Ugrás a tartalomhoz

Apponyi család

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Apponyi de Nagy-Apponyi 1739

A nagyapponyi Apponyi család, eredetét a Péc nemzetségre vezeti vissza. A 16. századtól kezdődően Nyitra vármegye egyik legjelentősebb nemesi családja.

A család első ismert őse Vörös Tamás (1317-1349) csejtei várnagy volt, aki Győr vármegyéből Nyitrába költözött és Appony várára királyi adományt kapott. Vörös Tamás 1344-ben és 1346-ban követ volt Avignonban, a pápai udvarnál, s az ő fia, Miklós viselte elsőként az Apponyi nevet.[1]

A család felmenője sztrázsai Péter mester is, aki az apponyi vár és uradalom egy részét cseklészi Miklós egyik lányával való házassága révén szerezte meg. 1392-ben királyi adományt kapott az uradalomra, melyet 1395-ben felosztottak. Fiai lettek az Apponyi család megalapítói.

Apponyi Pál (1564-1624) bars vármegyei főispán, már mint főúr vett részt a bécsi békét megelőző és követő tárgyalásokban. Testvérével Apponyi Péterrel 1606-ban bárói rangott kapott. A család másik kihalt ágából Apponyi Balázs Bars vármegyei alispán kapott 1624-ben bárói rangot.

Apponyi Gáspár fia, Apponyi Miklós Buda 1686-os ostrománál esett el. Miklósnak Pongrácz Esztertől született fia, Lázár, 1718-ban bárói, majd 1739-ben grófi rangot kapott. A jablánci kihalt ág Apponyi József kamarás révén 1808-ban szerzett grófi rangot.[2]

A család tagjai, különösen a diplomáciában és a közigazgatás terén váltak ki, és a legtöbb igen erős hajlamot mutatott az irodalom és művészet iránt. A család birtokai Pozsony-, Nyitra-, Tolna- és Békés vármegyében terültek el. Lázár unokája Antal György (1751-1817) egyike volt kora legműveltebb főurainak, kedvelte a tudományokat és a művészeteket. II. József kitüntette, de a királybiztosi hivatalt nem vállalta el. Mint a Theresianum növendéke különösen egyházpolitikai tekintetben igen szabadelvű, nyomtatásbán is megjelent téziseket védett (1772). Ő alapította a híres családi könyvtárat. Második fia Antal, (1782-1852) császári követ volt Nápolyban, Londonban és Párizsban. Antal fia, Rudolf (1812-1876) Párizsban, majd Londonban képviselte a monarchiát.

Címereik leírását legutóbb Peter Keresteš foglalta össze.


Címer

[szerkesztés]

A család címere négy részre van osztva:

  • az első kék színű mezőben arany korona fölött pánczélos kar ezüst vadászkürtöt emel.
  • a második arany mezőben négy sziklacsúcson vörös várfal két rovátkos toronnyal és a tornyok közt kék országalmával látható.
  • a harmadik arany udvarban balra forduló két farkú vörös oroszlán áll.
  • a negyedik mező rézsút kétfelé oszlik, felső kék része arany korona fölött három fehér strucctollal. Az alsó zöld osztályba három ezüst hullámos szalag nyúlik át.
  • a közép vért az ősi címert mutatja: vörös mezőben szerecsenfejet ezüst átkötővel, szájában zöld száron piros rózsát tartva.

Híres Apponyiak

[szerkesztés]

Kastélyok, kúriák

[szerkesztés]
Bővebben: Apponyi-kastély (egyértelműsítő lap)

Album

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Archivált másolat. [2008. október 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. december 4.)
  2. ↑ Apponyi család, Nagy Iván: Magyarország családai, Első kötet, Arcanum

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  • Családfa
  • Jan Koumar 2022: Three Nuptial Publications Celebrating Italian Unions of the House of Apponyi in Early 19th Century. Historický časopis 70/5, 949–965
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Apponyi_család&oldid=26342110”