Azték kód

Az azték kód kétdimenziós vonalkód, amelyet az egyesült államokbeli Welch Allyn vállalatnál dolgozó Andy Longacre fejlesztett ki 1995-ben. Az eredetileg szabadalmaztatott^[1] kód ma már szabadon felhasználható. Az ISO/IEC 24778 szabványosítja.^[2] A neve az aztékok lépcsős piramisára utal: a levegőből nézve a piramis erősen hasonlít a kód közepén látható pontra és az azt körülvevő négyzetekre.

Felépítése

A kód közepén található „céltábla” több, egymásba skatulyázott négyzetből áll. Az elemi szimbólumok szintén négyzetesek. Kis (12 karakter) és nagy (több mint 3000 karakter) adatmennyiség egyaránt kódolható vele. A Reed-Solomon hibajavító eljárás legfeljebb 32 biztonsági fokozatot támogat: az adattartalom még akkor is olvasható marad, ha a kód 25%-a (kis kódnál akár 40%-a) olvashatatlan. Az azték kód az egyetlen, ahol nincs szükség a kódot körülvevő üres sávra, ezért ez a kód bárhol elhelyezhető.

Nagy azték kód magja. A piros és kék satírozott területnek fehérnek kell lennie; a zöld területen található információ a kód méretét mutatja. Maga az adat a szürkével satírozott peremterületen, az itt mutatott magon kívül található.
A vonatkoztatási pontok elhelyezkedése nagy kódon.
Példa nagy kódra. A magjában láthatjuk a bal oldalon ábrázolt struktúrát.

Alkalmazás

KLM-beszállókártya. A nyomtatott változaton PDF417 vonalkód, az okostelefonon azték kód.

A Nemzetközi Vasútegylet (UIC) menetjegyein szabványosított azték kód található. A kód felépítése a következő: az „#UT01” karaktersorozat után a vasúttársaság RICS-kódja^[3] található (például: MÁV „0055”, GySEV „0043”), aztán az aláírókulcs azonosítója (például „000010”), az adatok ASN.1 kódolású DSA-aláírása, végül zlib-tömörítéssel a jegyre nyomtatott szinte valamennyi adat.^[4]

Ezt a rendszert használja a Deutsche Bahn, a Nederlandse Spoorwegen, az Österreichische Bundesbahnen, az SNCF, a České dráhy, a Trenitalia, a Svájci Szövetségi Vasutak és az Egyesült Királyság vasúttársaságai. A helyi közösségi közlekedésben Bécsben, Grazban és Budapesten is használják. Budapesten a járművek ajtaja mellett található, kilenc számjegyet tartalmazó azték kód a járművet azonosítja.

Az azték kódot sok légitársaság is használja. A beszállókártyát az IATA szabványosítja; 2007-ben a kétdimenziós vonalkód is megjelent a kártyán.^[5] Eredetileg a PDF417, a Datamatrix és a QR-kód volt használható, de a 2009-es 4-es verzió már az azték kódot is felsorolja választható elemként.^[6] A 2018-ban megjelent 7-es verziótól kezdve pedig a kód már a nyomtatott beszállókártyán is feltüntethető.^[7] Az IATA maximum 83 × 83 elemből álló azték kódot használ, főként Európában. Az ázsiai térségben a QR-kódot részesítik előnyben, mert az alapját képező ISO-szabvány definiálja a kínai és japán írásjegyeket is.^[7]

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben az Aztec code című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

Bernhard Lenk: Handbuch der automatischen Identifikation. Band 2: 2D-Codes, Matrixcodes, Stapelcodes, Composite Codes, Dotcodes. Monika Lenk Fachbuchverlag, Kirchheim unter Teck 2002, ISBN 3-935551-01-0 (német nyelven).

Hivatkozások

↑ 5591956 számú USA-szabadalom, címe: Two dimensional data encoding structure and symbology for use with optical readers, 1997-01-07
↑ ISO: ISO/IEC 24778:2008 [ISO/IEC 24778:2008] Information technology – Automatic identification and data capture techniques – Aztec Code bar code symbology specification (angol nyelven). ISO/IEC, 2008. február 1.
↑ List of numeric codes for railway companies (RICS Code) [archivált változat] (pdf) (angol nyelven), UIC. Hozzáférés ideje: 2023. március 11. [archiválás ideje: 2023. március 11.]
↑ Onlinetickets der Deutschen Bahn (német nyelven). (Hozzáférés: 2023. március 11.) „A német vasúti menetjegyek adattartalmának dekódolása”
↑ Bar Coded Boarding Passes (BCBP) - An interview with Mr. Eric Léopold, Project Manager, Bar Coded Boarding Passes (BCBP)., 2008. december 3.
↑ Simplifying the Business - Bar Coded Boarding Pass - Implementation Guide (4th Edition). IATA, 2009. június 1.
↑ ^a ^b Bar Coded Boarding Pass (BCBP) Implementation Guide (Seventh Edition). IATA, 2018. június 1.

Kapcsolódó szócikkek

Vonalkód

A Wikimédia Commons tartalmaz Azték kód témájú médiaállományokat.

Informatikaiportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] 5591956 számú USA-szabadalom, címe: Two dimensional data encoding structure and symbology for use with optical readers, 1997-01-07

[2] ISO: ISO/IEC 24778:2008 [ISO/IEC 24778:2008] Information technology – Automatic identification and data capture techniques – Aztec Code bar code symbology specification (angol nyelven). ISO/IEC, 2008. február 1.

[3] List of numeric codes for railway companies (RICS Code) [archivált változat] (pdf) (angol nyelven), UIC. Hozzáférés ideje: 2023. március 11. [archiválás ideje: 2023. március 11.]

[4] Onlinetickets der Deutschen Bahn (német nyelven). (Hozzáférés: 2023. március 11.) „A német vasúti menetjegyek adattartalmának dekódolása”

[5] Bar Coded Boarding Passes (BCBP) - An interview with Mr. Eric Léopold, Project Manager, Bar Coded Boarding Passes (BCBP)., 2008. december 3.

[bcbp4-6] Simplifying the Business - Bar Coded Boarding Pass - Implementation Guide (4th Edition). IATA, 2009. június 1.

[bcbp7-7] Bar Coded Boarding Pass (BCBP) Implementation Guide (Seventh Edition). IATA, 2018. június 1.

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]