Ugrás a tartalomhoz

Arató Béla

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Arató Béla
Született1892. július 1.
Tótkomlós
Elhunytnem ismert
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
SablonWikidataSegítség

Arató Béla, született: Adamik (Tótkomlós, 1892. július 17. – 1941 után) író, posta és távirdai segédellenőr.

Életpályája

[szerkesztés]

Szülei Adamik János és Kmetykó/Kmetyka Rozália. Középiskolai tanulmányait Orosházán végezte. Az első világháború alatt távírótisztként szolgált a déli, nyugati, olasz és orosz fronton. 1919. április 19-én Budapesten feleségül vette Gyűrky Magdolna Mária posta-távirdai kezelőnőt.[1] Tőle megözvegyült, s ezt követően 1930. július 8-án Budapesten Szabó Ilona postai alkalmazottal kötött házasságot.[2] 1930-ban Adamik családi nevét Aratóra változtatta.[3][4] 1933-ban a magyar királyi posta szolgálatába lépett és 1934-ben a budapesti távíró és távbeszélő igazgatóságnál dolgozott. 1941-ben tartalékos távirász gyakornokká nevezték ki.[5]

Cikkei megjelentek az alábbi lapokban: Az En Ujságom (mesék), Pesti Hírlap, Színházi Élet, Ujság.

Művei

[szerkesztés]
  • Az arany sarkantyú. Ifjúsági elbeszélések és mesék. Budapest, 1933 (Ism: Pester Lloyd 1933: 135. e. sz. Új kiadás Budapest [1937].)
  • Bücsük pasa szelencéje. Szent-István Társulat, 1938

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  • A magyar legújabb kor lexikona. A magyar feltámadás könyve 1919–1930. Szerk. Kerkápoly M. Emil., Európa Nyomda, Budapest, 1930.