Balassa Béla (közgazdász)
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Balassa Béla | |
Született | 1928. április 6.[1][2] Budapest |
Elhunyt | 1991. május 10. (63 évesen)[2] Washington |
Állampolgársága | |
Foglalkozása |
|
Iskolái |
|
Kitüntetései | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Balassa Béla (Budapest, 1928. április 6. – Washington, 1991. május 10.) magyar közgazdász, a Johns Hopkins Egyetem professzora.
Életpályája
[szerkesztés]Tanulmányait Budapesten a Budapesti Kereskedelmi Akadémián (1948), majd az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (1951), továbbá a Yale Egyetemen (1958–1959) végezte.
- 1962–67 tanársegéd, Yale Egyetem
- 1966–1991 Professzor Johns Hopkins Egyetem
- 1966– Világbanki tanácsadó,
- 1970–71 a REStat szerkesztője; az Összehasonlító Közgazdaságtani Szövetség elnöke
- 1979–80 elnök, Association of Comparative Economic Studies
- 1980 Institut de France, ösztöndíjas
Az európai integráció ötlépcsős modellje
[szerkesztés]A Balassa Béla által kidolgozott ötlépcsős modell öt lépcsőfoka:[5]
1.Szabadkereskedelmi övezet: szabadon kereskednek az árukkal, áramolnak a szolgáltatások, a tagok egymással szemben lebontják a vámokat, eltörlik a kvótákat (mennyiségi korlátokat), de harmadik állammal szemben mindenki maga állapít meg tarifákat.
2.Vámunió: harmonizálják a vámokat harmadik államok irányába (egymás között már eltörölték)
3.Egységes, közös belső piac: az áruk és szolgáltatások mellett a tőke és munkaerő is szabadon áramolhat (de a tagállamok kapnak időt ennek bevezetésére 3+5+2 évet)
4.Gazdasági és Monetáris Unió (EMU): gazdaságukat, gazdaságpolitikájukat összehangolják, a tagállamok monetáris- és árfolyam politikájukat átengedik, költségvetési politika állami kézben marad. Bevezetik a közös valutát. Itt tart most az EU.
5.Politikai Unió: már a politikai intézmények is összefonódnak, ezáltal megszűnnek az önálló államok.
Leghíresebb munkái
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. május 4.)
- ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ https://www.ifw-kiel.de/events-1/bernhard-harms-prize/bernhard-harms-prize/view?set_language=en, 2017. február 23.
- ↑ Journal officiel de la République française (francia nyelven), 1989. június 14.
- ↑ Németh, Gréta, Bagi Laura, Bíró Bence, Bodnár Petra, Horváth László Csaba, Kurunczi Regina, Mile Benedek, Nagy Andrea Krisztina, Novák Zsuzsanna, Simity Zora, Simon Vivien, Türei Sándor,.szerk.: Novák Zsuzsanna: Magyar származású közgazdászok itthon és külföldön a II. vh. után – Válogatás a 2019-2020. évi elmélettörténeti versenyhez kapcsolódó tanulmányokból, Szakmai lektor: Horváth László Csaba, 9, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, Pénzügyek tanszék (2021. december 2.)