Ugrás a tartalomhoz

Békepárt (1943)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Az 1848/1849-es Békepárthoz lásd: Békepárt.
Békepárt
Adatok
Utolsó vezetőKádár János

Alapítva1943. július
Feloszlatva1944. szeptember
ElődpártKommunisták Magyarországi Pártja
UtódpártMagyar Kommunista Párt
PártújságBéke és Szabadság

Ideológialeninizmus
Politikai elhelyezkedésszélsőbaloldal
Parlamenti jelenlét1943–1944
Hivatalos színeivörös

A Békepárt a KMP utódpártjaként működő illegális kommunista párt volt 1943 júliusa és 1944 szeptembere között, s tevékeny szerepet vállalt a Magyar Front munkájában.

Története

[szerkesztés]

Szovjet kezdeményezésre 1943-ban feloszlatták a Kominternt, s mivel a Kádár-féle pártvezetésnek nem volt kapcsolata Moszkvával, ezt az eseményt úgy értelmezték, mint a kommunista pártok megszűnését. A feloszlatást a Központi Bizottság felhívásban jelentette be. Miután fény derült az igazságra, a kommunisták új pártot hoztak létre Békepárt néven, amely elnevezés kifejezte a párt háborúellenességét, amellyel a háborúba belefáradt lakosságot kívánták megnyerni. Az új név ezenkívül még a rendőrséggel szembeni védekezésnek is megfelelt, s elrejtette a párt kommunista voltát, nagyobb teret engedve az együttműködésre más háborúellenes csoportosulásokkal.

A Békepárt elképzelésünk szerint lényegében folytatása volt a kommunista pártnak, más elnevezés alatt. Úgy láttuk, hogy a Békepárt néven jobban tudjuk a baloldali szociáldemokratákat. A parasztpártot és a kisgazdapárt balszárnyát magunk mellé állítani, röpiratainkat elfogadtatni és az akkori nemzeti frontot szélesebb alapokra fektetni. A Békepárt szervezeti felépítése lényegében azonos volt a kommunista pártéval, mert ugyanazokkal találkoztunk, ugyanazokat a szervezeteket tartottuk továbbra is kapcsolatként.
Kádár János kommunista politikus[1]

A Békepárt tagjai tevékeny munkát fejtettek ki a szakszervezetekben, illetve az SZDP szervezeteiben; több helyen elérték, hogy az SZDP vezetősége által feloszlatott ifjúsági szervezetek újra létrejöjjenek. A polgári ellenzékkel egy részével is sikerült jó viszonyt kiépíteniük, mivel az üldözéstől félők a Békepárttal inkább mertek kapcsolatot létesíteni.

Röpiratokban sürgették a demokratikus mozgalmak összefogását, és sürgették a hintapolitikát folytató Kállay Miklós leváltását, a különbéke megkötését. Követelték a politikai foglyok szabadon bocsátását, a nyilaskeresztes párt, a Volksbund feloszlatását, és a hadsereg "fasiszta árulóktól" és "hitlerista kémektől" való megtisztítását.

1944 szeptemberében felvette a Kommunista Párt nevet.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]