Ugrás a tartalomhoz

Boliden AB

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Boliden AB
JelmondatMetals for modern life
Típus
Alapítva1931
Székhelysvéd Stockholm, Svédország
VezetőkAnders Ullberg Elnök
Mikael Staffas Vezérigazgató[1]
IparágBányászat és kohászat
FormaRészvénytársaság
TermékekArany, Ezüst,
Réz, Réz-szulfát,
Réz-tellurid, Nikkel(II)-szulfát,
Alumínium-fluorid,
Ólom, Szelén, Cink,
Vas-homok,
Koncentrátumok,
Zúzott Gránit, Kénsav
Árbevétel49 531 mSEK[2]
Profit6 854 mSEK[2]
Összes vagyon55 882 mSEK[2]
Összes tőke35 053 mSEK[2]
Alkalmazottak száma5684[2]
LeányvállalataiBoliden Odda
Tőzsdehttps://www.nasdaqomxnordic.com/shares/microsite?Instrument=SSE15285
Nasdaq Nordic|BOL
Az adatok a 2017. éves jelentés alapján.[2][3]
A Boliden AB weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Boliden AB témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A Boliden AB egy svéd bányászati és kohászati cég, melynek főbb termékei a réz, a cink, az ólom, az ezüst és az arany. A főbb tevékenységek közé tartozik az érckutatás, a bányászat, a koncentrátum-előállítás, kohászat és elektrolízis, valamint a fém- illetve elektronikai hulladék újrahasznosítása. A fémhulladék-újrahasznosítás folyamatosan növekvő szerepet tölt be a cég működésében, bár a Boliden már így is vezető szerepet tölt be világszinten ezen a területen.[4][5][6]

A cég története egy, Skellefteå várostól kb. 30 km-re északnyugatra felfedezett lelőhellyel kezdődött. Ez volt Európa legnagyobb, és aranyban legdúsabb lelőhelye, míg 1967-ben ki nem merült. A bánya mellett épült település szintén a bányáról kapta a nevét,[7] ahol elsősorban bányászok és családjuk laktak. A cég tevékenységének központja a mai napig itt található, annak ellenére, hogy a székhely át lett helyezve Stockholmba.

A cégnek közel 5700 alkalmazottja van.[2] Boliden cégformája részvénytársaság, melynek részvényei be vannak vezetve a skandináv tőzsdére (Nasdaq Nordic).

Tevékenysége

[szerkesztés]

Bányászat

[szerkesztés]

Boliden bányászati üzletága érckutatással, kitermeléssel és koncentrátum-előállításával foglalkozik Svédországban, Finnországban és Írországban. Főbb termékeik a cink- és rézkoncentrátumok, melyek részben aranyat, ezüstöt és ólmot is tartalmaznak. Ezek részben a cég saját kohászati üzemeiben kerülnek feldolgozásra, részben eladásra kerülnek más kohászati cégek számára.

Boliden-Garpenberg bánya (Korábban: Garpenberg Déli Bányarészleg)

2004-től a Boliden tulajdonában áll Európa legnagyobb cinkbányája, az 1977-től működő Tara Mines, amely az írországi Navan mellett található. A felvásárlás óta mintegy 60 millió tonna ércet termeltek ki itt. A Boliden tulajdonában áll Svédország legrégebbi működő bányája, az 1200-as évektől kezdve működő, Dalarnában található Garpenberg is. Ez a bánya 2011-ben nagyszabású bővítésen eset át.[8][9][10]

A társaság több, mint 30 bányát nyitott az 1920-as évek óta a Bolideni Körzetben, mely az ásványokban gazdag Skellefte földtani térségben található. A terület napjainkban is aktív bányái a Renström, aKristineberg és a Kankberg, amelyek mély bányászati kitermelést folytatnak, emellett Maurlidenben külszíni fejtés zajlik. A Bolidenhez tartozik az Aitik rézbánya Gällivare mellett, mely szintén külszíni fejtésű, és Európa egyik legnagyobb rézbányája. Az itt bányászott érc fémtartalma alacsony, viszont hatalmas mennyiségben áll rendelkezésre. Ezért a kitermelés szintjét magasan tartják és egy rendkívül hatékony dúsítási eljárást alkalmaznak, amely során kinyerik az érc arany- és ezüsttartalmát is. 2007 és 2010 között végrehajtott bővítési projekt keretén belül az Aitik bányából kitermelt érc mennyisége megduplázódott, és 2014-re elérte a 36 millió tonnát évenként.[11]

A Boliden bányászati üzletága finn bányák felvásárlása során is bővült. 2014-ben vásárolta meg Kylylahtit, ahol réz, cink- és aranytartalmú komplex ércet bányásznak mély bányászati módszerrel. 2016-ban bővült a cég Kevitsával, ahol nikkel-, réz-, arany-, platina- és palládiumtartalmú komplex érc bányászata folyik külszíni fejtéssel.[12][13]

2017-ben a Boliden egy újabb bánya nyitását kezdte meg Laver földtani térségben Älvsbyn község közelében, ahol egy újabb rézlelőhely lett felfedezve.

Kohászat

[szerkesztés]
Rönnskär kohászati üzemegység

A kohászati üzletág koncentrátumok és egyéb anyagok feldolgozásával alapvető műszaki fémek, valamint nemesfémek kohászati úton történő előállításával foglalkozik Svédországban, Finnországban és Norvégiában. Legnagyobb mennyiségben réz- és cinktermelés folyik, de a cég ólom-, arany- és ezüsttermelése is jelentős. Egyéb termékei a kénsav és az alumínium-fluorid, előbbi az ércek nagy kéntartalma miatt melléktermékként jelentkezik. A Boliden tulajdonában egy ólom-, két cink- és két rézüzem működik.

A finnországi Kokkola Európa második, és a világon az hatodik legnagyobb cinktermelő üzeme,[14] ahol lemezek horganyzásához használatos ötvözetet állítanak elő. Norvégia nyugati partjainál Oddában található a másik cinküzem, ahol az acélipar számára állítanak elő cinket, illetve alumínium-fluoridot a norvég alumíniumipar számára. A Skelleftehamnban található Rönnskär rezet, cinket és nemesfémeket, valamint melléktermékként kénsavat állít elő. Ebben az üzemben folyik az elektronikai hulladékok, illetve más fémhulladékok újrahasznosítása is. 2012-ben a Boliden kibővítette az elektronikaihulladék-újrahasznosítási kapacitását, ezzel világszinten vezető szerepet ért el.[4][5][6] A Finnország nyugati partjainál található Harjavalta réz katódokat állít elő, ami félkész termékként kerül értékesítésre. További értékes termékek az arany, az ezüst és a kénsav. Dél-Svédországban, a Landskrona mellett fekvő Bergsöeben található a Boliden ólomüzeme, amelyben elsősorban használt akkumulátorokból való ólom-visszanyerést végeznek. Bergsöe egyike az Európa négy legnagyobb ólom-újrahasznosító üzemének. Az itt előállított ólom 60 százaléka európai akkumulátorgyárak részére kerül értékesítésre, míg a fennmaradó részből bádoglemezek készülnek.

Története

[szerkesztés]

A Boliden AB történetének 90. évfordulóján kiadott egy rövid brossurát, mely összefoglalja ezen 90 év fontosabb eseményeit. Ezt innen lehet letölteniPDF(1842KB)

Maga a Boliden név története is érdekes, mert valójában egy nyomdahibából származik. A térképen,[7] melyet az érckutatók használtak, Bjurliden hibásan volt jelölve, ami annak a tanyának a neve, amelynek a területén felfedezték a lelőhelyet. Innen kapta a bánya, valamint később a felépült település is a nevét.

Kezdetek

[szerkesztés]
Légifelvétel Bolidenről, 1930

1924. december 10-én hihetetlen kapacitású érclelőhelyet találtak a Skellefteåtól kb. 30 km-re, északnyugatra fekvő Fågelmyrannál. A kutatófúrások során megállapították, hogy ez Európa legdúsabb érce. 1926 tavaszán kezdődött el az érc kifejtése, és ezzel együtt elkezdődött a Boliden története is, mely néhány évtized alatt Európa legnagyobb és leggazdagabb aranybányájává nőtte ki magát. Az itt bányászott ércben az arany mellett réz és ezüst is jelen volt. Ahogy a bánya nőtt és fejlődött, úgy fejlődött vele együtt az új település is.

Kötélpálya Boliden és Kristineberg között, 1943

A Boliden cég felépítésében kimagasló szerepet töltött be Oscar Falkman(wd) svéd mérnök (1877–1961), aki kiemelt szerepet tulajdonított az érckutatásnak: e munka az 1910-es években kezdődött, és az első világháborút megelőző fémhiány hajtotta. Falkman 1941-ig volt Boliden vezérigazgatója.[15] A Boliden AB 1932-ig Ivar Kreuger(wd) üzleti birodalmához tartozott.

A Bolidenben bányászott érc feldolgozására építették a Rönnskär kohászati üzemét, mely 1930-ban kezdte meg a működését.

A növekedésnek köszönhetően 1943-ban kötélpályát építettek ki Boliden és a Kristineberg bánya között, mely a 96 kilométeres hosszával a világ leghosszabb kötélpályájának számított akkoriban. A pálya 44 évig üzemelt, ezalatt csilléi 12 millió tonna koncentrátumot szállítottak.[16]

Növekedés az 1960-as és 1970-es években

[szerkesztés]
Az Aitik bánya

1968-ban kezdte meg működését az Aitik bánya Gällivare mellett. Még ebben az évben kialakították a külszíni bányát, mely Európa legnagyobb rézbányájává vált. Az első évben 9000 tonna rezet, 7 tonna ezüstöt és 160 kg aranyat termeltek ki. Az 1970-es évek elején a Boliden egyesült a német Preussag céggel ezzel növelve az ólomfeldolgozó kapacitását. 1976-ban kezdték el alkalmazni a Kardo-kemencéket a fémgyártásban, többek között Rönnskärben is. A részlegek között először itt került sor ólomolvasztásra.

A Trelleborg konszern részeként

[szerkesztés]

1987 végén a Trelleborg konszern felvásárolta a Bolident. A Boliden még ebben az évben megvette az Aznalcóllar mellett, Sevillától mintegy 45 km-re nyugatra működő, cinkérc külszíni bányászatával foglalkozó spanyol Apirsa S.L. vállalatot. 1996-ban a Trelleborg konszern nagyszabású átszervezésbe kezdett, amely során a Boliden központját Torontóba helyezték, a cég neve pedig Boliden Limited lett. Két évvel később a Boliden Limited megvásárolta a kanadai Westmin társaságot. Ezen üzlet keretében a Bolidenhez került a komplex ércet tartalmazó Myra Falls bánya és egy rézbányászati projekt Chilében.

Átszervezés és a „New Boliden”

[szerkesztés]

1999-ben nagyszabású átszervezés ment végbe az egész konszernben, majd ugyanebben az évben a Boliden részvényeit bevezették a Stockholmi Tőzsdén. 2001-ben a cég központja visszaköltözött Svédországba.[17] 2003 végén Boliden megvásárolta a finn Outokumpu(wd) acélipari konszerntől a kohászati üzemeit és egy bányáját. Így került a céghez a Kokkolai, a Harjavaltai és a norvég Odda kohászati üzeme, valamint a Tara cinkbánya Írországban.[18] 2004 során, az új részlegek cégbe integrálása közben megszületett a New Boliden, mely nem csak egy egyszerű névváltás volt, hanem egy új stratégiai program kidolgozása is volt, mely a New Boliden Way (NBW) nevet kapta.[19] 2005-ben felfedeztek egy új érctáblát Garpenbergben, melyet Kvarnbergetnek nevezek el.[20][21] Döntés született a Harjavaltai kohászati üzem bővítéséről. Megvalósíthatósági tanulmányt készítettek az Aitik bánya bővítéséről.[22] 2006-ban döntöttek az Aitik bánya bővítéséről, amelynek megfelelően az újonnan épülő üzemeknek meg kell duplázniuk a termelést, mely 36 millió tonna évenkénti réztermelést jelent produkálva. A tervek szerint 2010-re már legalább 50 százalékos növekedést vártak. A sikeres érckutatás jelentősen megnövelte a Garpenberg bánya érctartalékait.[23] Új ólomfeldolgozó üzem vyílt Bergsöeben.[22] 2010-ben döntés születik az elektronikai hulladékot újrahasznosító részleg bővítéséről a Rönnskär kohászati üzemében. Az újrahasznosítási kapacitásnak 2012-re el kell érnie azt a szintet, hogy világelsők legyenek ezen a téren.[4][5][6] 2011 januárjában döntés született a Garpenberg bánya bővítéséről, és évi 2,5 millió tonna érc kitermelését tűzték ki célul. A bővítési munkálatok 2011 és 2014 között folytak, a tervezett termelési kapacitást 2015 végére érték el.[8][9][10] A bővítés során a Garpenberg lett a világ legköltséghatékonyabb és legmodernebb bányája.[24][25] 2012-ben a Boliden újra megnyitott a Kankberg bányát, ahol aranyat és tellúrt bányásznak. Kankberg a Boldeni Körzetben található, és sorban az ötödik aranybányája a cégnek.[26]

Modern technikák, tervek

[szerkesztés]

A Boliden és partnerei nagy hangsúlyt fektetnek a bányászati és egyéb ipari technológiák fejlesztésben.[27] Ilyenek például 3D-s, digitális bányatérképek, a vezeték nélküli kommunikáció fejlesztése a bányászatban, a virtuális valóság alkalmazásával végzett helymeghatározás, továbbá egyes, a hatékony munka támogatására, vagy szükség esetén a mentési munka segítésére kidolgozott újszerű eljárások.[28][29] Az E16-os autópálya egy szakaszának kísérleti villamosítása során, a teherautók elektromos táplálást kaptak egy a szakaszon.[30] A kísérlet sikerei után az Aitik bánya villamosítása a következő lépés, ahol felsővezeték-táplálású bányadömperek használatát készítik elő.[31] De nem ez az egyetlen szállítást érintő fejlesztése, 2019-től a Kankberg bánya és Boliden közötti közúti fuvarozást vezető nélküli teherautókkal szeretnék megoldani.[32] A Boliden AB tagja a svéd IÅE csoportnak(wd), amely az újrahasznosítás fejlesztésével és az ipari hulladékhő hasznosításával foglalkoznak.

Bírálatok

[szerkesztés]

Mérgezési botrány Chilében

[szerkesztés]

Az 1980-as évek közepén a Boliden AB szerződést kötött a chilei Promel céggel, amely szerint 1984 és 1985 folyamán 20 000 tonna, fémgyártásból származó hulladékot (galvanizáció során keletkezett, szárított iszapot) szállítottak le a Rönnskär üzemből Aricába feldolgozásra és ártalmatlanításra. A Promel célja az volt, hogy aranyat és arzént vonjon ki belőle, de egy erre tett sikertelen kísérlet után, inkább egy nyílt lerakaton tárolta az anyagot a város határában. A szerződés szerint a szállítás és az ártalmatlanítás díját a Boliden kifizette.

1985-ben a szállítás egy friss svéd, hulladékszállításra vonatkozó törvény miatt leállt. A Promelt az 1990-es évek elején felszámolták, és a felhalmozott veszélyes hulladék megfelelő tárolás és őrzés nélkül maradt. A tárolás körülményeiből adódóan arzén-, ólom- és higanyszennyezés következett be. Fokozta a problémát, hogy a város fejlődése miatt 1989 és 1996 között a telep közelében lévő területeket lakóterületté nyilvánították és felparcellázták. Az itt lakók körében gyakoriak lettek a megbetegedések, és az orvosi vizsgálatok megemelkedett arzénszintet mutattak ki a lakosság vérében. A chilei legfelsőbb bíróság 2007-ben ez ügyben hozott már egy döntést, mely szerint az államnak kell kompenzálnia 365 lakost a mérgező hulladék által okozott, őket ért egészségkárosodás miatt. A kormány 2009-es tanulmánya szerint az érintett terület továbbra is szennyezett volt, és a lakosság kitelepítésére lenne szükség, ami ebben az időben 7000 embert érintett.[33][34][35][36]

2013 őszén 707 chilei kártérítési keresetet nyújtott be a Skellefteå Városi Bíróságon a Boliden AB ellen. A 2017 októberében kezdődött tárgyalásig a felperesek száma 796-ra nőt, és egyenként 128 000, együttesen közel 102 millió svéd koronát követeltek. A bíróság 2018. március 8-án hozta meg a döntését, elutasítva a kártérítési követelést. Az ügyben fellebbezés várható.[37][38][39][40][41] Az időközben megszületett és hatályba léptetett Basel Convention(wd) is megtiltja most már a veszélyes hulladékok exportját.

A Blybarnen (angolul: Toxic Playground) című 2010-ben készült dokumentumfilm is ezeket az eseményeket dolgozza fel.[42][43]

Gátszakadás

[szerkesztés]
Bővebben: Doñana-katasztrófa

1998. április 25-én a Boliden Apirsa S.L. (Boliden Limited spanyol leányvállalata) tulajdonában lévő Los Frailes bányában átszakadt a zagytározó gátja, és 4,5 millió köbméter mérgező iszap ömlött a közeli Agrio folyóba ömlött. A vizsgálatok során megállapították, hogy a gát építése során követték el azokat a hibákat, mely a gátszakadáshoz vezetett.

A gátszakadás büntetőeljárást vont maga után, mely fellebbezés után 2001-ben fejeződött be. Megállapításra került, hogy a katasztrófa oka tervezési- és kivitelezési hiba volt, és nem köthető az Apirsa tevékenységéhez. Néhány polgári peres eljárás még folyamatban van, de ezeknek a Boliden spanyol jogi képviselője szerint nem lesznek jelentős következményei Boliden számára.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Hírek: Új vezérigazgatója van Bolidennek. Boliden. (Hozzáférés: 2018. február 5.)
  2. ↑ a b c d e f g 2017. éves jelentés. Boliden. (Hozzáférés: 2018. március 6.)
  3. ↑ Hírek: 2017. éves jelentés publikálva. Boliden. (Hozzáférés: 2018. március 6.)
  4. ↑ a b c Cikk: Boliden a világon a legjobb az újrahasznosításban (svéd nyelven). Älvsbyn község honlapja. (Hozzáférés: 2015. szeptember 3.)
  5. ↑ a b c Hírek: Együttműködés Bolidennel (svéd nyelven). Luleå Műszaki Egyetem. [2018. március 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. február 1.)
  6. ↑ a b c Hírek: Boliden vezet a világon az elektronikai hulladék újrahasznosításban (angol nyelven). Boliden. (Hozzáférés: 2012. június 1.)
  7. ↑ a b Generalstabskartan; Norsjö J242-50-1, 1902
  8. ↑ a b Hírek: Garpenberg bánya bővítése. Boliden. (Hozzáférés: 2011. január 18.)
  9. ↑ a b Előadás a Garpenberg bánya bővítéséről. Boliden. (Hozzáférés: 2011. január 18.)
  10. ↑ a b Hírek: Az új üzemegységek felavatása Garpenbergben. Boliden. (Hozzáférés: 2014. augusztus 21.)
  11. ↑ Hírek: Termelés bővítése Aitikben. Boliden. (Hozzáférés: 2010. július 19.)
  12. ↑ Hírek: Boliden megvásárolta a Kylylahti rézbányát. Boliden. (Hozzáférés: 2014. augusztus 20.)
  13. ↑ Hírek: Boliden megvásárolta a Kevitsa nikkel- és rézbányát. Boliden. (Hozzáférés: 2016. április 29.)
  14. ↑ Boliden ezüst hasznolsító részleget üzemel be a kokkolai üzemében. Business Wire. (Hozzáférés: 2012. február 10.)
  15. ↑ Oscar Falkman. Företagskällan. (Hozzáférés: 2015. augusztus 27.)
  16. ↑ A kötélpálya története. Linab i Norsjö AB
  17. ↑ Boliden visszaköltözik Svédországba. Ny Teknik. (Hozzáférés: 2001. december 5.)
  18. ↑ Int’l Business Pubns USA. Western European Countries Mineral Industry Handbook, Volume 1 Strategic Information and Regulations (World Business and Investment Library). Lulu.com (2015. május 31.). ISBN 978-1-329-09129-0 
  19. ↑ Nicklin, Terry. Cambridge Marketing Handbook: Stakeholder. Kogan Page (2014. szeptember 1.). ISBN 0749470798 
  20. ↑ Kvarnberget - a Boliden új érclelőhelye Garpenbergben. Boliden. (Hozzáférés: 2005. december 2.)
  21. ↑ The New Boliden Way. Business Sweden. [2018. március 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 26.)
  22. ↑ a b A bányák (2006). Boliden. [2017. június 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2006. június 7.)
  23. ↑ Jelentősen megnőtt a garpenbergi érckészlet. Boliden. (Hozzáférés: 2006. március 13.)
  24. ↑ A világ legjobban automatizált bányájának felavatása. ABB. [2018. március 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. augusztus 26.)
  25. ↑ Robotok lehelnek életet az öreg bányába a svéd erdők alatt. Reuters. (Hozzáférés: 2017. október 4.)
  26. ↑ A Kankberg bánya. Mindat.org
  27. ↑ Boliden Mine Automation (angol nyelven). Luleå Műszaki Egyetem. [2018. március 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. augusztus 30.)
  28. ↑ Kevert valóság a bányászatban. Ericsson. (Hozzáférés: 2017. február 3.)
  29. ↑ Okosszemüveg segíti az óriásbányát. DI. (Hozzáférés: 2018. február 21.)
  30. ↑ Elektromos út. Sandviken Pure Power. [2018. március 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. március 19.)
  31. ↑ Boliden felsővezetéke és elektromos dömperei. Ny Teknik. (Hozzáférés: 2018. február 27.)
  32. ↑ Vezető nélküli teherautók járhatnak Skellefteåban már 2019-ben - A Boliden és a Volvo együttműködése. Norran. (Hozzáférés: 2018. február 23.)
  33. ↑ Chileieket mérgez a svéd bánya-hulladék. Environmental Defender Law Center
  34. ↑ Bolidennel per. Business & Human Rights Resource Centre
  35. ↑ A Boliden svéd bányacég a bíróságon mérgező hulladék miatt Chilében. Sveriges Radio. (Hozzáférés: 2017. október 17.)
  36. ↑ Boliden a chilei környezetvédelmi botrány közeppontjában. Sveriges Radio. (Hozzáférés: 2009. október 5.)
  37. ↑ A tárgyalás elkezdődött. Sveriges TV. (Hozzáférés: 2017. október 17.)
  38. ↑ A chilei mérgezési botrány után - Hamarosan befejeződik a tárgyalás. Sveriges TV. [2018. március 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. december 5.)
  39. ↑ Mérgezési botrány Chilében - Boliden válaszolt: Nincs rejetegenivalónk. Norran. (Hozzáférés: 2017. október 25.)
  40. ↑ Itt vannak a mérgező hulladék áldozatai. Aftonbladet. (Hozzáférés: 2017. október 18.)
  41. ↑ Boliden felmentve a chilei mérgezési botrány alól. Metro. [2018. március 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. március 8.)
  42. ↑ Lars Edman, William Johansson - Blybarnen. (Hozzáférés: 2010. március 18.)
  43. ↑ Blybarnen och Boliden. Svenska Filminstitutet. [2018. február 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. március 18.)

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Boliden AB című svéd Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Boliden AB című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Boliden_AB&oldid=27384366”