Barla Szabó József (orvos)
| Barla Szabó József | |
 | |
| Született | 1883. március 23.[1] Somogyvisonta |
| Elhunyt | 1960. március 18. (76 évesen)[1] Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Szülei | Barla Szabó József |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége |
|
| Iskolái | Budapesti Tudományegyetem (–1906, orvostudomány) |
| Politikai pályafutása | |
| Párt | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Barla Szabó József témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Barla Szabó József (Somogyvisonta, 1883. március 23. – Budapest, 1960. március 16.[2]) magyar orvos, országgyűlési képviselő.
Élete
[szerkesztés]A régi nemes Barla Szabó[3] család sarja, melynek ősi fészke Géberjénben, Szatmár vármegyében van.
Somogyvisontán született 1883. március 23-án, ahol apja, Barla Szabó József református lelkész és 1884-től 1887-ig országgyűlési képviselő volt. Középiskolai tanulmányait szülőhelyén és Csurgón végezte, majd orvosi pályára lépett. A budapesti egyetemen tanult és itt avatták doktorrá 1906-ban. Orvostan-hallgató korában részt vett a budapesti egyetemi Bethlen Gábor-Kör megalapításában; 1904-ben e körnek elnöke volt.
Diplomájának megszerzése után Réczey Imre professzor klinikájára került, 1909-ben műtősebészi oklevelet szerzett. Hatósági tisztiorvosi s középiskolai egészségtanári vizsgát is tett. A szakirodalommal is kezdett foglalkozni s különböző kórházakban szerzett gyakorlatot. A Magyar Sebésztársaság ülésein több orvostudományi előadást tartott.
1916 októberben a budapesti Bethesda-kórház sebészeti főorvosa, 1919. január 15-étől igazgatója, 1921. január 15-én pedig az Erzsébet-kórház főorvosa lett. Mint ezredorvos teljesített a háború alatt katonai szolgálatot és Verebély Tibor professzor osztályán 1916-ban a Révész-utcai utókezelő intézetben dolgozott. Közgazdasági tanulmányokkal is foglalkozott, cikkei jelentek meg a Pesti Hírlapban és a Szózatban. 1920-ban lett nemzetgyűlési képviselő kisgazda programmal, a szigetvári kerületből. 1922-ben régi kerülete újra képviselővé választotta. Nagyatádi Szabó István hívének számított. A Házban igen sokszor szerepelt, legnagyobb feltűnést az a beszéde keltette, mellyel Bárczy István budapesti polgármesteri működését kritizálta s az, amelyet az egészségügyi intézet felállítása érdekében mondott. 1925-től a budapesti állami gépgyár főorvosa, majd egészségügyi főtanácsos is volt.
1926 decemberében egységespárti programmal a szigetvári kerület újra megválasztotta. 1931-ben kikerült az országgyűlésből, ezután igazgató főorvosként dolgozott. 1960-ban halt meg Budapesten, a Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra.
Források
[szerkesztés]- 1920–1922. évi nemzetgyűlés Vidor Gyula, szerk.: Nemzetgyülési almanach 1920–1922. Budapest, 1921
- 1922–1926. évi nemzetgyűlés Lengyel László, Vidor Gyula, szerk.: Nemzetgyűlési Almanach 1922–1927. Budapest, 1922
- 1922–1926. évi nemzetgyűlés Baján Gyula, szerk.: Parlamenti almanach 1922–1927. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Budapest, 1922
- 1927-1931. évi országgyűlés Kun Andor – Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. Budapest, 1932
- 1927–1931. évi országgyűlés Freissberger Gyula, szerk.: Országgyűlési Almanach 1927–1931. (Sturm–féle országgyűlési almanach) 1. kötet Képviselőház, Bp. 1927
- 1927–1931. évi országgyűlés Szemerjai Dr. Deák Imre, szerk.: Magyar Országgyűlési Almanach 1927–1932. (Dr. Deák–féle) Budapest, 1927
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Petőfi Irodalmi Múzeum névtér, 2024. január 23., PIM44174
- ↑ http://nevpont.hu/view/2363
- ↑ Barla (alias Szabó). | Kempelen Béla: Magyar nemes családok | Kézikönyvtár. www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2022. február 15.)