Ugrás a tartalomhoz

Bintanath

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bintanath
Bentanath
Előd
Egyiptomi királyné
Utód
Iszetnofret
XIX. dinasztia
Henutmiré


Hieroglifa
E10N32t
ib
N17
Z2
D36
n
U33iB1

Bintanath
ApjaII. Ramszesz
AnyjaIszetnofret
FérjeII. Ramszesz
SírjaQV71
A Wikimédia Commons tartalmaz Bintanath témájú médiaállományokat.
Asszuáni sziklasztélé. Fent: II. Ramszesz és Iszetnofret Hnum isten előtt. Lent: Merenptah, Bintanath és Ramszesz herceg.

Bintanath (vagy Bentanath) (i. e. kb. 1282–1210) ókori egyiptomi hercegnő és királyné; II. Ramszesz fáraó elsőszülött lánya.[1]

Bintanath akkor születhetett, amikor apja még társuralkodó volt I. Széthi mellett. Anyja Iszetnofret volt, Ramszesz két főfeleségének egyike; a Haemuaszet által emeltetett Gebel esz-Szilszile-i sztélé tanúsága alapján gyermekei közül Ramszesz herceg idősebb, míg Haemuaszet és Merenptah hercegek fiatalabbak voltak Bintanathnál.[2] A hercegnő neve szíriai eredetű, jelentése „Anath leánya” (Anath egy Szíriában tisztelt istennő volt). Ebből egyesek arra következtettek, hogy Iszetnofret esetleg szíriai származású.[3] A másik elmélet, mely szerint Iszetnofret Horemheb fáraóval állt rokonságban, szintén Bintanathhoz fűződik, az ő nevével ellátott usébtiket találtak ugyanis Horemheb sírjában.[4]

Ramszesz a 22. uralkodási évben feleségül vette Bintanathot, lányai közül az elsőként. A királyné sírjában feltűnik egy felnőtt lánygyermek, aki Joyce Tyldesley szerint Ramszesz és Bintanath közös lánya; az ő neve nem ismert, de lehetséges, hogy anyja nevét kapta, és feleségül ment az új fáraóhoz, nagybátyjához, Merenptahhoz – az egyik, Merenptah által Luxorban állíttatott szobron ugyanis ezen címek kíséretében említik Bintanathot: „a király leánya, a király testvére, nagy királyi hitves”. Ez a Bintanath Tyldesley feltételezése szerint ez a lány, mivel valószínűtlen, hogy az idős, hatvanas éveiben járó királyné ment volna hozzá öccséhez,[5] az is lehetséges azonban, hogy az idős Bintanathról van szó, és nem azért visel királynéi címet, mert feleségül ment Merenptahhoz, hanem mert korábbi házassága után megillette.

Bintanath ábrázolásai megjelennek az Abu Szimbel-i nagyobbik sziklatemplomban és a Ramesszeumban, szobrai állnak Per-Ramszeszben (a Ramszesz által építtetett új fővárosban) és Vádi esz-Szebuában. Egy többnyire neki tulajdonított szobor található Karnakban is. Képe megjelenik azokon az Asszuánban és Gebel esz-Szilszilében talált sztéléken, melyeket öccse, Haemuaszet emeltetett és melyeken Ramszesz és Iszetnofret láthatóak közös gyermekeikkel. Neve mellett többnyire a következő címek tűnnek fel: „A Két Föld úrnője”, „a király leánya” (máshol: „a király szeretett leánya”, „a király vér szerinti leánya”), „nagy királyi hitves”, „Észak és Dél úrnője”, „királyi örökösnő”, „nagy becsben álló”, „a háremben a legelső”, „királyi hitves”.[1][2]

Annak ellenére, hogy Ramszesz első lánya volt, egyike volt a fáraó azon kevés gyermekének, akik túlélték hosszú életű apjukat. Bintanath öccse, Merenptah uralkodása alatt halt meg, ekkor körülbelül a hetvenes éveiben járt.[6] A Királynék völgye 71-es számú sírban temették el.[1] Szarkofágja ma Kairóban található.

Címei: Nagy királyi hitves (ḥmt-nỉswt wr.t), Alsó- és Felső-Egyiptom asszonya (ḥnwt-šmˁw-mḥw), A Két Föld úrnője (nb.t-t3.wỉ), Örökös hercegnő, az első, a legnagyobb (ỉrỉỉ.t-pˁt tpỉ.t wr.t), A király lánya (z3.t-nỉswt), A király nővére (zn.t-nỉswt).[7]

Bintanath ábrázolása sírjában

Források

[szerkesztés]
  1. a b c Dodson, Aidan, Hilton, Dyan. The Complete Royal Families of Ancient Egypt. Thames & Hudson (2004). ISBN 0-500-05128-3 , p.170
  2. a b Anneke Bart: Queen Bint-Anath'. [2007. február 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2006. november 16.)
  3. Joyce Tyldesley: Ramszesz – Egyiptom legnagyobb fáraója. Debrecen: Gold Book. 2000. ISBN 963-9437-28-X  , p.200
  4. Tyldesley, op.cit., pp.205-206
  5. Tyldesley, op.cit., pp.203,225
  6. Tyldesley, op.cit., p.225
  7. Grajetzki, Wolfram. Ancient Egyptian Queens: A Hieroglyphic Dictionary. London: Golden House Publications (2005). ISBN 0-9547218-9-6 , p.69
  • ókor Ókorportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap