Békepárt (1943)

Az 1848/1849-es Békepárthoz lásd: Békepárt.

Békepárt
Adatok
Utolsó vezető	Kádár János
Alapítva	1943. július
Feloszlatva	1944. szeptember
Elődpárt	Kommunisták Magyarországi Pártja
Utódpárt	Magyar Kommunista Párt
Pártújság	Béke és Szabadság
Ideológia	leninizmus
Politikai elhelyezkedés	szélsőbaloldal
Parlamenti jelenlét	1943–1944
Hivatalos színei	vörös

A Békepárt a KMP utódpártjaként működő illegális kommunista párt volt 1943 júliusa és 1944 szeptembere között, s tevékeny szerepet vállalt a Magyar Front munkájában.

Története

Szovjet kezdeményezésre 1943-ban feloszlatták a Kominternt, s mivel a Kádár-féle pártvezetésnek nem volt kapcsolata Moszkvával, ezt az eseményt úgy értelmezték, mint a kommunista pártok megszűnését. A feloszlatást a Központi Bizottság felhívásban jelentette be. Miután fény derült az igazságra, a kommunisták új pártot hoztak létre Békepárt néven, amely elnevezés kifejezte a párt háborúellenességét, amellyel a háborúba belefáradt lakosságot kívánták megnyerni. Az új név ezenkívül még a rendőrséggel szembeni védekezésnek is megfelelt, s elrejtette a párt kommunista voltát, nagyobb teret engedve az együttműködésre más háborúellenes csoportosulásokkal.

A Békepárt elképzelésünk szerint lényegében folytatása volt a kommunista pártnak, más elnevezés alatt. Úgy láttuk, hogy a Békepárt néven jobban tudjuk a baloldali szociáldemokratákat. A parasztpártot és a kisgazdapárt balszárnyát magunk mellé állítani, röpiratainkat elfogadtatni és az akkori nemzeti frontot szélesebb alapokra fektetni. A Békepárt szervezeti felépítése lényegében azonos volt a kommunista pártéval, mert ugyanazokkal találkoztunk, ugyanazokat a szervezeteket tartottuk továbbra is kapcsolatként.

– Kádár János kommunista politikus

A Békepárt tagjai tevékeny munkát fejtettek ki a szakszervezetekben, illetve az SZDP szervezeteiben; több helyen elérték, hogy az SZDP vezetősége által feloszlatott ifjúsági szervezetek újra létrejöjjenek. A polgári ellenzékkel egy részével is sikerült jó viszonyt kiépíteniük, mivel az üldözéstől félők a Békepárttal inkább mertek kapcsolatot létesíteni.

Röpiratokban sürgették a demokratikus mozgalmak összefogását, és sürgették a hintapolitikát folytató Kállay Miklós leváltását, a különbéke megkötését. Követelték a politikai foglyok szabadon bocsátását, a nyilaskeresztes párt, a Volksbund feloszlatását, és a hadsereg "fasiszta árulóktól" és "hitlerista kémektől" való megtisztítását.

1944 szeptemberében felvette a Kommunista Párt nevet.

Források

• Magyarországi Politikai Pártok Lexikona. 1846-2010. Budapest, 2011, Gondolat Kiadó, 198-199. p.
• Munkásmozgalom-történeti lexikon. Szerkesztette Vass Henrik – Bassa Endre – Kabos Ernő. Budapest: Kossuth Könyvkiadó. 1972. 345. o.  
• Szabó Miklós: A jó kommunista szilárdan együtt ingadozik a párttal. Szeged, 2013, Szegedi Egyetemi Kiadó. ISBN 978 963 315 147 1)
• Magyarország a második világháborúban (1941-1944). kommunista.net (Hozzáférés ideje. 2015. december 26.)