Ugrás a tartalomhoz

Atatürk reformjai

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Musztafa Kemal Atatürk latin kézírással ellátott ajándék fotója a szovjet nagykövetnek 1929-ből.

Atatürk reformjai (törökül: Atatürk Devrimleri vagy Atatürk İnkılapları) olyan politikai, jogi, kulturális, szociális és gazdasági reformok összessége, melyet Mustafa Kemal Atatürk, a Török Köztársaság alapítója és elnöke vezetett be a török függetlenségi háború után, 1922 és 1938 között.

A Török Köztársaság közvetlenül az Oszmán Birodalom összeomlása után jött létre 1923-ban. II. Abdul-Medzsid szultánt 1924-ben fosztották meg trónjától. Atatürk célja a reformokkal Törökország európai szintre emelése volt mind kulturális, mind gazdasági szempontból. Atatürk hitt a demokráciában és abban, hogy Törökország csakis demokratikus államként létezhet a 20. században:

A Nagy Török nemzetgyűlés az egyetlen, egyedüli képviselője az egyetlen, igazi Török Államnak.

[1]

Egy nap halandó testem elporlad, de a Török Köztársaság örökké állni fog.

[2]

Az olykor túl radikális reformokat öt csoportba lehet osztani.[3][4]

Politikai reformok[4]

[szerkesztés]
  • Az oszmán szultánság eltörlése (1922. november 1.); az oszmán szultáni család tagjai száműzetésbe kényszerültek. Ezzel lehetővé vált, hogy a török nép a reprezentatív demokrácia elvének megfelelően szavazással kormányt válasszon.
  • Az új Török Köztársaság kikiáltása (1923. október 29.)
  • A kalifátus eltörlése (1924)

Szociális reformok[4]

[szerkesztés]
Atatürk az új török ábécét magyarázza Kayseri népének. (1928. szeptember 20.)
Az első képviselőnők a török parlamentben, 1935-ben
  • A nemek közötti egyenlőség elismerése (1926–34)
  • A török fejfedő, a fez viselésének betiltása, az európai öltözködési szokások bevezetése (1925. november 25.)
  • A különböző vallási szekták és dervisrendek felszámolása (1925. november 30.)
  • A családnév használatának bevezetése (előzőleg csak a keresztnév, illetve toldaléknevek voltak használatban, pl: Ali fia, Mehmet; Orhan, a kovács) (1934. június 21.)
  • Címek és megkülönböztető nevek eltörlése (mint pasa, bej stb.) (1934. november 26.)
  • A Gergely-naptár és a nemzetközileg elfogadott mértékegységek bevezetése (1925–31)
  • A szabadkőműves páholyok bezárása (1935. október 14)[5][6]

Jogi reformok[4]

[szerkesztés]
Vallásunk sohasem követelte meg a nőktől, hogy alacsonyabban álljanak a férfiaknál. Amit Isten parancsol a férfinak és a nőnek az, hogy együtt fedezzék fel a tudás és a tudomány világát. (…) A török nőnek a legfelvilágosultabbnak, legtisztességesebbnek, legerkölcsösebbnek kell lennie a világon.

– Atatürk[7]

  • 1930-ban a nők részleges, majd 1934. december 5-én teljes politikai jogot kaptak (jogot a választásra és a választhatóságra).
  • A muszlim bíróságok bezáratása, a muszlim jog, a saría eltörlése. (1924–1937)
  • Szekuláris jogszabályok átvétele Svájcból és más nyugat-európai országokból. (1924–1937)
  • Új büntetőtörvénykönyv bevezetése olasz modell alapján. (1926. március 1.)
  • Az állam és az egyház elválasztása, melyet az alkotmányban is rögzítettek. (1937. február 5.)

Oktatási és kulturális reformok[4]

[szerkesztés]
A kultúra jelentése: olvasni, megérteni, látni, feldolgozni, amit látunk, gondolkodni és kiművelni az elmét.

– Atatürk[8]

  • A vallási iskolák eltörlése, nemzeti oktatási rendszer bevezetése (Az oktatás egységesítése) (1924. március 3.)
  • Új török ábécé bevezetése, melyet a latin ábécé alapján hoztak létre. Mindenkinek kötelező volt megtanulni az új írást, az arab írást betiltották. (1928. november 1.)
  • A Török Nyelvintézet (Türk Dil Kurumu) és a Török Történelmi Társaság (Türk Tarih Kurumu) létrehozása a török nyelv és történelem kutatásához. (1931–1932)
  • Az egyetemi oktatási rendszer reformja. (1933. május 31.)
  • Művészetek segítése (például szépművészeti múzeumok alapítása, támogatása).

Gazdasági reformok[4]

[szerkesztés]
  • Ipari létesítmények telepítése, fejlesztése.
  • A 16. század óta érvényben lévő, ún. kapitulációk (a külföldieknek adott kivételezett gazdasági/politikai jogok) visszavonása.
  • A tömegközlekedés és a közlekedéshez szükséges infrastruktúra fejlesztése.
  • A tized fizetésének eltörlése.
  • Modern mezőgazdasági technikák és eszközök bevezetése, mintafarmok létrehozása.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Ankara - Anıtkabir > 12. 23 NİSAN KULESİ (török nyelven). T.C. Kültür ve Turizm Bakanlığı. (Hozzáférés: 2017. január 18.)
  2. Remembering Atatürk. Hürriyet, 2008. november 11. (Hozzáférés: 2017. január 18.)
  3. USA PRD 75. o
  4. a b c d e f TTK
  5. "TURKISH BAN ON FREEMASONS. All Lodges To Be Abolished". Malaya Tribune, 14 October 1935, p. 5. The Government has decided to abolish all Masonic lodges in Turkey on the ground that Masonic principles are incompatible with nationalistic policy.
  6. Atatürk Döneminde Masonluk ve Masonlarla İlişkilere Dair Bazı Arşiv Belgeleri, Kemal Özcan
  7. Turkish Women and Their Rights. Atatürk Declares!. Ministry of Culture and Tourism. (Hozzáférés: 2017. január 18.)
  8. Culture. Atatürk Declares!. Ministry of Culture and Tourism. (Hozzáférés: 2017. január 18.)

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]