBartók Gyermekszínház
(1961–1974)
Budapesti Gyermekszínház
(1974–1986)
Arany János Színház
(1986–1994)
Új Színház
(1994–2012)
NévadóSzékely Gábor (Új Színház)
Duka Margit (Bartók Gyermekszínház)
Alapítva1961
Profilmagyar szerzők új bemutatóinak napirendre tűzése
Műfajnyitott művészszínház
FenntartóFővárosi Önkormányzat
JátszóhelyekNagyszínpad (340 fő)
Bubik István Stúdió színpad (kb. 80 fő)
Személyzet
FőigazgatóDörner György
Művészeti vezetőViczián Ottó
Gazdasági vezetőFülep Attila
RendezőkCsiszár Imre, Nagy Viktor, Kerényi Imre, Bodolay Géza, Pozsgai Zsolt
Színészek30 fő + 15 fő vendégművész
Technikai személyzet30 fő
Adminisztratív személyzet15 fő
Elérhetőség
PostacímÚj Színház Nonprofit Kft.
1061 Budapest, Paulay Ede utca 35.
Telefonszám+36-1 269-6021
Honlapwww.ujszinhaz.hu
E-mailujszinhaz@ujszinhaz.hu
Újszínház (Budapest belső részének)
Újszínház
Újszínház
Pozíció Budapest belső részének térképén
é. sz. 47° 30′ 05″, k. h. 19° 03′ 34″47.501369°N 19.059508°EKoordináták: é. sz. 47° 30′ 05″, k. h. 19° 03′ 34″47.501369°N 19.059508°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Újszínház témájú médiaállományokat.

Az Új Színház, 2012-től megnevezése Újszínház Budapest színházainak egyike, a Paulay Ede utcában. 1961-tól gyermek- és ifjúsági színházként működött, majd 1994-ben Székely Gábor vezetésével profiljában és nevében is megújult. Fővárosi fenntartású kőszínház.

A színházról

[szerkesztés]

Gyermekszínház

[szerkesztés]

1961 márciusában alapította meg Duka Margit a Bartók Gyermekszínházat. A név onnan származik, hogy a gyermekeknek játszó színház ötletének Lakatos Éva, a Filharmónia igazgatója, rendelkezésünkre bocsátotta a Bartók Termet (Váci utca 9.), ahol Kárpáthy Gyula dramaturggal 6–14 éves korosztálynak tartottak délutánonként előadásokat. Az első bemutatott darab Jékely Zoltán, Mátyás király juhásza volt, zenéjét Kocsár Miklós szerezte. Kalmár András rendezésében a főszereplők Tordy Géza, Zenthe Ferenc, Garics János és Kovács Iby voltak. 1964-től az Operettszínházban tartották előadásaikat. Ebben az időszakban, ahogy a fővárosba került, csalatkozott munkájukba Haumann Péter, a vezető színészek közül: Bessenyei Ferenc, Bilicsi Tivadar, Gobbi Hilda, Szirtes Ádám, Tábori Nóra, az akkor negyedéves főiskolások közül pedig: Balázsovits Lajos, Benedek Miklós, Kern András, Kovács István, Szacsvay László és Venczel Vera. Állandó társulat nélkül, meghívásos alapon dolgoztak.[1][2][3]

1971-ben[4] költözött be, immár önállóan a Paulay Ede utcába, a Thália Színház régi épületébe, Kazán István vezetésével, aki nevüket Bar­tók Színházra rövidítette, mivel megcélozták az ifjúságot, tehát nagyjából a 14–20 éves korosztályt és megkezdte egy állandó társulat szervezését. Első bemutatójuk a Bartók életét idéző „Bartokiana” című mű volt, melyet Kazimir Károly állított színpadra. 1974-ben azonban Budapest Főváros Tanácsa a színhát nevét Budapesti Gyermekszínházra változtatta, és döntést hozott arról is, hogy az évi 310 előadásából csak 50 lehet olyan, amely a serdültebb – 14–18 év közötti – korosztályhoz szól. A színház műsorán a magyar és a világirodalom klasszikusai mellett musicalek, kortárs magyar szerzők darabjai is szerepeltek. 1977-ben az intézmény új igazgató-főrendezője Nyilassy Judit lett. Nyu­galomba vonulása után Keleti Istvánt – aki addig a Pinceszínház vezetője volt – nevezték ki igazgatónak. Még ugyanabban az évben, 1985-ben Arany János Színházra változtatták a társulat nevét, és új műsort hirdetett, hogy az egyre felnőttebb kamaszokat újra becsábítsák a színházba. 1989-ben Meczner János lett az igazgató. Az épület rekonstrukciója (1988–1990) során a nagyszínpad mellett kialakítottak egy kamaratermet is. Ez idő alatt a társulat művelődési otthonokban játszott.[2][3][5][6][7][8][9][10][11][12] Néhány évvel az után, hogy elkészült az Arany János Színház felújítása – bár addig több magánkísérletet is sikerrel visszautasítottak –, az akkori főpolgármester-helyettes és a kulturális bizottság elnöke jelezte Meczner János igazgatónak, hogy más profilt szánnak a színháznak.[13]

Új Színház

[szerkesztés]

1994-ben egy formális, meghívásos pályázat elnyerésével kapott lehetőséget Székely Gábor egy társulat és egy teljesen új művészi elképzelés alapítására a Paulay Ede utca 35-ben lévő épületben. A Fővárosi Önkormányzat kulturális bizottságának döntése alapján az addig ott működött Arany János Színházat profilváltásra ítélte, igazgatója, Meczner János a Bábszínház élére, míg társulata a Tivolihoz került.[14] Egyedül Ács János maradt a megújult színháznál.[15] Első bemutatója, Novák Eszter rendezésében a Csongor és Tünde (Üdlak) volt.[16][17] Székely a tanítványaival – Novák Eszterrel és Hargitai Ivánnal – és Ács János főrendezővel kívánt megalapozni egy „másfajta művészszínházi profilt”, amely 3 évnyi működés után nem váltotta be a hozzá fűzött pénzügyi reményeket, így a fenntartó egy népszínházi irányú pályázatot részesített előnyben.[17][18] Ez idő alatt háromszor is halasztottak bemutatót, illetve olyan színészek hagyták ott a társulatot, mint Papp Zoltán vagy Udvaros Dorottya. A lemondatott igazgató szerint az Új Színház évadról évadra több saját előadást tartott, amivel együtt nőtt a nézőszám és a látogatottság is. Kritikusok több kategóriában is díjazták előadásaikat (199–1995-ben: Csongor és Tünde, Patika, Don Juan, 1995–96-ban: Vérnász, Ivanov, 1996–97-ben: Figaro házassága). Pályázatában emelte volna az évenkénti bemutatók számát, rövidebb próbaperiódust ígért, sokrétűbb repertoárt, "élő színházat" (ami összecseng a „székelyi hagyomány folytatását ígérő”, Márta István által bedobott „nyitott színház” szlogennel), magasabb produkciós keretösszeget és ötmillió forinttal alacsonyabb bevételi tervet tartott szükségesnek. Kifejtette, hogy három év éppen csak az alapozásra volt elegendő.[19]

Az 1998-ban kiírt igazgatói pályázaton Márta István koncepciója volt a befutó. Főrendezői pozícióban Ács János maradt.[19] 1999-ben megalapították Paulay Ede-díjat, melynek odaítéléséről a teátrum társulatának tagjai titkos szavazása alapján döntenek. Első alkalommal Holl István színművészt díjazták.[20] Ugyanebben az évben felkérésre Jakobi László vállalta fel a színház marketingtevékenységét.[21] Több külsős produkció, vendégelőadás és a Kelemen László Színkör is helyet kapott tereiben, de a társulat színészei is gyakran jártak vidékre.[22][23]

Újszínház

[szerkesztés]

13 évnyi igazgatás után 2011-ben a városvezetés megvonta Márta István támogatását, és 2012. február 1-jével Dörner Györgyöt bízta meg az intézmény vezetésével.[24] Dörner szerette volna a színház nevét Hátország Színházra megváltoztatni, ehhez azonban a fenntartó nem járult hozzá.[25][26] 2012 szeptemberétől – bár a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvművelő és Nyelvi Tanácsadó Kutatócsoportja is ellenezte ezt – mégis egybe, Újszínházként írják a teátrum nevét.[27] 2014 óta minden évben megrendezik a Keresztény Színházi Fesztivált, melyen hazai és határon túli előadásokat mutatnak be a nagyközönségnek.[28][29]

2016-ban a színház igazgatására 12 pályázat érkezett,[30] szakmai bizottsági meghallgatások után a közgyűlés döntése értelmében újabb 5 évre Dörner György maradt az igazgató.[31][32] 2016-ban az 1956-os események kerek évfordulójára kiírt drámaíró pályázat győztese Lajta Erika a Milady ’56 című darabja volt.[33] Még ebben az évadban bemutatták Szerb Antal tollából az Ex című zenés színművet,[34] Móricz Zsigmond Sári bíróját,[35] a stúdiószínpadon pedig Gyökössy Zsolt A második teríték,[36] illetve 2019-ben Kocsis István Megszámláltatott fák[37] című darabját.

2021-ben Dörner György és Pozsgai Zsolt pályázott a következő öt éves ciklusra. 2022-2027 között továbbra is Dörner György vezeti a színházhat.[38]

Bemutatók

[szerkesztés]

Székely Gábor korszaka

[szerkesztés]

(20 bemutató)

Márta István korszaka

[szerkesztés]

(86 bemutató)

Dörner György korszaka

[szerkesztés]

Igazgatói

[szerkesztés]

Társulat (2023/2024)

[szerkesztés]

Vezetés

[szerkesztés]

Színművészek

[szerkesztés]

Az épületről

[szerkesztés]
Az épület bejárata
Bővebben: Paulay Ede utca 35.

A színház épülete „Budapest Szívében”, a VI. kerületi Paulay Ede utca 35. szám alatt, az Opera és a volt Balettintézet szomszédságában áll.

Lajta Béla tervei alapján épült 1908–1909-ben. Nézőtere három fő részből állt: a földszinti, asztalokkal és székekkel berendezett kő- és faburkolatos nagyteremből, egy emeleti télikertből és egy keskeny karzatból.

A nagyterem oldalfalaihoz hasonlóan homlokzatát is szürke márványburkolat fedte, a bejárati kapuk anyaga alumínium- és rézlemez-burkolat, az attika kerubfigurái vörösrézből domborítottak és részben aranyozottak.[39] Az első nagyobb változtatásokra Vágó László tervei alapján 1921-ben került sor. Ekkor már a színházi igényeknek megfelelő belső térrendszer alakult ki. A falakra-mennyezetekre színekben bővelkedő neoempire-neobarokk díszítés került. Az ötvenes-hatvanas években előbb Cléve Ervin, Vági Oszkár, majd P. Müller Éva tervei szerint a szocreál ízléshez igazították a homlokzatot. 1962-ben felkerült az épületre Budapest első függönyfala: eltüntették a pártázatot, sárga–kék üveglapokból álló szerkezettel takarták el az egész homlokzatot, a bejáratra pedig fémszerkezetet került.[40][41][42] 1988–1991 között az épületet átalakították, a nagyszínpad mellett kialakítottak egy kamaratermet is.[7] 1989-ben Kőnig Tamás és Wagner Péter, Dávid Ferenc művészettörténész segítségével rekonstruálta az 1909-es Lajta-homlokzatot.[42] Ez alatt több színház is helyet kapott az épületben[43]

Az épület hosszúkás, 11 méter belmagasságú, 330 fős nézőtérrel. Az emeleten a kabaré-előadásoknak kialakított pódium kapott helyet. Kívül a geometrikusan stilizált, leegyszerűsített formák, az exkluzivitást sugalló, gazdag anyaghasználat és a keleties összhatás már az 1920-as évek art déco stílusát előlegezi.[39]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Találkozás Duka Margittal, Film Színház Muzsika 30. évfolyam 23. szám – 1986. június 7. (online: https://adtplus.arcanum.hu)
  2. ↑ a b Javaslat a Bartók Színház nevének kiegészítésére. ill. megváltoztatására., Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1), library.hungaricana.hu – 1974. január 23.
  3. ↑ a b Bartók Gyermekszínház – Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4  
  4. ↑ Egy színház honfoglalása, Déli Hírlap 3. évfolyam 255. szám, library.hungaricana.hu – 1971. október 29.
  5. ↑ Négyszemközt – Új színház „alakult” Budapesten, Színház 5. évfolyam 9. szám – 1972. szeptember 1. (online: adtplus.arcanum.hu)
  6. ↑ Gyerekek a nézőtéren, Hétfői Hírek 18. évfolyam 11. szám – 1974. március 11. (online: "Budapesti%20Gyermek­színház."&pg=259 adtplus.arcanum.hu)
  7. ↑ a b Arany János Színház – Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4  
  8. ↑ Az Arany János Gyermekszínház beruházási programjára tett javaslatot. Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1), library.hungaricana.hu – 1988. március 29.
  9. ↑ Nyitás: 1990. október Új Tükör 26. évfolyam 39. szám – 1989. szeptember 24. (online: adtplus.arcanum.hu)
  10. ↑ Másfajta társulati életet kell élnünk... – Interjú Nyilassy Judittal, Új Ember 34. évfolyam 3. (1645.) szám – 1978. január 15. (online: "Gyermekszínház"%20Nyilassy%20igazgató%29&pg=13 adtplus.arcanum.hu)
  11. ↑ Színházigazgatói kinevezések, Népszava 113. évfolyam 125. szám – 1985. május 30. (online: "Gyermekszínház"%20Nyilassy%20igazgató&pg=329 adtplus.arcanum.hu)
  12. ↑ „Csodát kell produkálni“ Új Szó 39. évfolyam 99. szám, library.hungaricana.hu – 1986. április 28.
  13. ↑ Bóta Gábor: "Ez egy alázatos műfaj". Beszélgetés Meczner Jánossal, Kritika 38. 12. szám - 2009. (online: adtplus.arcanum.hu)
  14. ↑ Csáki Judit. „Színház a városházán” (pdf). Színház magazin 1998 (4), Kiadó: szinhaz.net. [2016. május 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. július 19.) 
  15. ↑ Mint egy kicsi város – Beszélgetés Ács Jánossal a régi és az új színházáról, Népszabadság 52. évfolyam 30. szám – 1994. február 5. (online: "arany%20jános%20színház"%29&pg=95 adtplus.arcanum.hu)
  16. ↑ Bérczes László. „Beszélgetés Csomós Marival” (pdf). Színház magazin 1995 (7), Kiadó: szinhaz.net. [2016. május 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. július 19.) 
  17. ↑ a b Nánay István: MOLIÈRE – SZÉKELY – CSERHALMI – Beszélő, 2000. június
  18. ↑ Koltai Tamás az Új Színházról: Átlagszínház – Színház folyóirat 2012. március
  19. ↑ a b Szőnyei Tamás: Igazgatóváltás az Új Színházban: Magyar dráma, Magyar Narancs 1998/4. (01. 29.)
  20. ↑ origo Holl István Paulay Ede-díjat kapott, 1999.03.28.
  21. ↑ Jávorszky Béla Szilárd: Jakobi László – A főpolgármester mint reklámhordozó
  22. ↑ „Színház magazin” (pdf) 31 (2), Kiadó: szinhaz.net. [2016. május 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. július 20.) 
  23. ↑ origo: Márta István: Gyűlölöm a prekoncepciókat 2002. október 22.
  24. ↑ Dörner György az Új Színház élén Revizor kritikai portál, 2011.10.08.
  25. ↑ Tarlós: Csurka nem dolgozhat az Új Színházban Index/MTI – 2011. december 14.
  26. ↑ Meghalt Csurka István, szinhaz.hu – 2012. február 4.
  27. ↑ Pál László: A Vígnek adná Dörner A hatodik koporsót, 24.hu – 2012. szeptember 12.
  28. ↑ Keresztény Színházi Fesztivált szervez az Újszínház, szinhaz.hu – 2014. március 22.
  29. ↑ http://www.keresztenyszinhazifesztival.hu/
  30. ↑ Szemere Katalin (2016. július 29.). „Nagy a tülekedés Dörner György székéért”, Kiadó: nol.hu. 
  31. ↑ 12 pályázat érkezett az Újszínház vezetésére, szinhaz.hu – 2016. július 29.
  32. ↑ Dörner György marad az Újszínház igazgatója, mandiner.hu – 2016. augusztus 31.
  33. ↑ Gondolat-jel: 1956 és a magyar írók, mediaklikk.hu – 2016. okt. 22.
  34. ↑ Zenés komédia Szerb Antal tollából Archiválva 2019. december 20-i dátummal a Wayback Machine-ben, magyarhirlap.hu – 2016. dec. 15.
  35. ↑ Sári bíró az Újszínházban, demokrata.hu – 2017. márc. 8.
  36. ↑ Kaszás Géza a legújabb filmjéről, a színházi feladatairól és a hazatérésről Archiválva 2019. december 20-i dátummal a Wayback Machine-ben, Pepita Magazin – 2017. február 20.
  37. ↑ Megszámláltatott fák, ujszinhaz.hu – 2019. január 3.. [2019. december 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. december 20.)
  38. ↑ Levente, Balázsi: Dörner György marad az Újszínház igazgatója (magyar nyelven). index.hu, 2021. október 1. (Hozzáférés: 2021. október 2.)
  39. ↑ a b Csáki Tamás: Parisiana mulató, 1907–1909 Archiválva 2019. november 28-i dátummal a Wayback Machine-ben – A „Lajta Béla virtuális archívum”
  40. ↑ Haba Péter: Pre-, neo-, poszt- – a Paulay Ede utcai Új Színház épületének múltjáról, 2009
  41. ↑ Dávid Ferenc – Gajdó Tamás: Színház a Szerecsen utcában
  42. ↑ a b (Régi) Új Színház
  43. ↑ Színház épületek – Budapest

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Újszínház&oldid=26697946#Gyermekszínház”