Ausztria budapesti nagykövetsége
Ausztria budapesti nagykövetsége | |
Rangja | nagykövetség |
Küldő ország | Ausztria |
Fogadó ország | Magyarország |
Alapítva | 1918 |
Vezető | Alexander Grubmayr (2020–) |
Beosztása | osztrák nagykövet Magyarországon |
Irányítószám | 1068 |
Település | Budapest VI. kerülete |
Cím | Benczúr utca 16. |
Ellenkező képviselet | Magyarország bécsi nagykövetsége |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 30′ 37″, k. h. 19° 04′ 23″47.510194°N 19.073111°EKoordináták: é. sz. 47° 30′ 37″, k. h. 19° 04′ 23″47.510194°N 19.073111°E | |
Ausztria budapesti nagykövetsége weboldala EmbassyPages.com ID | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Ausztria budapesti nagykövetsége témájú médiaállományokat. |
Ausztria budapesti nagykövetsége (németül: Österreichische Botschaft Budapest) a két ország kapcsolatainak kiemelt intézménye, az önálló Ausztria legrégebbi külképviseleteinek egyike (1918-ban nyitották). A követség épülete Budapest VI. kerületében, a Benczúr utca 16. szám alatt található, a nagykövet 2020-ban Alexander Grubmayr.
Története
[szerkesztés]Az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlása pillanatában a legfontosabb reláció az osztrákoknak a magyar, a magyaroknak az osztrák lett, hiszen mindaz, ami addig belpolitikai kérdés volt, ettől kezdve külpolitikai tényezővé vált. Ausztria (1919 őszéig Német-ausztriai Köztársaság) ezért már a szétválást követő hetekben, 1918. november 22-én[1] megbízta Hans Cnoblocht, hogy képviselje az új kormányt Magyarországon. Cnobloch jó választásnak bizonyult, 1922-ig vezette a missziót, jelentései, táviratai, az osztrák külüggyel folytatott telefonbeszélgetéseinek leiratai évtizedek óta fontos forrásai a korszak kutatóinak. A követség a két világháború között az V. Akadémia utca 17. szám alatt működött. 1938. március 12-én a Német Birodalom megszállta Ausztriát, létrejött az anschluss, ezzel Ausztria önálló állami léte átmenetileg befejeződött,[2] a követség munkája pedig ellehetetlenült, hiszen Magyarországon már volt német követség, ezért az osztrák külképviseletet felszámolták, az utolsó követ, Eduard Baar-Baarenfels április 4-én elutazott Magyarországról, ám hazájában védőőrizetbe vették.[3]
A második világháborút követően 1946 februárjában érkezett Budapestre Meinrad Falser követségi tanácsos, hogy képviselője legyen hazájának. A II. kerületi Árvácska utcában nyitott irodát, ami több mint egy évtizedig volt címe az osztrák képviseletnek. 1947 elején került sor először politikai képviseleti, majd 1948-ban követségi szintű intézmény nyitására. Az első követségi ügyvivő (nem követ) Paul Wilhelm-Heininger volt 1948. március 3-tól. 1954-ig kölcsönösen csak ügyvivők teljesítettek szolgálatot, az úgynevezett követek cseréje jegyzékváltásnak köszönhetően az első tényleges követ – Olivier Rességuier – kinevezésére 1954. augusztus 23-án került sor.[4]
A Benczúr utcai épületben 1959 óta bérel irodákat az Osztrák Köztársaság,[4] az egész követségi apparátus átköltöztetésére az Árvácska utcából azonban csak 1961. december 4-én került sor,[5] majd 1969. augusztus 13-án az osztrákok megvásárolták az épületet.[4]
1964. október 31-én emelték nagykövetségi szintűvé az intézményt, az első osztrák nagykövet Simon Koller lett.[6]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Rudolf Agstner: Handbuch des Österreichischen Auswärtigen Dienstes: Band 1: 1918 – 1938. Bécs: LIT Verlag Gmbh. 2015. 374. o.
- ↑ Külpolitikai adatok az 1938. évről. Budapest: Magyar kir. Külügyminisztérium. 1939. 13. o.
- ↑ Baar-Baarenfels in Schutzhaft. (németül) Pester Lloyd, LXXXV. évf. 106. sz. (1938. május 12.) 2. o. (fizetős hozzáférés)
- ↑ a b c A diplomáciai kapcsolatok története. Ausztria budapesti nagykövetsége (2007) (Hozzáférés: 2019. szeptember 11.)
- ↑ KÖZLEMÉNY. Népszabadság, XIX. évf. 284. sz. (1961. december 3.) 15. o.
- ↑ Baráth Magdolna – Gecsényi Lajos: Főkonzulok, követek és nagykövetek: 1945–1990. Budapest: MTA BTK Történettudományi Intézet. 2015. 89. o. arch Hozzáférés: 2019. szeptember 11.