Ugrás a tartalomhoz

Arne Christer Fuglesang

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Arne Christer Fuglesang
Született1957. március 18. (67 éves)
Nacka
Állampolgárságasvéd[1]
Foglalkozása
Iskolái
  • Royal Institute of Technology
  • Stockholmi Egyetem
Kitüntetései
  • NASA Distinguished Service Medal
  • az Umeåi Egyetem díszdoktora (1999)
  • H. M. The King's Medal (2007)
  • NASA Space Flight Medal (2007)
  • The KTH Great Prize (2007)
  • díszdoktor (2007)
  • NASA Exceptional Service Medal (2010)

A Wikimédia Commons tartalmaz Arne Christer Fuglesang témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Arne Christer Fuglesang (Stockholm, 1957. március 18.–) svéd mérnök-fizikus űrhajós.

Életpálya

[szerkesztés]

Stockholmban 1981-ben a Royal Institute of Technology (KTH) mérnök-fizikus oklevelet szerzett. Végzős hallgatóként dolgozott Genfben az CERN (Európai Nukleáris Kutatási Szervezet) központjában. 1988-tól főmunkatársa, majd a kutatási program vezetője. A Stockholmi Egyetemen 1987-ben doktorált kísérleti részecskefizikából. 1991-től a részecskefizika docense. 2010-től vezetője a svéd Űrhajózási Központnak (ESTEC).

1992. május 15-től részesült űrhajóskiképzésben. Összesen 26 napot, 17 órát és 38 percet töltött a világűrben. Szolgálati ideje alatt öt űrsétát (kutatás, szerelés) végzett 31 óra 54 perc időtartamban.

A Svéd Fizikai Társaság tagja.

Űrrepülések

[szerkesztés]
  • STS–116 a Discovery űrrepülőgép szolgálata a Nemzetközi Űrállomásra (ISS), küldetés specialista. Összesen 12 napot, 20 órát és 44 percet töltött a világűrben. Az ISS építéséhez szállítottak rácsszerkezetet (P5). Űrsétával az űrsikló rakteréből kiemelték, helyére illesztették az építést segítő hordozóeszközt. A második űrséta alatt a villamosenergia-rendszer újrahuzalozását végezték. A harmadikon az egyik napelem visszahúzó rendszerét javították meg. Összesen 18 óra 15 percet töltöttek az űrsiklón/űrállomáson kívül.
  • STS–128 a Discovery űrrepülőgép szolgálata a Nemzetközi Űrállomásra (ISS), küldetés specialista. Összesen 13 napot, 20 órát és 54 percet töltött a világűrben. Feladata a személyzet cseréje, ellátmány valamint a működést és a kutatást segítő anyagok, eszközök szállítása. A program végrehajtásával lehetővé vált, hogy a 3 fős legénység 6 fősre bővülhessen. Amerikai és az orosz űrhajósokon kívül az első, aki több mint három űrsétát (kutatás, szerelés) végzett.

Tartalék személyzet

[szerkesztés]

Szojuz TM–22 kutatóűrhajós. A Jurij Gagarin Űrhajós Kiképző Központban (TsPK) négyhetes kiképzésével, vizsgáival jogosultságot szerzett a Szojuz-űrhajó alkalmazására (felszállás/visszatérés). A fedélzeti mérnök feladatokon kívüli gyakorolta az űrsétát (kutatás, szerelés), valamint Szojuz űrhajó rendszerét.

Források

[szerkesztés]
  1. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2024. március 24.)