Budapest XIV. kerülete
Budapest XIV. kerülete | |||
A Millenniumi emlékmű a Hősök terén | |||
| |||
Egyéb elnevezés: Zugló, Rákosváros 1935[1][2]–1949[3] között | |||
Közigazgatás | |||
Település | Budapest | ||
Városrészek | Alsórákos Herminamező Istvánmező (egy része) Kiszugló Nagyzugló Rákosfalva Törökőr Városliget [4] | ||
Irányítószám | 1141-1149 | ||
Testvérvárosok | Lista
| ||
Polgármester | Rózsa András (Momentum)[5] | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 118 759 fő (2024. jan. 1.)[6] | ||
Rangsorban | 3. | ||
Népsűrűség | 6886 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 18,13 km² | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 30′ 45″, k. h. 19° 06′ 30″47.512500°N 19.108333°EKoordináták: é. sz. 47° 30′ 45″, k. h. 19° 06′ 30″47.512500°N 19.108333°E | |||
Budapest XIV. kerülete weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Budapest XIV. kerülete témájú médiaállományokat. |
Budapest XIV. kerülete a főváros pesti oldalán található. Történelmi neve Zugló, a kerületi önkormányzat is ezt használja hivatalos névként, régi német neve Lerchenfeld. Közepes méretű, területe 18,15 km², azonban több mint 123 ezer ember otthona, így a főváros harmadik legnépesebb kerülete (a pesti oldalon a legnépesebb). Számos olyan középületet találunk itt, melyek országos kulturális, sportcélú feladatot látnak el. A belvároshoz viszonylag közel található. Nagy része zöldövezet, ezért nevezhetjük Pest tüdejének is, 240 hektár zöldfelület található területén, beleértve a főváros egyik legnagyobb parkját, a Városligetet is. Számos lakótelepe közül a legnagyobb a Füredi utcai.
Nevének eredete
[szerkesztés]A Zugló név keletkezését kétféleképpen magyarázzák. A Magyar Nyelvőr folyóirat szerint a ’szuglyó’ vagy a ’zugla’ szó a 19. századi nyelvhasználatban sarkot, zugot, kuckót vagy zsákutcát jelentett, azaz „Zugló” a tágas pesti határ egy kis sarka volt. A másik elképzelés szerint a ’szugló’ német eredetű szó, és mocsárlyukat jelent. Zuglót egészen a 19. század végéig Szuglónak nevezték, ennek emlékét őrzi a mai Szugló utca.
Fekvése
[szerkesztés]A mai Zugló Budapest XIV. kerülete, a város centrumától keletre található, Pest középső részén. Észak-déli irányban Észak-Pestet és Dél-Pestet, kelet-nyugat irányban a belvárost és a külső kerületeket köti össze. Mintegy 18,15 km2 területen fekszik. Területe alapján a főváros közepes nagyságú kerületei közé tartozik. A legtöbb kerületszomszéddal rendelkező budapesti kerület: északon a IV. kerület, északnyugaton a XIII., északkeleten a XV., keleten a XVI., délkeleten a X., délen VIII., délnyugaton pedig a VI. és VII. határolja.
Határai a Stadionok metróállomástól, az óramutató járása szerint körbe: Dózsa György út, Vágány utca, Dévényi út, Tatai utca, Rákospalotai körvasút sor, Szuglói Körvasút sor, Kerepesi út.
Jó tömegközlekedési kapcsolatai vannak Észak-Budával, az Árpád híd vonalán és Pest belső területeivel az Andrássy út, a Thököly út és a Kerepesi út mentén, Csömör, Kerepes, Kistarcsa, Mogyoród, Gödöllő agglomerációs településeivel a H8-as és H9-es HÉV-vonal révén. A Csömöri út pedig Újpalota lakótelepével köti össze. Két vasútállomása van, Rákosrendező és Zugló. Az állomásokat érintő vasútvonalak budapesti végállomása a Nyugati pályaudvar; Rákosrendezőről észak felé (Budapest–Esztergom, Budapest–Szob, Budapest–Vácrátót–Vác), míg Zugló megállóhelytől kelet (Budapest–Cegléd–Szolnok) és délkelet (Budapest–Lajosmizse–Kecskemét) felé mennek vasútvonalak.
Városrészei
[szerkesztés]Alsórákos, Herminamező, Istvánmező, Kiszugló, Nagyzugló, Rákosfalva, Törökőr, Városliget
Története
[szerkesztés]A mai kerület helyén volt a történelmi Rákos mezeje, amely a középkorban lakatlan, erdős-mocsaras vidék volt. Itt tartották a középkori magyar országgyűléseket és itt emelték 1445-ben Hunyadi Jánost Magyarország kormányzói méltóságába. A Rákos-patak mellett rákászok, a Városliget területén vadászok tanyáztak. A vidék Pest város fejlődésével a 17. században egyre kopárabbá vált, mivel az építkezésekhez szükséges faanyagot itt vágták ki.I. Lipót német-római császár a területet Pest városának adományozta. A város a 18. század közepén újra fásíttatta a vidéket, főleg fűzfák ültetésével.
1842-ben itt kezdték József nádor elhunyt leánya tiszteletére a Hermina-kápolna építését. A Herminamező, s vele Zugló története ettől a naptól datálódik. A város terjeszkedésével, majd a Városliget kialakulásával a 19. században a terület kopár sivatagból lassan kultúrterületté és településhellyé vált. A 19. század elején – 1850 körül – jelentek meg az első villák a mai Hermina út környékén és az Ajtósi-Dürer sor elején, a többi terület azonban lakatlan volt. Az 1880-as, 1890-es években kezdett beépülni a Thököly út és az Erzsébet királyné útja, a századfordulón a Bosnyák tér környéke.
A Városliget a millenniumi ünnepségek alkalmára épült, 1896-ra készült el a Műcsarnok és 1906-ra a Szépművészeti Múzeum. Szabályozták a Városligeti tavat, feltöltötték a Páva-sziget két csatornáját és a tóba vezették a Rákospatakot. Kialakították a városligeti körutat. Megépült a híres Vajdahunyad vára és a Hősök tere.
A századforduló előtt – a londoni után – másodikként Európában elkészült a Millenniumi Földalatti Vasút egy szakasza is. Zuglónak a századforduló elején kialakult úthálózata átgondolt városfejlesztés eredménye. A sugárirányú úthálózat jelentős forgalmat bonyolít le, tekintettel arra, hogy Zugló a főváros központja és az ún. „alvó városrészek”, valamint az agglomeráció között helyezkedik el. A mai kerület külső részein a 20. század elején indult meg az iparosodás.
A XIV. kerületet 1935. június 15-én alakították három másikkal (XI-XIII.) együtt. Területe korábban a VI., VII. és X. kerületekhez tartozott. A második világháború utáni évtizedekben több lakótelep épült (például a Füredi utcai, Kerepesi úti, Nagy Lajos király úti, Kacsóh Pongrác úti). 1980-ban Zuglóban nyitották meg az ország első, nyugati módon felépített üzletközpontját, a ma is működő Sugárt. Az üzletközpontot 2004-ben korszerűsítették, mozit és más szórakoztató létesítményeket hoztak benne létre, így a Zuglói Mozi, Éva Mozi, Sport Mozi bezárását követően ismét van Zuglónak saját mozija.
Az 1972-es zuglói paneltűz a főváros legnagyobb tűzesete volt.
Népesség
[szerkesztés]Lakosságszám[7][8] | ||
---|---|---|
Év | Népesség | Átl. vált.(%) |
1870 | 800 | — |
1880 | 3 662 | 15,21% |
1890 | 14 679 | 13,88% |
1900 | 21 590 | 3,86% |
1910 | 36 220 | 5,17% |
1920 | 45 387 | 2,26% |
1930 | 67 309 | 3,94% |
1941 | 91 554 | 2,80% |
1949 | 92 125 | 0,08% |
1960 | 115 566 | 2,06% |
1970 | 143 534 | 2,17% |
1980 | 168 020 | 1,58% |
1990 | 143 501 | −1,58% |
2001 | 123 510 | −1,36% |
2011 | 127 010 | 0,28% |
2022 | 118 705 | −0,61% |
A XIV. kerület lakónépessége 2022. október 1-jén 118 705 fő volt, ami Budapest össznépességének 7%-át tette ki. A 2011-es népszámlálás óta 8305 fővel csökkent a kerület lakosság száma. Ebben az évben az egy km²-re jutó lakók száma, átlagosan 6547 ember volt. A XIV. kerület népesség korösszetétele igen kedvezőtlen. 2022-ben a kerület lakónépességének a 12%-a 14 évnél fiatalabb, míg a 65 éven felülieké 22% volt. 2021-ben a férfiaknál 74,3, a nőknél 79 év volt a születéskor várható átlagos élettartam. A legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint a diplomával rendelkezők élnek a legtöbben a kerületben 45 262 fő, utánuk következő nagy csoport az érettségi végzettséggel rendelkezők 37 293 fővel. 2022-ben a 6 évnél idősebb népesség 89,7%-nál volt internet elérési lehetősége. A népszámlálás adatai alapján a kerület lakónépességének 15,4%-a, mintegy 18 307 személy vallotta magát valamely kisebbséghez tartozónak. A kisebbségek közül ukrán, német és kínai nemzetiségűnek vallották magukat a legtöbben.
A 19. század utolsó harmadától a XIV. kerület lakosságszáma egyenletesen növekedett, egészen a második világháborúig. Az 50-es évektől dinamikusan nőtt a kerület népessége egészen 1980-ig. A legtöbben 1980-ban éltek a kerületben 168 020 fő. A 80-as évektől, egészen napjainkig csökken a kerület népességszáma, ma már kevesebben laknak a XIV. kerületben, mint 1970-ben.
A 2022-es népszámlálási adatok szerint a magukat vallási közösséghez tartozónak valló XIV. kerületiek túlnyomó többsége római katolikusnak tartja magát. Emellett jelentős egyház a kerületben, még a református.
Iskolai végzettség
[szerkesztés]Iskolai végzettség[9] | ||||
---|---|---|---|---|
fő | ||||
Általános iskolát nem végezte el | 8094 | |||
Általános iskola | 12530 | |||
Szakmunkás | 9123 | |||
Érettségi | 37293 | |||
Diploma | 45262 | |||
A 2022. évi népszámlálás szerint. |
A 2001-es népszámlálási adatok alapján, a XIV. kerületben a legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint az érettségi végzettséggel rendelkezők éltek a legtöbben 40 352 fővel. Második legnagyobb csoport az általános iskolai végzettséggel rendelkezőek voltak 27 998 fővel, utánuk következett a diplomával rendelkezők 25 402 fővel, az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 14 119 fővel, végül a szakmunkások 9443 fővel.[10]
A 2011-es népszámlálási adatok alapján, a XIV. kerületben a legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint az érettségi végzettséggel rendelkezők éltek a legtöbben 41 959 fővel. Második legnagyobb csoport a diplomával rendelkezőek voltak 39 052 fővel, utánuk következett az általános iskolai végzettséggel rendelkezők 18 702 fővel, a szakmunkás végzettséggel rendelkezők 10 635 fővel, végül az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 8360 fővel.[11]
A 2022-es népszámlálási adatok alapján, a XIV. kerületben a legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint a diplomával rendelkezők éltek a legtöbben 45 262 fővel. Második legnagyobb csoport az érettségi végzettséggel rendelkezőek voltak 37 293 fővel, utánuk következett az általános iskolai végzettséggel rendelkezők 12 530 fővel, a szakmunkás végzettséggel rendelkezők 9123 fővel, végül az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 8094 fővel.[9]
Jövőbeli tervezett fejlesztések
[szerkesztés]Tömegközlekedés
[szerkesztés]- Az elmúlt években többször felmerült a Thököly úti villamosvonalak (44, 67) újraindítása, és meghosszabbítása Újpalotáig, illetve a Rákóczi úti villamostengely visszaépítése. Mivel elvetették a 4-es metró Bosnyák tér–Újpalotáig történő meghosszabbítását, éppen ezért 2015. április 29-én a közgyűlés döntött a 44-es villamos újraindításáról, amellyel egyidőben a 67-es villamos Mexikói úti vágányait is felújítanák.[12]
- Évek óta a tervek között szerepel a 2-es metró és a H8-as és H9-es HÉV Örs vezér téri összekötése. A tervek szerint új, földalatti állomás létesülne az Örs vezér téren, illetve új járművek érkeznének a vonalra, melyek a jelenleginél 20 méterrel hosszabbak, így elegendő kapacitást tudnának nyújtani az új vonalon. Az új szerelvények képesek lesznek a metró és a HÉV-vonalon is egyaránt közlekedni, illetve a vásárlásakor nem szükséges a metró vonalán külön munkálatokat végezni, mivel a peronok pont ennyire hosszúak. A metrónak teljesen új, földalatti szakasza épülne a Körvasútig, ahonnan már a felszínen közlekedne. Új állomás épülne Rákosfalván és a Körvasútnál is, majd innentől Sashalom, Thököly út, Mátyásföld, Jókai Mór utca és Mátyásföld Imre utca néven. A jelenlegi Örs vezér terén lévő metró- és HÉV-állomás, Rákosfalva, Nagyicce, Sashalom, Mátyásföld, repülőtér és Mátyásföld alsó megállóhelyek megszűnnének. Ez a fejlesztés több százezer ember életét könnyíthetné meg.[13]
- Az utóbbi években felmerült a 3-as villamos Árpád hídig való hosszabbítása, mellyel kiváltható lenne a 32-es busz. A villamos metrókapcsolata nem veszne el, mivel az 1-es metróra az új Kassai téri állomáson lehetne átszállni.[14]
- A fejlesztési tervek között szerepel az 1-es metró mindkét irányban történető meghosszabbítása: a Belvárosban a Vigadó térig, Zuglóban pedig Marcheggi hídig járna. A belvárosi meghosszabbítással a 2-es villamossal jobb kapcsolat létesülne. A zuglói fejlesztéssel új állomás épülne a Hungária körút alatt az 1-es villamos Kacsóh Pongrác úti megállójánál, mely szintén kedvezőbb kapcsolatot nyújt. A Marcheggi híd végállomáson átszállás létesülne a Budapest–Esztergom, Budapest–Vác–Szob, Budapest–Vácrátót–Vác vasútvonalra és a Körvasútra.[15]
Politika
[szerkesztés]A kerület vezetői
[szerkesztés]Polgármester (1935-1950) | |||
---|---|---|---|
1935–1938 | dr Schmaderer Oszkár | ||
1942–1944 | dr Boros Pál | ||
1944–1945 | dr Hanzely József | ||
1945–1946 | Horváth Pál | ||
1946–1948 | Karczag Géza | ||
1948–1949 | Hajós György | ||
1949–1950 | Nagy József | ||
Tanácselnök (1950-1990) | |||
1950–1961 | Varga Gyula | ||
1961–1963 | Horváth Géza | ||
1963–1969 | Paulov Iván | ||
1969–1980 | Szávó Béla | ||
1980–1988 | dr Holl József | ||
1988–1990 | Pelyva György | ||
Polgármester (1990-től napjainkig) | |||
Időszak | Név | Jelölő szervezet(ek) | Megjegyzés |
1990–1994 | Kutalikné dr. Kardos Zsuzsanna | SZDSZ[16] | |
1994–1998 | SZDSZ[17] | ||
1998–2002 | SZDSZ–MSZP[18] | ||
2002–2006 | Rátonyi Gábor | Fidesz–MDF–MKDSZ[19] | |
2006–2010 | Weinek Leonárd | SZDSZ–MSZP[20] | |
2010–2014 | Papcsák Ferenc | Fidesz–KDNP[21] | |
2014–2019 | Karácsony Gergely | Együtt–PM[22] | |
2019–2024 | Horváth Csaba | Momentum-DK-MSZP-Párbeszéd-LMP[23] | |
2024– | Rózsa András | Momentum[5] |
A 2024-es önkormányzati választás eredménye
[szerkesztés]- A polgármester-választás eredménye[24]
Jelölt neve | Jelölő szervezet(ek) | Szavazatok száma | Szavazatok aránya | |
---|---|---|---|---|
Rózsa András | Momentum | 20 317 | 36,61% | |
Borbély Ádám | Fidesz – KDNP | 17 859 | 32,18% | |
Horváth Csaba | DK – MSZP – Párbeszéd- ZÖLDEK | 11 862 | 21,37% | |
Czeglédi János | Mi Hazánk | 2758 | 4,97% | |
Vida Attila | LMP – Zöldek | 2705 | 4,87% | |
Összesen | 55 501 | 100% |
- A képviselőtestület-választás eredménye[25]
Párt | Mandátumok | Képviselő-testület | |||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
DK – Momentum – Párbeszéd- ZÖLDEK – Magyar Liberális Párt - Liberálisok | 11 | P | |||||||||||||||
Fidesz – KDNP | 6 | ||||||||||||||||
MKKP | 2 | ||||||||||||||||
Mi Hazánk | 1 | ||||||||||||||||
Összefogás Zuglóért | 1 |
Országgyűlési képviselők
[szerkesztés]1990 és 2011 között a kerület két választókerülethez tartozott, a Budapest 21. és 22. számú választókerületekhez.[26]
Régi Budapest 21. számú választókerület[27]
- Magyar Bálint (SZDSZ) (1990–1994)
- Baráth Etele (MSZP) (1994–1998)
- Őry Csaba (Fidesz) (1998–2002)
- Baráth Etele (MSZP) (2002–2010)
- Papcsák Ferenc (Fidesz) (2010–2014)
Régi Budapest 22. számú választókerület[28]
- Pető Iván (SZDSZ) (1990–1994)
- Pécsi Ildikó (MSZP) (1994–1998)
- Csiha Judit (MSZP) (1998–2010)
- Kulcsár József Ferenc (Fidesz) (2010–2014)
2011-től szintén két választókerülethez tartozik, a Budapest 8. és 13. számú választókerületekhez.
Budapesti 8. sz. országgyűlési egyéni választókerület:
- Tóth Csaba (MSZP, 2014–2022)
- Hadházy Ákos (független, 2022–)[29]
Budapesti 13. sz. országgyűlési egyéni választókerület:
- Szatmáry Kristóf (Fidesz, 2014–2022)
- Vajda Zoltán (MSZP, 2022–)[30]
Fontosabb közterületek
[szerkesztés]Utak
[szerkesztés]- Ajtósi Dürer sor
- Amerikai út
- Cinkotai út
- Csömöri út
- Dózsa György út
- Egressy út
- Erzsébet királyné útja
- Fogarasi út
- Füredi utca
- Fűrész utca
- Gvadányi utca
- Hermina út
- Hungária körút
- Kacsóh Pongrác út
- Kerepesi út
- Mexikói út
- Miskolci út
- Mogyoródi út
- Nagy Lajos király útja
- Ond vezér útja
- Öv utca
- Rákospatak utca
- Róna utca
- Stefánia út
- Szentmihályi út
- Szugló utca
- Thököly út
- Vezér utca
Terek
[szerkesztés]- Bosnyák tér
- Egressy tér
- Hősök tere
- Kassai tér
- Limanova tér
- Örs vezér tere (északi oldala)
- Ötvenhatosok tere
- Rózsavölgyi tér
- Újvidék tér
- Wass Albert tér
Jelentős, és fontos épületek
[szerkesztés]- Zuglói Önkormányzat Polgármesteri Hivatala (1145 Pétervárad u. 2.)[31]
Múzeumok, kulturális látnivalók, szórakozás
[szerkesztés]- Fővárosi Állat- És Növénykert
- Fővárosi Nagycirkusz
- Szépművészeti Múzeum
- Műcsarnok
- A Városligeti Vajdahunyad vára ad helyet a Magyar Mezőgazdasági Múzeumnak.
- Közlekedési Múzeum
- Magyar Állami Földtani Intézet (tervezte Lechner Ödön)
- Magyar Vasúttörténeti Park
Sportlétesítmények
[szerkesztés]A Budapesti Olimpiai Központ területén:
- Puskás Ferenc Stadion (2002-ig Népstadion) (1953–2016)
- Puskás Aréna (2019–)
- Millenáris Sporttelep (régi nevén Székesfővárosi Millenáris Sporttelep)
- Kisstadion
- Gyakorló Jégcsarnok (gyakran csak Jégcsarnok)
- Nemzeti Sportcsarnok
- BOK Sportcsarnok
Egyéb létesítmények a kerületben:
- Papp László Budapest Sportaréna
- Városligeti Műjégpálya
- BVSC-Zugló (Szőnyi úti és Tatai úti sporttelep)
- Postás Sport Egyesület (Róna utca)[32]
- Lantos Mihály Sportközpont (MTK Sporttelep)
- Kövér Lajos utcai Sporttelep
- A Zuglói Sport Centrum épülete a Szugló és a Kövér Lajos utca sarkán említést érdemel. A szépen felújított ipari műemlék régen jéggyár volt.
- Budapest Sportcsarnok (1982–1999)
Művelődési házak
[szerkesztés]- Stefánia Palota és Honvéd Kulturális Központ[33]
- Petőfi Csarnok (Elbontották 2017-ben)
- Lipták Villa (egykor Zeg-Zug Zuglói Gyermekház)[34] Pákozdi Antal Úttörőház
- Cserepesház[35] Vezér u 28/b
- Civil ház, Csertő park 12.
- Liget Galéria
- Zuglói Ifjúsági Centrum, Uzsoki utca 57. (a Szabó Ervin könyvtár emelete)
- Az utolsó 5 egyesült 2012-ben Zuglói Cserepes Non-Profit Kulturális Közhasznú Kft. néven.
Kórházak
[szerkesztés]- Bethesda Gyermekkórház[36]
- Uzsoki Utcai Kórház[37]
- Mazsihisz Szeretetkórház[38]
Könyvtárak
[szerkesztés]- Civil-ház könyvtár; 1148 Padlizsán utca 11-13.
- Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár; Csertő Park 10. (A Rákosfalva park 1-3.-ból ideiglenesen átköltözött)
- Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár; 1145 Bosnyák utca 1/a
- Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár; 1145 Uzsoki utca 57.
- Stefánia Kulturális Központ könyvtár; 1143 Stefánia út 34.
Fürdők, strandok
[szerkesztés]Egyházi épületek, templomok
[szerkesztés]Zoborhegy tér 18.)
- Herminamezői Kassai téri Szentlélek templom
- Rákosfalvi Szent István király templom
- Zuglói Bosnyák téri Páduai Szent Antal templom
- Budapest-Zuglói Egyházközség temploma (Református egyház)
- Hermina-kápolna
- Hermina úti rendház Ferences Mária Missziós nővérek temploma (fehér apácák temploma) (Hermina út 19.)
- Rózsafüzér Királynéja Plébániatemplom (Thököly út)
- Városligeti Vajdahunyad vár Szent László Jáki kápolna
- Budapest-Baross téri Református Egyházközség temploma
- Zuglói Evangélikus Egyházközség temploma
- Thököly úti zsinagóga
- Amerikai úti zsinagóga (a Mazsihisz Szeretetkórházában)
Oktatási intézmények
[szerkesztés]Felsőfokú oktatási intézmények
[szerkesztés]- BGF Pénzügyi és Számviteli Kar[39]
- Budapesti Metropolitan Egyetem[40]
- Evangélikus Hittudományi Egyetem[41]
- Mantra Alternatív Természettudományi Szabadegyetem[42]
- SZIE Ybl Miklós Építéstudományi Kar[43]
- Kodolányi János Egyetem Médiacentrum (Itt Kommunikáció és Médiatudomány szakos hallgatók televíziózás gyakorlati tudnivalókat sajátíthatnak el.)
- Magyar Táncművészeti Egyetem
Középfokú oktatási intézmények
[szerkesztés]- Álmos vezér Gimnázium és Általános Iskola (székhely) 1141 Álmos vezér tér 9.
- Bokányi Dezső Építőipari és Díszítőművészeti Szakképző Iskola 1149 Várna u. 21/b.
- Egressy Gábor Kéttannyelvű Műszaki Szakközépiskola 1149 Egressy út 71.
- ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola 1146 Cházár András utca 10.[44]
- Európa 2000 Közgazdasági, Idegenforgalmi és Informatikai Középiskola 1143 Gizella út 42-44.
- Horvát Tanítási Nyelvű Gimnázium 1144 Kántorné sétány 1-3.
- Budapesti Komplex Szakképzési Centrum Kaesz Gyula Faipari Technikum és Szakképző Iskola 1149 Egressy út 36.[45]
- Neumann János Számítástechnikai Szakközépiskola 1144 Kerepesi út 124.
- BMSZC Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakgimnáziuma[46] 1146 Thököly út 48-54.
- Scheiber Sándor Gimnázium és Általános Iskola 1145 Laky Adolf utca 38-40.
- Sylvester János Protestáns Gimnázium 1149 Pillangó park 3-5.[47]
- Szent István Gimnázium 1146 Ajtósi Dürer sor 15.[48]
- Szent István Király Zeneművészeti Szakközépiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 1145 Columbus u. 11.[49]
- Teleki Blanka Gimnázium 1146 Ajtósi Dürer sor 37.
- Varga Márton Kertészeti és Földmérési Szakképző Intézet 1149 Mogyoródi út 56-60.
- Wesselényi Miklós Műszaki Szakközépiskola és Szakmunkásképző 1149 Várna u. 23.
Általános iskolák
[szerkesztés]- Arany János Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény[50]
- Álmos Vezér Gimnázium és Általános Iskola
- Csanádi Árpád Általános Iskola
- Heltai Gáspár Általános Iskola
- Herman Ottó Általános Iskola[51]
- Horvát Óvoda, Általános Iskola
- Hunyadi János Általános Iskola
- Jókai Mór Általános Iskola
- József Attila Általános Iskola
- Kaffka Margit Általános Iskola
- Liszt Ferenc Általános Iskola
- Dr. Mező Ferenc Általános Iskola
- Móra Ferenc Általános Iskola
- Munkácsy Mihály Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény
- Németh Imre Általános Iskola
- Ovisuli Budapest
- Széchenyi István Általános Iskola
- Dr. Török Béla Nagyothallókat Oktató Általános Iskola
- Városligeti Magyar- Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola.[52]
- Zuglói Benedek Elek Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény
- Zuglói Hajós Alfréd Magyar-Német Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola
Óvodák
[szerkesztés]A kerület a következő óvodákat tartja fent:
- Aprófalva Óvoda 1148 Bp., Bánki D. park 12/G.
- Bóbita Óvoda 1147 Bp., Ilosvai u. 118.[53]
- Cseperedő Óvoda 1148 Bp., Lengyel u. 21.
- Csicsergő Óvoda 1149 Bp., Fráter György tér 12.
- Herminka Óvoda 1143 Bp., Ida u. 6. – 1145 Bp., Erzsébet királyné útja 17.[54]
- Hétszínvirág Óvoda 1141 Bp., Egressy út 182.[55]
- Játékszín Óvoda 1144 Bp., Tipegő u. 3-5.
- Kerékgyártó Óvoda 1147 Bp., Kerékgyártó u. 35-39.
- Kincskereső Óvoda 1148 Bp., Nagy Lajos. király útja 92. - 1145 Bp., Szugló u. 75.
- Mályva Óvoda 1141 Bp., Mályva tér 12.
- Meseház Óvoda 1143 Bp., Őrnagy u. 11. - Egressy út 1/F.
- Mókavár Óvoda 1142 Bp., Róna park 5-7.
- Napköziotthonos Óvoda 1146 Bp., Dózsa Gy. u. 25.
- Napraforgó bölcsőde és angol-magyar alapítványi óvoda 1147 Bp., Pósa L. u. 61.[56]
- Napraforgó Óvoda 1145 Bp., Újvidék sétány 2. - Emma u. 18.[57]
- Napsugár Óvoda 1144 Ond v. sétány 9-11.
- Narancs Óvoda 1144 Bp., Gvadányi u. 40-42.
- Óperenciás Óvoda 1148 Bp., Bolgárkertész u. 12.
- Örökzöld Óvoda 1142 Bp., Ungvár u. 24/A.
- Pöttöm Park Óvoda 1144 Bp., Újváros park 1.
- Rózsavár Óvoda 1141 Bp., Rózsavölgyi tér 4.
- Tücsöktanya Óvoda 1147 Bp., Ilosvai tér 21.
- Tündérkert Óvoda 1144 Bp., Kántorné sétány 9.
- Zuglói Tihany Óvoda 1141 Bp., Tihany tér 39.
- Zöld Lurkók Óvoda 1144 Bp., Füredi park 6.
Speciális célú oktatási intézmények
[szerkesztés]- Vakok Óvodája, Általános Iskolája, Speciális Szakiskolája, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménye, Diákotthona és Gyermekotthona[58]
- Zuglói Benedek Elek Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény[59]
- Hallássérültek Tanintézete, Hallássérültek Óvodája, Általános Iskolája, Speciális Szakiskolája, Egységes Gyógypedagógiai, Módszertani Intézménye, Diákotthona (Budapest, 1147 Cinkotai u. 125-137)[60]
Lebontott, lerombolt épületek, építmények
[szerkesztés]- A Városligetben állt egykoron a Regnum Marianum templom, melyet 1951-ben leromboltak. Helyén a Tanácsköztársaság emlékműve állt. 2000. november 5. óta egy fakereszt emlékeztet a pusztításra.
Eltűnt uszodák
[szerkesztés]- ELTE uszoda (Ajtósi Dürer sor)
- Zuglói Ifjúsági Park, később Zuglói Sportcentrum (Bosnyák téri tanuszoda)
Eltűnt futballpályák
[szerkesztés]- Sütőipar focipálya (Pillangó utca) helyén ma a Fogarasi Tesco gazdasági bejárata van.
- Emergé-pálya a Dózsa György úton
- Az IKV pálya (Róna utca) helyén az Uzsoki kórház új épületei kaptak helyet.
- A Hajtsár úti pálya az I. világháború idején az Újpest mérkőzéseinek is otthont adott. A pálya a kisföldalatti Mexikói-úti állomása közelében lehetett.
- Nova-pálya
- Postás pálya (régi lóversenytér)
- Telefongyár-Siemens pálya. Jelenleg önkormányzati kezelésben van; civil kezdeményezésre felújították.
- A Zuglói Porcelán (Öv utca) pályája
- Zuglói Ifjúsági Park edzőpálya, később a teljes Zuglói Sportcentrum (Bosnyák tér)
Média
[szerkesztés]- Zugló TV
- Zuglói Lapok (a kerületi önkormányzat havonta 71 ezres példányszámban megjelenő ingyenes újsága)
Zugló díszpolgárai
[szerkesztés]Híres zuglóiak
[szerkesztés]- Alpár Gitta operaénekes • (1930-as évek) • Uzsoki utca 34/a.
- Asboth Oszkár aviatikus • (1920-as évek) • Gyarmat utca 7/c.
- Babits Mihály költő, író, műfordító • (1901–1905) • Dózsa György út 11.
- Bächer Mihály zongoraművész és Bächer Iván, író, újságíró • (1971–1986) • Ajtósi Dürer sor 5.
- Bajor Gizi színész • (1926–1929) • Ida utca 2. • (1929–1932) • Stefánia út 71. (akkor 39.)
- Bán Frigyes filmrendező • Róna utca 171.
- Bánhidy Antal repülőgép-tervező • Amerikai út 44.
- Deák Ferenc államférfi, politikus • (1875) • Ajtósi Dürer sor 19-21.
- Fejtő Ferenc történész, kritikus, író • (1933–34) • Limanova tér 1.
- G. Dénes György költő, dalszövegíró, zeneszerző • Columbus utca 64.
- Gyurkovics Tibor költő, író, pszichológus • Rákosfalva
- Hajnal Anna költő • Stefánia út 61.
- Hamvas Béla író, filozófus • (1945–1968) • Erzsébet királyné útja 11.
- Huszárik Zoltán filmrendező • Columbus utca 38.
- Illés György operatőr • (1914–2006) • Róna utca 171.
- József Attila költő • (1933–1936) • Korong utca 6.
- Karinthy Frigyes író, költő, műfordító • Thököly út 95.
- Kemény Gábor pedagógus • (1934–1948) • Erzsébet királyné útja 11.
- Keresztes Ildikó énekesnő, színésznő
- Keszi Imre író • Stefánia út 61.
- Laky Adolf (1829–1910) ötvösművész • a mai Laky Adolf utcában volt nyaralója
- László Fülöp festőművész • Zichy Géza utca 10.
- Latabár Kálmán színész • (1902-1970) • Dózsa György út 17.
- Nagy László költő, műfordító és Szécsi Margit költő • (1960-1967) • Angol utca 16. (akkor Derkai utca)
- Puskás Ferenc labdarúgó, az Aranycsapat kapitánya, A Nemzet Sportolója • (1954–1956) • Columbus utca 57/a.
- Rákosi Mátyás kommunista politikus • (1945–1949) • Szabó József utca 25. (egy elkobzott villában)
- Sarkadi Imre író • (1949–1961) • Thököly út 85.
- Simon Géza Gábor zene- és hanglemeztörténész • (1950-1958) • Utász utca 4; (1958-2000) • Kalapács utca 14.
- Szép Ernő költő, író, újságíró • Thököly út 85.
- Takács József labdarúgó • Czobor utca 107.
- Talmácsi Gábor (motorversenyző) 2007-es világbajnok, kétszer elnyerte az év zuglói polgára díjat. • Szugló utca
- Tisza István, (1861–1918) miniszterelnök • Hermina út 45
- Tornai Gyula festőművész • Jávor utca 5/b
- Tóth Árpád költő, műfordító • (1912–1915) • Dózsa György út 11.
- Törzs Jenő színész • Stefánia út 71.
- Zelk Zoltán költő • 20 éven át • Balázs utca 24., majd Columbus utca 54/b.
- Zenthe Ferenc színész • (1970-es évek) • Amerikai út 59.
Zugló közösségi közlekedése
[szerkesztés]Testvérvárosok
[szerkesztés]- Alsórákos, Románia, Erdély[61]
- Racibórz, Lengyelország
- Berlin Steglitz-Zehlendorf kerülete, Németország
- Veliko Tarnovo, Bulgária
- Csolponata, Kirgizisztán
- Csíkcsicsó, Románia, Erdély
Képgaléria
[szerkesztés]-
Légifotó az Örs vezér teréről
-
A Kassai téri templom
-
A Földtani Intézet a levegőből
-
A Vajdahunyad vára légifotón
-
A Műjégpálya légifotón
-
Katasztrófavédelem főigazgatóság, Róna utca - Mogyoródi út kereszteződés
-
Nagy Lajos király útja - Bonyhádi út kereszteződés
-
Nagy Lajos király útja
-
Mogyoródi út - Csernyus utca kereszteződés
-
Mogyoródi úti sportpálya
-
Herminamezői Szentlélek-templom, Kassai tér
-
Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza, Tihany tér
-
Budapesti Gazdasági Egyetem - PSZK
-
Uzsoki kórház, Róna utca
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ 451. A közgyűlés tárgyalja a polgármester 20.398/1935—1. számú előterjesztését, a XIV. közigazgatási kerületnek »Rákosmező« néven való elnevezése tárgyában., Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 193514. 1935. október 23. rendes közgyűlés jegyzőkönyve, library.hungaricana.hu
- ↑ Rákosváros lesz Zugló ujj neve Küldöttség megy Szendy polgármesterhez, Uj Budapest 13. évfolyam, 37. szám, library.hungaricana.hu - 1935. szeptember 21.
- ↑ Tanulmányok Budapest Múltjából 30. (2002) – Az ötven éves Nagy-Budapest – előzmények és megvalósulásGergely Gábor: Budapest kerületeinek közigazgatási változásai (341. oldal)
- ↑ 94/2012. (XII. 27.) Főv. Kgy. rendelet, korábban Fővárosi Tanács 1990. (IV. 10.) 75., 76. és Fővárosi Közgyűlés 1991. (VII. 18.) 768. számú határozat.
- ↑ a b Budapest XIV. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. október 3.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ XLS Magyar települések lakosságszámának alakulása. Magyarország. (Hozzáférés: 2018. január 1.)
- ↑ https://nepszamlalas2022.ksh.hu/adatbazis/#/table/WBS003/N4IgFgpghgJiBcBtEAVAogGQPoGUBaWAggCKEogC6ANCAM4CWMECy6ASgKrYDiaA8gFZKNWhADGAF3oB7AHYtUASQCyaLAAU0bRX2LCQAM3oAbCRABOtBKADW9WXHghlUAA4gaEWRPP0IVpFYtLixeQQ9be0cQHAgJDxAANyhjAFd_BQAJDgBGHIAGBPycgBZKAF9qVhU1TW1dCJA7BwQYuITktIykEAAmfN7eiqrUTFwCEjJG5ujY-JpO9IDkADk0VVw0AA1hinLyoA
- ↑ a b https://nepszamlalas2022.ksh.hu/adatbazis/#/table/WBS003/N4IgFgpghgJiBcBtEAVAogGQPoGUBaWAggCKEogC6ANCAM4CWMECy6ASgKrYDiaA8gFZKNWhADGAF3oB7AHYtUASQCyaLAAU0bRX2LCQAM3oAbCRABOtBKADW9WXHghlUAA4gaEWRPP0IVpFYtLixeQQ9be0cQHAgJDxAANyhjAFd_BQAGAEYAFkoAX2pWFTVNbV0IkDsHBBi4hOS0jKQQACZMtrbC4tRMXAISMiqa6Nj4mib0gOQMRRwAaWyEucXumlWFgGYV-YX8jb2hCiKTgqA===
- ↑ https://nepszamlalas2022.ksh.hu/adatbazis/#/table/WBS003/N4IgFgpghgJiBcBtEAVAogGQPoGUBaWAggCKEogC6ANCAM4CWMECy6ASgKrYDiaA8gFZKNWhADGAF3oB7AHYtUASQCyaLAAU0bRX2LCQAM3oAbCRABOtBKADW9WXHghlUAA4gaEWRPP0IVpFYtLixeQQ9be0cQHAgJDxAANyhjAFd_BQAGAEYAFkoAX2pWFTVNbV0IkDsHBBi4hOS0jKQQACZMnMLi1ExcAhIyKpro2PiaJvSA5AxFHABpbITZhbblufmAZnWF_JoV-aEKIuOCoA
- ↑ https://nepszamlalas2022.ksh.hu/adatbazis/#/table/WBS003/N4IgFgpghgJiBcBtEAVAogGQPoGUBaWAggCKEogC6ANCAM4CWMECy6ASgKrYDiaA8gFZKNWhADGAF3oB7AHYtUASQCyaLAAU0bRX2LCQAM3oAbCRABOtBKADW9WXHghlUAA4gaEWRPP0IVpFYtLixeQQ9be0cQHAgJDxAANyhjAFd_BQAGAEYAFkoAX2pWFTVNbV0IkDsHBBi4hOS0jKQQACYc7MLi1ExcAhIyKpro2PiaJvSA5AxFHABpLppZhbaElfmAZnW5-fzl3aEKIuOCoA
- ↑ Döntött a közgyűlés: újra lesz 44-es villamos
- ↑ Az M2-es metró és a H8-as hév összekötése. [2015. október 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. október 24.)
- ↑ A fővárosi villamos- és trolibuszhálózat fejlesztése. [2015. április 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. október 24.)
- ↑ M1-es metró korszerűsítése és meghosszabbítása. [2015. október 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. október 24.)
- ↑ Budapest XIV. kerületi polgármester-választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Budapest XIV. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 3.)
- ↑ Budapest XIV. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 6.)
- ↑ Budapest XIV. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 6.)
- ↑ Budapest XIV. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 6.)
- ↑ Budapest XIV. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. március 6.)
- ↑ Budapest XIV. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2024. május 11.)
- ↑ Budapest XIV. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 26.)
- ↑ https://vtr.valasztas.hu/onk2024/valasztopolgaroknak/varmegyek-telepulesek/varmegyek/01/telepulesek/014?tab=results&filter=mayor
- ↑ https://vtr.valasztas.hu/onk2024/valasztopolgaroknak/varmegyek-telepulesek/varmegyek/01/telepulesek/014?tab=results&filter=representative
- ↑ 2/1990. (I. 11.) MT rendelet az országgyűlési egyéni és területi választókerületek megállapításáról
- ↑ Budapest 21. számú választókerületének választási eredményei
- ↑ Budapest 22. számú választókerületének választási eredményei
- ↑ Dr. Hadházy Ákos. Parlamenti Információs Rendszer (2022) (Hozzáférés: 2022. június 2.)
- ↑ Vajda Zoltán. Parlamenti Információs Rendszer (2022) (Hozzáférés: 2022. június 2.)
- ↑ [1]
- ↑ Archivált másolat. [2010. március 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. december 15.)
- ↑ Archivált másolat. [2011. február 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. január 25.)
- ↑ Archivált másolat. [2010. augusztus 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. január 25.)
- ↑ Archivált másolat. [2011. január 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. január 25.)
- ↑ [2]
- ↑ Archivált másolat. [2011. július 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. december 15.)
- ↑ Archivált másolat. [2011. február 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 27.)
- ↑ Archivált másolat. [2011. február 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. december 15.)
- ↑ [3]
- ↑ [4]
- ↑ Archivált másolat. [2011. augusztus 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. december 15.)
- ↑ Archivált másolat. [2017. augusztus 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. december 15.)
- ↑ Archivált másolat. [2015. szeptember 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. november 13.)
- ↑ Archivált másolat. [2010. december 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. december 15.)
- ↑ Kezdőlap. www.petrik.hu. [2012. május 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. március 8.)
- ↑ Archivált másolat. [2011. március 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. március 15.)
- ↑ Archivált másolat. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. április 4.)
- ↑ [5]
- ↑ Archivált másolat. [2011. augusztus 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. december 14.)
- ↑ Herman Tudásközpont Referenciaiskola[halott link]
- ↑ Városligeti Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola. [2017. július 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. október 20.)
- ↑ Zuglói Bóbita Óvoda. [2017. október 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. október 20.)
- ↑ Zuglói Herminka Óvoda. [2017. október 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. október 20.)
- ↑ Zuglói Hétszínvirág Óvoda. [2017. október 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. október 20.)
- ↑ Zuglói Napraforgó Óvoda. [2017. október 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. október 20.)
- ↑ Feladatellátási helyek. [2017. október 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. október 20.)
- ↑ Archivált másolat. [2010. november 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. december 14.)
- ↑ Archivált másolat. [2010. december 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. december 14.)
- ↑ Archivált másolat. [2019. augusztus 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. április 4.)
- ↑ Alsórákos - Budapest Főváros XIV. kerület - ZUGLÓ Önkormányzatának hivatalos honlapja. (Hozzáférés: 2021. január 19.)
Források
[szerkesztés]- Zuglói lexikon (Dinasztia kiadó, 1998) ISBN 963-657-214-3
- Budapest Teljes Utcanévlexikona (Sprinter Kiadó, 2003)
- A CSEREPESHÁZ – ZUGLÓI MŰVELŐDÉSI HÁZ ÉS TAGINTÉZMÉNYEINEK TÖRTÉNETE